2025. január 1-jével Lengyelország kapta meg fél évre a lehetőséget, hogy betöltse az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Az ezt megelőző hat hónap során Magyarország látta el ezt a feladatot, így most, az időszak végén egy rövid összegzésben értékeljük az elért eredményeket.
A 2024. június 1-vel kezdődő uniós elnökségi ciklusban Magyarország prioritásai szerteágazóak voltak, számos szakpolitikai területet érintettek. Az uniós versenyképességi kihívások kezelése a kezdeti szakasztól folyamatosan napirenden volt, de emellett az új európai védelempolitika megerősítése, a bővítéspolitika, az illegális migráció elleni harc, a kohéziós politika jövőbeni kialakítása, az agrárpolitika és a demográfiai kihívások kezelése is állandó tárgyalások részét képezte. Az alábbiakban az egyes prioritásokkal kapcsolatos eredményeket mutatjuk be röviden.
Új európai versenyképességi megállapodás – az Európai Unió és a teljes európai kontinens számára a 2024-es év egyik legnagyobb kihívása a versenyképesség növelése, a globális versenyképességi pozíció megerősítése és növelése volt. Az EU gazdaságát az utóbbi évek során számos kihívás érte, emiatt a jelzett területen olyan reformok szükségesek, amelyek a kontinenst és az integrációt is visszahelyezhetik a korábbi, kedvezőbb pozíciójába. A magyar elnökség kiemelt hangsúlyt helyezett az uniós versenyképesség növelését célzó egyeztetésekre, így korán megfogalmazódott az a cél, hogy egy egységes, minden uniós tagállam által elfogadott megállapodást hozzanak létre ennek érdekében. A Budapesti Deklaráció néven elfogadott megállapodás 2024. november 8-án a magyar fővárosban került az uniós vezetők részéről megerősítésre. A dokumentum olyan beszámolók eredményei alapján került létrehozásra, mint a Draghi-jelentés, vagy a Letta-jelentés, amelyek ugyanúgy a jelenlegi kihívásokat, a gazdasági nehézségeket és a lehetséges megoldási irányokat tárták fel. A deklarációban helyet kapott többek között az ipari szektor megújítása, a megtakarítási, beruházási és tőkeunió felé teendő lépések fokozása, a vállalkozási szabályozások egyszerűsítése, a védelmi kérdések, továbbá az energetikai függetlenség is. A magyar elnökség egyik kiemelkedő eredményeként tekinthetünk a nyilatkozatra, hiszen az elmúlt évek során, a versenyképességet ilyen módon előtérbe helyező, annak kihívásait részletesen meghatározó és a lehetséges megoldásokat tárgyaló dokumentumot nem sikerült az uniós vezetőknek elfogadniuk.
Az európai védelempolitika megerősítése – a folyamatosan és egyre nagyobb intenzitással kibontakozó nemzetközi és nemzeti konfliktusok globális szinten, arra sarkalják az uniót, hogy mielőbb foglalkozzon a közös védelempolitikával, valamint annak megerősítésével. A magyar elnökségi ciklus során ez a prioritás is megjelenik a feladatok között. A féléves elnökség az uniós védelempolitika fő irányait meghatározó Stratégiai Iránytű végrehajtásán túl kiemelt hangsúlyt fektetett az európai védelmi ágazat ipari és technológiai bázisának megerősítésére, beleértve a védelmi innovációt, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködés fokozását is. Számos olyan tárgyalás, egyeztetés valósult meg az elmúlt hat hónap során, amelyek fókuszában a közös védelempolitika fejlesztése állt.
Következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika– Magyarország az EU-s bővítéspolitika eddigi céljait támogatta, az elnökségi ciklus során pedig hangsúlyt helyezett arra is, hogy a nyugat-balkáni államok további előrelépéseket tehessenek az integrációba való csatlakozás felé. Az aktív magyar fellépés eredményeként Albániával két kormányközi konferenciát, Montenegróval pedig egyet sikerült megrendezni és megtartani. Az egyeztetések során az albán vezetőkkel két klaszter került megnyitásra, míg Montenegróval csatlakozási fejezeteket sikerült lezárni. Szintén előrelépés történt a szerb uniós csatlakozással kapcsolatosan is, amely eredményeként várhatóan 2025 első hónapjaiban már olyan kormányközi konferenciára kerülhet sor, amelyben újabb klaszter kerül megnyitásra a szerb és a brüsszeli felek között. A klasszikus bővítéspolitika mellett további érdeme a magyar elnökségi időszaknak a román és bolgár csatlakozás a schengeni övezethez. A két ország hosszú ideje folytat tárgyalásokat Brüsszellel a lehetséges csatlakozásról, azonban mindeddig politikai érdekek miatt erre nem adódott lehetőségük. 2025. január 1-től immár teljes jogú tagjává vált Románia és Bulgária is a schengeni térségnek.
Az illegális migráció megfékezése – az Európát évek óta sújtó migrációs nyomás nem csak az Unió egészére nézve jelent próbatételt, hanem a tagállamokra egyenként is hatalmas terhet ró, különös tekintettel az Unió külső határain elhelyezkedőkre. Erre tekintettel a magyar elnökség kiemelt figyelmet szentelt a migráció külső dimenziójának, így az érintett harmadik országokkal történő hatékony együttműködésnek, a visszatérések végrehajtási hatékonysága növelésének, valamint a menekültügyi szabályrendszer tekintetében az innovatív megoldásoknak. Emellett a schengeni ciklus éves prioritásai végrehajtásának nyomon követése során is hangsúlyozásra került a külső határvédelem fontossága, illetve a határvédelem uniós finanszírozásának szükségessége. Magyarország a Budapest Folyamat migrációs párbeszéd társelnökeként 2024. november 11-12. között Budapesten rendezte meg a Folyamat 7. miniszteri konferenciáját. Ez az együttműködés az egyetlen, amely európai uniós részvétellel folytat migrációs párbeszédet a migrációs szempontból egyre hangsúlyosabb Selyemút régió országaival. Az ülésen mintegy 50 ország, számos uniós ügynökség és nemzetközi szervezet képviselője vett részt. A miniszteri konferencián a közös nyilatkozat és a hozzá tartozó cselekvési felhívás elfogadásával sikerült megalapozni az immáron 31 éve működő Budapest Folyamat munkájának következő 5 évét. Egyetértés született abban, hogy számos migrációs kérdésben tovább mélyítik az együttműködésüket, kiemelten az illegális migráció és migránscsempészet, az emberkereskedelem elleni küzdelem, illetve a visszatérések és visszafogadások hatékonyabbá tétele tekintetében. A prioritások között szerepel továbbá a migrációs folyamatok megelőzése, a nemzetközi védelem és az integráció erősítése, valamint az extrémizmus, rasszizmus és xenofóbia elleni küzdelem is.
A kohéziós politika jövőjének kihívása – az Unión belüli egyenlőség és egyensúly megteremtése érdekében Európa számára elengedhetetlen a régiók közötti fejlődést érintő különbségek csökkentése, illetve a gazdasági, társadalmi és területi kohézió minél teljesebb biztosítása, amelynek legfőbb eszköze a jól strukturált és kiegyensúlyozott kohéziós politika. Ahogy azonban arra a 9. Kohéziós jelentés is rámutat, jelenleg is jelentős fejlettségbeli különbségek figyelhetők meg tagállamok közt és akár régiókon belül is, tekintve, hogy az uniós lakosság több mint negyede olyan régiókban él, amelynek fejlettségi szintje nem éri el az uniós átlag 75%-át. Ezen régiók felzárkóztatása nemcsak a versenyképességi potenciál kiaknázása szempontjából kulcsfontosságú, hanem a belső piac kiegyensúlyozott működéséhez is elengedhetetlen. A féléves ciklus során is többször előkerült a kohéziós politika lehetséges átalakítási irányainak térképe, amelyben a magyar elnökség hangsúlyozta a korábban meghatározott célokat. A versenyképesség és a kohéziós politika reformját együtt szükséges megvalósítani, hiszen számos átfedés található a két területen.
