Categories
OecoBright

Mit mutatnak és miért fontosak az üzleti bizalmi indexek?

🔍Korábbi bejegyzésünkben a fogyasztói bizalmi index mibenlétéről, fontosságáról, jelenlegi nemzetközi és hazai alakulásáról írtunk. Jelen bejegyzésben a megkérdezésen alapuló indexek egy másik körét, az üzleti bizalmi indexeket vesszük górcső alá (a módszertani leíráskor a GKI Gazdaságkutató Zrt. magyarázatára támaszkodunk).

🧑‍💼👩‍💼💼A vállalati felméréseken alapuló konjunktúra-kutatás a második világháborút követően terjedt el a világgazdaság fejlett régióiban, elsősorban Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. E módszer lényege, hogy a vállalatvezetőket rövid, könnyen kitölthető kérdőívekkel keresik meg. A kérdések általában nem számszerű információkat kérnek, hanem a helyzetértékeléseket és várakozásokat egy háromfokozatú skála mentén mérik: például a készletek színvonalát a menedzserek magasnak, átlagosnak vagy alacsonynak minősíthetik. A kérdésekre adott nem számszerű válaszokat megfelelő matematikai eljárások segítségével számszerű eredményekké lehet alakítani, és az egyes kérdésekre adott válaszok átlagolásából állnak elő az üzleti bizalmi indexek.

🏭Az üzleti hangulatindexeknek két fajtája létezik. Az egyik az iparvállalatok beszerzési gyakorlatát, illetve annak változásait vizsgálja, miszerint a vállalati beszerzési menedzsereket keresik meg kérdőíveikkel, és az ő válaszaikból állnak elő az úgynevezett beszerzési indexek. Ez a kutatási irány elsősorban az Egyesült Államokban népszerű. A másik irányzat a vállalatok első számú vezetőinek válaszaira kíváncsi, és kérdőíveiken az üzletmenet, a termelési (forgalmi) és foglalkoztatási kilátások, a készletek és a rendelésállományok megítélésre vonatkozó kérdések szerepelnek. Ez a kutatási módszer Nyugat-Európában általános, de a rendszerváltó közép- és kelet-európai országokban is a legelterjedtebb. Több gazdasági szektorban végeznek évtizedek óta ilyen jellegű felméréseket az Európai Unióban: ipar, építőipar, kereskedelem és szolgáltató szféra. A beszerzési menedzser indexekkel egy későbbi bejegyzésünkben foglalkozunk részletesen.

🏗️ Az üzleti bizalom alakulása egyrészt a vállalati beruházásoknál, másrészt a foglalkoztatásnál, továbbá az árképzésnél játszik fontos szerepet, így végső soron kihat a nemzetgazdasági aktivitásra (GDP), munkaerőpiacra és inflációra is. Amennyiben optimizmus uralkodik a vállalkozások körében a gazdasági kilátásokat illetően, úgy nagyobb hajlandósággal indítanak el beruházásokat és vesznek fel új munkaerőt (tartják meg a meglévő dolgozókat). Pesszimista üzleti hangulat esetén arra lehet számítani, hogy egyre kevesebb beruházást indítanak el a vállalatok (okai elsősorban: kisebb kockázatvállalási hajlandóság, beruházás megtérülésének megkérdőjelezése, leendő felvevőpiaci kereslettel kapcsolatos aggályok), továbbá a foglalkoztatási hajlandóság is csökkenhet (nem bővítik a munkaerő-állományt, rosszabb esetben csökkentik). Egy pesszimista üzleti hangulatban a költségek várt növekedése pedig az áremelési törekvéseket erősítheti. Gazdasági válságokat megelőzően (negyedéves alapú GDP visszaesése legalább két egymást követő negyedévben) és a GDP-visszaesés idején az üzleti bizalom is általánosságban beszakad.

🇪🇺 Az európai gazdasági térség üzleti (és lakossági) felméréseit az Európai Bizottság illetékes részlege, a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság koordinálja (DG ECFIN), és az úgynevezett gazdasági hangulatmutatóban (economic sentiment indicator, ESI) publikálja az eredményeket havi szinten. Ez egy kompozit indikátor, mely öt szektor bizalmi mutatóját ötvözi: ipari (40%-os súllyal a kompozit mutatóban), építőipar (5%), szolgáltató szektori (30%), kiskereskedelmi (5%) és fogyasztói (20%) bizalmi indexek. A bizalmi mutatók a vállalkozások jelenlegi gazdasági helyzetéről és a jövőbeli fejleményekkel kapcsolatos várakozásaikról ad átfogó képet. A legutóbbi, szeptemberi felmérés szerint két éves mélypontra süllyedt a gazdasági hangulat az Európai Unióban (2020 novembere óta a legalacsonyabb), mely mögött a bizalom jelentős romlása állt valamennyi vizsgált szektorban (és a fogyasztói hangulatban), elsősorban az orosz-ukrán háború és annak következményei miatt (szankciók, energiaválság, gyorsuló infláció, várt gazdasági lassulás stb.).

🇭🇺 A hazai GKI havonta mintegy 5500 20 fő felett foglalkoztató, jogi személyiségű vállalkozást keres meg, amelyek közül általában 1000-1200 válaszol. A válaszadási arány (18-25%) alacsonyabb az EU-átlagnál, de a volt szocialista országok sorából nem lóg ki. A kapott válaszok ágazati és regionális szempontból kielégítően reprezentáltak, azaz a magyar gazdaság vizsgált ágazatainak területi és szektorális szerkezete nem tér el lényegesen a mintabeli arányoktól. A legfrissebb eredmények szerint októberben tovább esett az üzleti bizalom Magyarországon, 2021 eleji járványos időszakban volt hasonlóan negatív.

🏭🏘️🛒🛎️Októberben az üzleti szférában minden ágazat lényegesen pesszimistább lett, immár az iparban is több a romlásra, mint javulásra számító cég. Az ipari és a szolgáltató cégeknél a kereslethiány bővülést akadályozó szerepe már kissé megelőzte a munkaerőhiányét. Októberben a várakozások a legnagyobb mértékben a kereskedelemben lettek rosszabbak, jelenleg ez a legborúlátóbb ágazat.

👨‍🏭💸 Folytatódott októberben az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának romlása idehaza, s másfél év után ismét több lett a létszám csökkentését, mint bővítését tervező cég. Kivétel az ipar, ahol még kissé növekedett is a foglalkoztatás növelését tervező cégek aránya. Az áremelési törekvés a szeptemberi megtorpanás után az építőipar kivételével ismét erősödött Magyarországon, az iparban és a kereskedelemben a cégek közel 70%-a készül áremelésre.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecobright/mit-mutatnak-es-miert-fontosak-a-fogyasztoi-bizalmi-indexek/

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre