🖩 A KSH által május 4-én publikálta a márciusi kiskereskedelmi forgalom alakulását, míg május 6-án az ipar teljesítményébe nyerhettünk betekintést. Mindkét adat jelentős, mivel nagy súlyt képvisel a hazai gazdaság ágazatai között.
🛒 A márciusi kiskereskedelmi forgalom a februári 9,8%-os bővülést is túlszárnyalta, 16,2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakhoz viszonyítva. Márciusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben lényegében nem változott, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 29,7%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben – a hó közepi többletvásárlások miatt – 51,4%-kal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. 2022. január–márciusban a forgalom volumene 10,3%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Az adatok azt tükrözik, hogy az infláció növekedése ellenére az állami többletjuttatások (az SZJA-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, hathavi fegyverpénz), vagy a SZÉP-kártya használat élelmiszervásárlásra történt kiterjesztése) és a béremelkedés dinamikus üteme valamint a foglalkoztatás gyors bővülése nagyban élénkítette a fogyasztást. Az idei évben a belső kereslet adhatja a legnagyobb lendületet a hazai gazdaságnak.
✈ A fentiek mellett az immáron két éve gyengélkedő turizmus-vendéglátás esetében is a helyreállás jelei mutatkoznak, ahogy a KSH május 4-én publikált statisztikái is mutatják. A vendégéjszakák száma 2021 márciusához képest több mint öt és félszeresére nőtt, mindazonáltal ez a szám továbbra is 28%-kal elmarad 2019 azonos hónapjától.
⚙ A bruttó hozzáadott érték közel negyedét kitevő ipar 2022. márciusban 3,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbi teljesítményét. Az ipari kibocsátás 2022 februárjához képest 0,1%-kal mérséklődött, amely már az alapanyaghiányt tükrözheti. Az éves alapú növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, a legnagyobb súlyú járműgyártás azonban számottevően visszaesett, elsősorban félvezetőhiány, illetve egyéb anyagellátási problémák miatt. A másik két jelentős súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása egyaránt az ipari átlag feletti mértékben emelkedett. A termelés az év első három hónapjában 5,5%-kal nagyobb volt, mint 2021 azonos időszakában.
🇪🇺 Az Eurostat által április 29-én közölt első negyedéves GDP-adatok alapján az euróövezeti GDP-növekedési ütem 0,2%-ra lassult az első negyedévben az előző negyedévi 0,3%-os ütemről, éves összehasonlításban azonban a GDP-bővülés 5 százalékra gyorsult az előző negyedévi 4,7%-ról. Az euróövezet bruttó hazai termékének első negyedévi, 0,2%-os bővülése a legalacsonyabb a tavalyi recesszióból való kilépés óta, és némileg elmarad a 0,3%-os piaci várakozásoktól. Az Eurostat előzetes adatai szerint az ukrajnai háború és a kapcsolódó nyersanyagár-emelkedés 0,1%-ponttal vetette vissza a növekedést, mivel az Európai Bizottság közvetlenül a háború kitörése előtt 0,3%-os negyedéves növekedést prognosztizált. Összességében hónapok óta tartó nyersanyaghiány és ennek nyomán kialakuló infláció az, amely jelentősebb negatív hatást gyakorolhat az európai gazdaságokra.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-oroszorszag-elleni-gazdasagi-szankciok-es-a-haboru-varhatoan-visszavetik-a-gdp-novekedest/
#GDP #Magyarország #EU #Europaiunio #ipar #kiskereskedelem #fogyasztas #turizmusvendeglatas #KSH
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
