Az államadósság kérdése rendre visszatérő témája a közéleti vitáknak, politikai kampányoknak, azonban a közéleti szereplők ritkán értelmezik a felmerülő gazdasági kifejezések közötti különbségeket, ezzel megtévesztve a választókat. Bemutatjuk a nominális és a GDP-hez viszonyított államadósság változását az uniós tagállamok esetében 2013 és 2023 között, illetve hogy miért érdemesebb az eladósodottság mértékét a bruttó hazai össztermékhez viszonyítva megítélni.
A Google Trends adatbázisa alapján 2010-től hazánkban az „államadósság” kifejezésre a 2012-es szuverén európai adósságválságot követően a három megtartott országgyűlési választás előtt kerestek rá a legtöbbször.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21760860/
A politikai csatározások közepette rendre előkerül a nominális államadósság alakulásának a kérdése. Az államadósság finanszírozási fenntarthatóságának a vizsgálata során azonban nem az adósságvolumen tényleges nagyságát veszik figyelembe, hanem az éves bruttó hazai össztermékhez viszonyított arányát. Ahogyan tíz évvel ezelőtt ezer forint többet ért, mint jelenleg egy ugyanekkora címletű bankjegy, úgy az államadósság nominális értékének növekedése sem jelenti, hogy összességében nagyobb terhet jelentene annak a törlesztése. A GDP-hez viszonyított államadósság azért megfelelőbb módszer a fenntarthatóság megítélésére, mivel az ország lakossága által megtermelt értéket is figyelembe veszi.
Szemléletes példa a bruttó hazai össztermékhez viszonyított államadósságra a két, eltérő jövedelmű hitelfelvevő esete: aki 100 ezer forint kölcsönt vesz fel úgy, hogy a havi keresete 200 ezer forint, az jobban el van adósodva, mint az a milliós keresettel rendelkező, aki 300 ezer forint hitelt vállal. Ahogyan az alábbi ábrán is látszik, a nominális államadóssági rangsorban hazánk éppen a középmezőnyben, a 13. helyen áll. Az Európai Unió 27 tagállamának együttes adóssága a tavalyi év harmadik negyedévében közel 14500 milliárd eurót tett ki, aminek a magyar 153 milliárd euró az 1 százalékát jelentette.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21761134/
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21761525/
Ezzel szemben a GDP-arányos eladósodottsági listán hazánk 2024 harmadik negyedévében (legfrissebb adat az Eurostaton) a 19. helyen állt, tehát az alsó harmad felső határán. A legfrissebb éves adatok 2023-ra érhetőek el, az utolsó grafikonon az államadósság ezt megelőző évtizedben elért változását ábrázoltuk, mind a nominális, mind pedig a bruttó hazai össztermékhez viszonyított esetben. A magyar államadósság euróban kifejezett értéke a 2013-2023 közötti tíz évben 83 százalékkal bővült, amely a 27 uniós tagállam közül a kilencedik érték (középmezőny felső határa). A vizsgált időszakban a magyar nominális államadósság 65,2 milliárd euróval bővült (közel 83%), míg a GDP-hez viszonyítva 3,8 százalékponttal (közel 5%) csökkent. Az uniós rangsorban a közép- és kelet-európai régióból hat ország előz meg minket az államadósság tekintetében, Romániában és Bulgáriában a nominális államadósság növekedési üteme mintegy 2,3-2,4-szeresére nőtt, míg Észtországban a háromszorosa a magyar értéknek.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21760126/
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
