Categories
OecoFocus

Merre nyílik az agrárolló?

🌽 Az agrárium világszerte eltérő súlyú szerepet játszik az egyes országok társadalmi, kulturális és gazdasági életében. Néhány ország esetében a megfelelő mennyiségű és minőségű terméshozam nélkül csökkennek az exportbevételek, illetve lényegesen lelassul a gazdasági növekedésük üteme is. A mezőgazdaság ráadásul igen kényes szektor, sok tényező együtt állasa szükséges a magas termelékenység eléréséhez, illetve fenntartásához. Jelenleg nem csupán a Magyarország szomszédságában fennálló háborús konfliktus, de a globális klímaváltozás is érezteti hatásait a hazai mezőgazdasági termelésben; mindez pedig értelemszerűen az egyes termények fogyasztói árainak alakulásában is megmutatkozik. Rövid bejegyzésünkben az „agrárolló” jelenség – a magyar mezőgazdasági árak relációjában tetten érhető – sajátosságait mutatjuk be. Elemzésünk alapjául a Központi Statisztikai Hivatal adatai szolgáltak.

✂️Elsőként hasznos lehet röviden körbejárni az agrárolló fogalmát. Az agrárolló definíció szerint egy olyan – az agrártermelők számára meglehetősen hátrányos- állapot, amely során az iparcikkek árszínvonala sebesebben emelkedik, mint a mezőgazdasági termékeké. Amennyiben például egy gazda új munkagépek megvásárlását tervezi, számításba kell vennie, hogy ehhez jóval nagyobb termékmennyiséget kell értékesítenie, mint korábban. A mezőgazdasági cikkek ára ugyanis nem az ipariakkal megegyező mértékben növekszik. Agrárolló a történelmi tapasztalatok alapján jellemzően gazdasági krízisek idején keletkezik. Magyarországon már a XX. században is láthattunk jól körüljárható példát; az 1929-1933-as válságot. Most azonban az aktuális helyzetet járjuk körül és azt vizsgáljuk, hogy milyen mértékben van jelen ez a jelenség pillanatnyilag Magyarországon.

📊A Központi Statisztikai Hivatal 2022 május 12-én közölt adatai alapján a következőket láthatjuk: 2022 első negyedévében az agrárolló (azaz a termelőiár-index és a ráfordítások indexe) az évkezdettől kumulált nagysága 98,1 százalékpontos volt az előző év megegyező szakaszához (az agrárolló ekkor 105,3 százalékpontos volt) viszonyítva. A mezőgazdasági termékek idén együttesen 34%-kal drágultak meg. Különösen a növényi termékek áremelkedése látványos; 38%-os. Az állati cikkek árai is erőteljes emelkedést mutattak. Ám a ráfordítási árak még ennél is komolyabb növekményt produkáltak (37%). Ehhez nagyban hozzájárult a műtrágya drasztikus, 195%-os drágulása is. Az agrárolló tehát érzékelhetően kinyílt, hiszen a mezőgazdasági ráfordítások árindexe tekintélyesebb növekedésről tanúskodik, mint a termékeké. Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője úgy véli, az áremelkedés és a bizonytalanság tartósan fennmarad majd a közeljövőben. A szakember hozzáteszi: Az árak volatilitását csak tovább erősíti a fokozódó feszültség; egyetlen nap leforgása alatt akár 10%-os váltakozások is előfordulhatnak. Arról sem szabad megfeledkezünk, hogy a legkelendőbb mezőgazdasági termékek tőzsdei cikkek is egyben. Az ott végbemenő spekulációk pedig az ár képzést is szüntelenül befolyásolják.

❗Végezetül érdemes hangsúlyoznunk, hogy az agrárolló száz alatti értéke a agrártermelők számára minden esetben kedvezőtlen helyzetez jelent, mivel az ipari árszínvonal gyorsabb ütemben nő, mint a mezőgazdasági.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-elelmiszerek-aranak-dragulasat-varhatoan-tovabb-fokozza-a-haboru/

#mezőgazdasag #ipar #arak #agrarollo #magyarorszag

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre