Categories
OecoFocus

Miért hangsúlyos továbbra is a falusi csok a kormányzat családpolitikájában?

A múlt heti kormányülésen döntött arról a kormány, hogy felülvizsgálja a családtámogatási rendszer egyes elemeit, ugyanakkor emeli a babaváró hitel és a falusi csok összegét. A kedvezményezettek köre szűkül, de a falusi családi otthonteremtési kedvezmény összege 50 százalékkal emelkedik 2024-ben. Ez a rövid elemzés a mögöttes okokat keresi, egyúttal sietve rámutat, hogy az új típusú koronavírus-járvány, az szomszédban dúló háború, az energiaválság és az Oroszország elleni szankciók nagy hatással voltak az európai gazdasági helyzetre. A kormányzat a magas banki kamatok miatt kevésbé hatékony városi csok helyett új támogatási formát igyekszik kínálni.

👪 A falusi csok 2019 júliusa óta segíti a gyermekes családokat az ingatlanvásárlásban, bővítés, korszerűsítésben több mint kétezer olyan kistelepülésen, ahol az átlagosnál jobban fogy a lakosság. Tehát már az induláskor fontos szempont volt a kedvezőtlen demográfiai folyamatok támogatássokkal való mérséklése, esetleg megfordítása. Az eltelt közel négyéves időszakban a családpolitikai intézkedés ezen szelete néhol csak a népességfogyás lassítására volt elég, de akadtak olyan kistelepülések, ahol ez a lélekszám növekedését hozta. Így vannak olyan korábban kedvezményezett falvak, de leginkább kisvárosok, amelyek a jogalkotók megítélése szerint 2023-tól már nem szorulnak ilyen segítségre.

📋 A csok alun érvényes szabályai megmaradnak, és 2024. január 1-jétől 50 százalékkal, illetve bizonyos esetekben ennél is nagyobb mértékben megemelik a keretösszegeket. Ezzel párhuzamosan a városokban a jövő januártól nem lehet majd igénybe venni a csokot, a Kulturális és Innovációs Minisztériumot feladata lesz, hogy dolgozzon ki új támogatási rendszert az 5000 főnél nagyobb településekre. A kormányzati érvelés szerint ennek az az oka, hogy a magas banki kamatok miatt a falusi csok működik, a városi kevésbé.

🕮 Már a kilencvenes évek közepén a közgazdasági elmélet részévé vált (Krugman és Livas Elizondo, 1996) a területi centrifugális és centripetális erők játékának tanulmányozása és az idézett szerzők rámutattak arra tényre, hogy ott, ahol mobil termelési tényezők (köztük a munkaerő) vannak, ott a gazdasági növekedés eredménye az erőteljes városiasodás és az ún. torlódási költség (congestion cost) lehet. Ez utóbbi nemcsak a közlekedésben megfigyelhető torlódást, hanem a környezetszennyezést, a nagyvárosok ingatlanárainak növekedését is jelentheti. A Krugman-Livas elméleti szelet ilyen szempontból Magyarországon is megerősítést nyert, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az egymást követő lakáspiaci jelentéseiben többször rámutatott, hogy korábban a jövedelmek nem tudtak lépést tartani a lakásárak növekedésével, így alapvetően minden magyar régióközpontban volt olyan időszak, amikor csökkent a lakásvásárlás elérhetősége.

🔀 A kormányzati érvelés tehát az lehet, és alapvetően ebbe az irányba mutat az MNB javaslatainak egy része is, hogy át kell alakítani a családtámogatási rendszer ezen szeletét annak érdekében, hogy ne legyenek hangsúlyosak a nem szándékolt hatások és a negatív folyamatok. Egy ilyen helyzetben került tehát látókörbe az 5000 fő alatti települések köre, melyet gyakran falvakként emlegetünk, tudnunk kell azonban, hogy bőven akad alig egy-két ezres város is a mai Magyarországon: Pálháza, Őriszentpéter, Máriapócs, Zalakaros, Gönc stb. Ezeken a településeken a falusi csokot továbbra is igénybe lehet venni új lakás, ház vásárlására vagy építésére, illetve meglévő lakások felújítására, bővítésére, valamint megmarad az áfakedvezmény lehetősége is 5 millió forintig. Újdonság viszont, hogy jövőre a keretösszegek emelkednek használt lakás vásárlása vagy korszerűsítése esetén. Egészen pontosan 1 gyermek után az eddigi 600 ezer forintos támogatás 1 millió forintra, 2 gyermek esetén 2,6 millióról 4 millióra, 3 gyermek esetén pedig 10 millióról 15 millió forintra nő. Abban az esetben pedig, ha már meglévő lakás, ház korszerűsítése történik, akkor a támogatási összeg egy gyermek esetén 300 ezerről 500 ezer forintra, két gyermeknél 1,3 millióról 2 millióra, három gyermeknél pedig 5 millióról 7,5 millió forintra emelkedik.

🔢 Fontos ismételten hangsúlyozni, hogy a használt ingatlanra járó falusi csok támogatási összegek kb. 50%-kal emelkednek, az új családi házra járó támogatás azonban változatlan marad. A kedvezményes (3 százalékos) csok-kölcsönhöz kapcsolódó kamattámogatási kiadások mérséklése érdekében továbbá (csak az új szerződésekre, felmenő rendszerben) az 5 éves állampapír-átlaghozam feletti 3 százalékpontos fix kamatfelár 1 százalékpontra csökken, a 30%-os kamatfelár 15%-ra csökken, az 5 éves kamatperiódus 1+1+3 évre csökken. Kiemelendő, hogy ezek a módosítások nem érintik a kölcsönfelvevő családokat, hiszen ők a kamattámogatás időtartama alatt továbbra is 3 százalékos mértékű kamatot fizetnek.

🧮 Ezen a ponton azonban ismét feltehetjük azt a kérdést, hogy miért vannak fókuszban a családtámogatásnál ezen kisebb települések? A kérdés megválaszolásához és az intézkedés jobb megértéséhez érdemes felvillantanunk néhány számadatot és bepillantást nyújtanunk egy transzformatív gazdaság, társadalmi és területi jelenségbe. Egyrészt a KSH 2022. 1-jei adatok szerint 432 darab kettőszáz fő alatti települést tart nyilván, a 200 és 499 fő közötti települések száma 711, az 500 és 999 közötti 671, az 1000 és 1999 közötti 593, a 2000 és 4999 közötti 476. Az az 5000 fő feletti települések száma pedig mindösszesen 294. Tovább árnyalja a képet, hogy az 5000 fő alatti településeken összesen kicsit több mint 3 millió fő lakik, míg az 5000 főnél nagyobb településeken pedig nagyjából 6,6 millió fő. A falusi csok tehát ilyen formában a korábbi potenciális tízmillió állampolgár helyett nagyjából 3 millió állampolgárra fókuszál majd ugyan, de nem célozza azokat, akik érdemi segítséget már egyébként sem tudnak meríteni belőle (nagyobb városokban élők). Ezen kívül érdemes még rámutatni arra is, hogy Magyarországon alapvetően évszázadok óta zajlik egy falu-kisváros-nagyváros irányú vándorlás, melynek eredményeképpen a falvakban, kisvárosokban kedvezőtlen demográfiai folyamatok jelentek meg: jellemző az idősödés, a fiatalok elvándorlása, csökkenő gyermekszám, a munkahelyek számának beszűkülése, az infrastruktúra leépülése. Éppen ezen és egyéb járulékos folyamatok miatt az Észak-Alföldön a kutatók már a nyolcvanas évek végén azonosítottak egy olyan határmenti sávot, amelyet a periféria perifériájaként kezdtek emlegetni.

🏆A kormányzati intézkedés mögött ezen folyamatok enyhítése és megfordítása is állhat. Annál is inkább így van ez, hiszen több adat is arra utal, hogy a községekben, kisebb településeken a demográfiai folyamatok az elmúlt években az átlagosnál kedvezőbben alakultak, melyet még a lakásépítések száma is alátámaszt. Az OTP Ingatlanpont korábban a falusi csok hatásait elemezte és arra a következtetésre jutott, hogy amíg 2021-ben országos szinten közel 50 ezer fővel csökkent az állandó lakosság, addig a falusi csok által preferált települések alig hatezer főt veszítettek népességükből, s a különbség arányaiban is megmutatkozik. Ezen túl érdemes még számba venni azt is, hogy a falusi csokot az eddigi szabályok alapján 36 887 család vette igénybe, összesen 201,5 milliárd forint összegben. A Magyar Falu Program keretében most is több mint 2600 hátrányosabb helyzetű, legfeljebb 5000 fős lélekszámú településen, tanyán és birtokközponton igényelhető a falusi csok. A 2015-ben bevezetett csokot (falusi és városi) 2023. április 30-ig összesen 224 841 család vette igénybe, összesen 730 milliárd forint összegben. Az igénylők 16,4 százaléka, és a lehívott összeg 27,5 százaléka volt a falusi csokhoz köthető.

📈 A csok történetében egyébként valószínűleg 2021 marad a csúcsév, 2022-ben azonban már egyre inkább kezdett körvonalazódni egyfajta strukturális átrendeződés. Egészen pontosan arra érdemes gondolni, hogy még tovább növekedett az érdeklődés a városi otthonok iránt, amire ráerősített az régebbi, magasabb költségekkel lakható falusi családi házak rezsiköltsége. A jövő vonatkozásában is kihívás lesz egyébként, hogy megmaradó konstrukció hogyan hat majd a kistelepülések sokszor szűkösebb ingatlankínálatával. Remélhető, hogy a növekvő források megtermékenyítően hatnak az építkezési hajlandóság esetében, mellyel növekszik az ingatlankínálat. Az mindenesetre bizakodásra adhat okot, hogy a KSH legutóbbi építési jelentése a következőket emeli ki. Tavaly Budapesten 6610 lakást vettek használatba. Ez 6,1 százalékkal kevesebb a 2021-es évinél. Az új lakások száma ugyanekkor a megyei jogú városokban 11 százalékkal nőtt, a többi városban pedig 3,9 százalékkal csökkent. A községekben viszont közel negyedére (24 százalék) rúgott az előző évhez képest a növekedés. Beszédes adat az is, hogy az új lakóépületekben használatba vett lakások 49 százaléka családi házban volt, a magánszemélyek által épített lakások aránya 35-ről 39 százalékra emelkedett.

✅ Az energiaválság és az abból adódó gazdasági turbulenciák közepette is kormányzati prioritás maradt a vidék arculatának és a vidéki életforma megőrzésének kérdése, amely egyébiránt egybevág azzal az évtizedek óta kirajzolódott Európai Uniós támogatási struktúrával, amely éppen a mezőgazdaságot, a vidéket és az ott élő közösségek életformáját kívánja fenntartani. A 2024-ben életbe lépő intézkedéstől még az is várható, hogy a kisebb települések vonzereje növekszik és még többen döntenek úgy, hogy a nagyvárosok zsúfoltságát hátrahagyva vidéki térségekben telepszenek le.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecofocus/hova-tovabb-lakasarak/

#falusi #csok #kistelepulesek #nagyaros #zsufoltsag #csaladtamogatas

Kutatási igazgató |  Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre