Háromból két ember megélhetése a kkv-szektortól függ

A mikro-, kis- és közepes-méretű vállalkozási kategóriába besorolt cégek közül bár országos szinten kevesebb ismert létezik, azonban együttvéve mind a gazdasági teljesítményben, mind pedig a munkaerőpiaci szerepüket tekintve kiemelt jelentőséggel bírnak. Tavaly a magyar kkv-szektor szereplői a GDP közel 60 százalékát termelték, emellett háromból kettő munkavállalót foglalkoztattak. Írásunkban bemutatjuk a kkv-szektor felosztásának módszertanát, illetve az európai kkv-szektor gazdasági és munkaerőpiaci szerepét.

Miért van szükség a vállalkozások kategorizálására?

A vállalkozásokat az alkalmazottak száma, a nettó árbevétel és a könyvelésekben szereplő mérlegfőösszeg szerint sorolják négy fő kategóriába:

Mikrovállalkozás az a vállalkozás, amely legfeljebb tíz főt foglalkoztat, éves nettó árbevétele és mérlegfőösszege pedig nem haladja meg a két millió eurót (kb. 760 millió forint).
Kisvállalkozásnak számít az a cég, amely legfeljebb 50 főt foglalkoztat, éves árbevétele és mérlegfőösszege 10 millió euró (kb. 3,8 milliárd forint) alatti.
Egy középvállalkozás pedig maximum 250 főt foglalkoztat, éves nettó árbevétele 50 millió euró alatti (kb. 19 milliárd forint), a könyvbeli értéke pedig legfeljebb 43 millió euró (kb. 16,3 milliárd forint).
Nagyvállalkozásnak számít minden olyan cég, amely ezen mutatókban meghaladja ezeket a küszöbszámokat.

Egyéb korlátozások is vonatkoznak a kkv-szektorba tartozó vállalkozásokra: az állami vagy önkormányzati tulajdon közvetlenül vagy közvetetten nem érheti el a 25 százalékot, illetve az adott vállalat kiesik a besorolási kategóriából, ha egymás után két évben nem éri el az értékhatárokat. Emellett a besoroláskor figyelembe kell venni a kapcsolódó és partnervállalkozások adatait is. A mikro-, kis- és középvállalkozások pontos meghatározása elengedhetetlen akár az uniós pályázatokon való induláshoz, akár a pontos makrogazdasági statisztikák készítéséhez. A KSH adatbázisa szerint 2024-ben 1,8 millió darab vállalkozás volt bejegyezve Magyarországon, amelyeknek azonban közel fele inaktív, azaz nem végez semmilyen tevékenységet sem.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26405261/

Háromból két ember megélhetése a kkv-szektortól függ

Az Európai Unióban három munkavállalóból kettő a kkv-szektorban dolgozik. A mikro-, kis- és közepes-méretű vállalkozásokban dolgozik az EU-ban átlagosan a foglalkoztatottak 65,1 százaléka. Hazánkban ez az arány kis mértékben magasabb, itthon a kkv-szektor a foglalkoztatottság 70,1 százalékáért felelős. A 27 tagállam közül a széttagolt szigetvilág miatt szétszórt lakosság, illetve a turizmus jelentős gazdasági szerepe miatt Görögországban a legnagyobb a kkv-szektor szerepe a foglalkoztatásban. Ezzel szemben a mérethatékonyságot kihasználó és rengeteg nemzetközileg is ismert nagyvállalattal rendelkező Németországban és Franciaországban, illetve a koncentrált lakossággal rendelkező Svédországban a legkisebb a kis és közepes méretű vállalkozások munkaerőpiaci szerepe.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/24961293/

Alacsonyabb produktivitás jellemzi a kkv-kat

Az Európai Unió tagállamaiban átlagosan a GDP 54 százalékát adta a tavalyi évben a kkv-szektor. Ehhez képest hazánkban a gazdasági teljesítmény közel 57 százalékáért volt felelős ez a vállalkozói réteg. Az alábbi ábrán is szembetűnő, hogy az összes uniós tagállamban a kkv-szektor foglalkoztatási részesedése nagyobb, mint a hozzáadott értékük. Ez is bizonyíték arra, hogy a kis és közepes méretű vállalkozások alacsonyabb termelékenységgel rendelkeznek. A kkv-szektor GDP-hez való hozzájárulása a startup-vállalkozásairól ismert Észtországban a legmagasabb, míg az adóparadicsomként működő Írországban a legalacsonyabb.