Gazdaközpontú uniós agrárpolitika – a magyar elnökség az elmúlt fél évben azon dolgozott, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács az intézményi átmenetet kihasználva politikai irányt mutasson az újonnan felálló Európai Bizottságnak az uniós agrárpolitika 2027 utáni szabályainak kialakításához egy versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaság megteremtése érdekében. A mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése kiemelt jelentőségű, egyensúlyt teremtve az Európai Zöld Megállapodás stratégiai célkitűzései, az agrárpiacok stabilizálása és a gazdák tisztességes megélhetésének biztosítása között. A hathónapos ciklus során havi szinten jött létre egyeztetés az agrárpolitikai kérdéseket illetően. A magyar elnökség utolsó Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésén precedens nélküli egységbe sikerült kovácsolni az uniós tagállami minisztereket a gazdaközpontú, versenyképes, válságálló, fenntartható és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika érdekében. A 27 tagállam egyhangúlag fogadta el azokat a tanácsi következtetéseket, amelyek a december 1-jével felállt új Európai Bizottság számára egyértelmű iránymutatásul szolgálnak a jövőbeli kezdeményezésekhez. A magyar elnökség közvetítésével végül megállapodás született a jövő évi tengeri halászati kvótákról is. A Tanács egyhangúlag hagyta jóvá a gazdaközpontú 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról (KAP) szóló következtetéseket kijelölve az irányt egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli uniós mezőgazdaság felé.
Demográfiai kihívások kezelése – az európai társadalmak fokozott idősödése, a szociális ellátórendszerek fenntarthatósága, illetve a munkaerőhiány régóta fennálló és egyre fokozódó összeurópai problémák, amelyek mielőbbi, hatékony megoldást igényelnek. Az informális egyeztetések során számos olyan vita került megrendezésre az uniós vezetők között, amelyek a legfontosabb kérdésekre igyekeztek megoldásokat kialakítani. Az egyik utolsó ilyen jellegű rendezvény során, 2024. december 2-án és 3-án sikerült tanácsi következtetéseket elfogadni, amelyek egy része a demográfiai kihívások lehetséges megoldásaira vonatkozik. A témában kialakult szakpolitikai vita során két fő területet érintettek a résztvevők: a szülők támogatását napjaink sürgető demográfiai kihívásaiban, valamint a fiatal és idősebb generációk kiaknázatlan lehetőségeinek felszabadítását. A vita lehetőséget teremtett arra, hogy a két téma kérdéseit együtt tekinthessék át az uniós vezetők, valamint, hogy olyan megoldásokat is napirendre tűzzenek, amelyek eddig még nem voltak fókuszban.
Összességében a magyar elnökségi időszak kedvező eredményekkel zárult. A kitűzött prioritások valamennyi területén sikerült eredményeket elérni, ezek közül is kiemelkedik a versenyképességi nyilatkozat. Mindazonáltal számos esetben inkább politikai érdekek gátolták a további együttműködések kialakítását, ami azonban nem a magyar elnökség, hanem sokkal inkább az összeurópai uniós érdekeket korlátozta. Január 1-vel Lengyelország folytatja az elnökségi ciklust, az alábbi prioritások mentén:
- védelem és biztonság;
- az emberek és a határok védelme;
- a külföldi beavatkozással és a dezinformációval szembeni ellenállás;
- a biztonság és a vállalkozás szabadságának biztosítása;
- energetikai átállás;
- versenyképes és reziliens mezőgazdaság;
- egészségbiztonság.
A június 30-ig tartó ciklust követően Dánia, majd Ciprus foglalhatja el az elnöki pozíciót.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
