Azerbajdzsán elnökének és Törökország külügyminiszterének elmúlt hetekben történt látogatása után hétfőn Magyarországra érkezik Kirgizisztán elnöke, Szadir Zsaparov is. Ennek kapcsán érdemes megnézni, hogyan állunk éppen a közép-ázsiai országgal folytatott külkapcsolatainkban. A rövid válasz: egészen jól, hiszen a külkereskedelem évről évre emelkedik, 2021-ben ez 47 százalékos növekedést jelentett, elsősorban a magyar gyógyszeripari exportnak köszönhetően. A hosszabb válasz a cikk további részében olvasható.
Magyarország és Kirgizisztán tavaly ünnepelte a diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját. A két ország alapvetően hosszabb ideje tart fenn változó intenzitású kereskedelmi kapcsolatot a nagyjából 6,3 millió fős és mindösszesen 1 160 amerikai dollár egy főre eső GDP-vel rendelkező és rendkívül dinamikusan átalakuló és fejlődő közép-ázsiai régióban fekvő országgal, Kirgizisztánnal. A Világbank 2020-as adatai szerint Kirgizisztán teljes exportja 1,8 milliárd USD volt és 2016 és 2020 között érdemi kiviteli kapcsolatot 91 országgal tartott fenn. Az ország 3,4 milliárd USD értékben importált a világ 123 országából. Az ország legfontosabb kiviteli piacai az Egyesült Királyság (53,1%), Kazahsztán, Oroszország, Üzbegisztán és Törökország voltak, míg a főbb import partnerek Oroszország (32,2%), Kína, Kazahsztán, Törökország és Üzbegisztán volt. Az ország elsősorban közepes feldolgozottságú (köztes) termékeket és nyersanyagokat értékesített (a kivitel több mint 80%-a), míg fogyasztási cikkeket és magas hozzáadott értékű termékeket (70%-ban) vásárolt. Kirgizisztánban különösen fontos az arany és drágafémek kivitele, de meg kell említeni a kőolajat is. Az importált termékek között pedig kőolajat, gyógyszereket, híradástechnikai eszközöket találunk. Az ország gazdasága nyitottnak tekinthető, hiszen a kereskedelem a GDP 83%-át adja. A hasonló magyar adat azonban ennek nagyjából a kétszerese. Mindezek tükrében kimondottan érdekes lehet annak áttekintése, hogy milyen fejlődési ívet futottak be a kereskedelmi kapcsolatok és milyen lehet a további mozgástér.
Az ENSZ COMTRADE adatbázisa szerint Magyarország Kirgizisztánba irányuló exportja 12,4 millió USD volt 2021-ben, amely az előző évhez képest közel 47 százalékos növekedést jelent. A kivitel döntő részét gyógyszeripari termékek (7,8 millió USD), csekély szeletét pedig műanyagipari termékek, gabonafélék, elektronikai eszközök és felszerelések, kozmetikai termékek, optikai eszközök és fotóipari termékek, illetve élőállatok tették ki. Magyoroszág hosszú évek óta pozitív kereskedelemi mérleget tart fenn a kirgiz viszonylatban és a közép ázsiai országból származó behozatal tendenciózusan eltörpül a magyar kivitel mellett. A kirgiz kereskedelmi kapcsolatok esetében lényeges megemlíteni, hogy a Richter Gedeon lassan 26 éve van jelen a kirgiz piacon, és jelenleg a hetedik legnagyobb részesedéssel bír az országban. 2020-ban másfél millió doboz gyógyszert adott el a kirgiz piacon.
https://public.flourish.studio/visualisation/12726209/
A Magyarországtól légvonalban nagyjából 4300, közúton 5300 km-re fekvő ország kereskedelmi kapcsolatai hazánkkal egyelőre nem számottevőek, azonban ebben a viszonylaton magyar részről kereskedelmi mérleg többlet képződik. A kereskedelmi kapcsolatok további fejlődésének kimondottan jól megágyazhat az a 2021-es kormányzati kezdeményezés, mely szerint ötmilliárd forintos indulótőkével magyar-kirgiz fejlesztési alap jött létre, azzal a céllal, hogy magyar cégek részt vehessenek Kirgizisztán infrastrukturális, pénzügyi, mezőgazdasági, egészségügyi modernizálásában. Egy évvel később már elindult az első projektek előkészítése, melyek a vízerőművek építését, az élőállatok szállítását, a bankautomaták exportját, a komplett öntözési és csatornarendszerek létrehozását célozzák meg.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/van-e-keresnivalonk-kozep-azsiaban/
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
