😷 Az új típusú koronavírus járvány a 2020-as évben számos üzleti tervet és költségvetést, illetve kormányzati költségvetést is átírt és ezzel korábban nem látott nehézségek elé állította a gazdasági döntéshozókat. A nehézségeket a vállalatok forgalmának visszaesése, egyes iparágak drámai mértékű összeomlása jellemzi, a nemzetgazdaságok pedig csökkenő adóbevételekkel és növekvő kiadásokkal néznek szembe. Éppen ennek köszönhető, hogy a világ számos országában látványos emelkedésnek indult az államadósság nagysága, és ez alól Magyarország sem lehetett kivétel.
👛 Az utóbbi hónapok elemzéseiben leginkább az államadósság GDP-arányos növekvő értékeiről hallhattunk, és ez a mutató hazánkban 2020 decemberére a Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint elérte a 81,2 százalékos értéket. Ráadásul az indikátor várhatóan csak fokozatos csökkenés mellett; nagyjából 2024-re éri el a 2017-es szintet. A 81,2 százalék magas mutató, hiszen a harmadik évezred fordulója óta még sohasem járt ilyen magasságokban a hazai államadósság. Ennek tükrében több kérdés is megfogalmazódhat bennünk. Kell aggódnunk a jelentősen megnövekedett mutató miatt? Fenntartható lesz az államadóssági pálya? Csak Magyarországon növekedett ilyen látványosan a mutató?
📈 Először is azt kell belátnunk, hogy a GDP-arányos államadósság növekedése és az új típusú koronavírus járvány gazdasági hatásai között egyértelmű kapcsolat van. A hazai gazdaságpolitika pedig tökéletes összhangban van/volt a nemzetközi ajánlásokkal: a pandémia és az abból való gazdasági kilábalás esetén az államadósság kordában tartott növekedése megengedhető. Kenneth Rogoff a Harvard University professzora például azzal érvel, hogy a kormányoknak fontos feladata van abban, hogy csökkentsék az általános gazdasági bizonytalanságot és mentőövet nyújtsanak a leginkább sújtott egyéneknek és gazdasági szektoroknak.
🚗 Ezt az általános vélekedést más országok is osztják és az Európai Bizottság szerint az EU átlagos adósságrátája 15 százalékkal emelkedhet 2020-ban. A magyar adat (15,8%) pedig alig kevesebb, mint ez az átlagos érték.
🇭🇺 Ugyan a számok látványos növekedést mutatnak, azonban a jelenlegi tendenciákat legkevésbé sem lehet és nem is kell összehasonlítani a 2008-2009-es pénzügyi, majd reálgazdasági válság időszakával. Jelenleg ugyanis döntően a pandémia gazdasági hatásainak enyhítésére szánt kiadások rontják az egyenleget, a költségvetési bevételek pedig emelkednek, melyben fontos tényező a gazdaság általános fehéredése. A legfontosabb egyensúlyi mutatók nem mutatnak/mutattak szélsőséges kilengéseket és egyértelmű, hogy a kormányzat az utóbbi években a hiány szempontjából konzervatív költségvetési politikát folytatott. A hazai adósságszerkezet struktúrájában jellegadó változások következtek be: csökkent a devizaarány és a külföldiek kezében lévő magyar adósság. Mindezek tükrében pedig a jelenlegi kormányzat jóval kedvezőbb módon tudja finanszírozni a megugró államadósságot, mint a 2008-2009-es válság idején.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/mar-a-koronavirus-elott-is-oriasi-adossag-allomanyon-ult-a-vilag/
#allamadossag #gdp #magyarorszag #fenntarthatosag
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
