Categories
OecoBright

Integrációs feltételek – II. rész: csatlakozás az euróövezethez

341 millióan használják, 20 államban, 1999 óta tartják számon. Mi az? Igen, az euró!  Az előző részben áttekinthettük, hogy milyen feltételei vannak az Európai Unióhoz való csatlakozásnak, így most a következő integrációs lépést, az eurózónába való bekapcsolódást vizsgáljuk meg. Kitérünk arra, hogy mi az ERM II, miért más országonként az eurós pénzérme, valamint arra is, hogy elveszíti- e egy ország az önálló monetáris politikáját a csatlakozással.

📜1999. január 1-jén 11 európai uniós tagállam először kezdte el a közös pénz használatát, fogadta el a közös monetáris politikát, valamint rögzítette árfolyamait. Ezután az eurót bevezették a világ pénzügyi piacain is, ma pedig az egyik legstabilabb valutaként tartják számon.  Jelenleg 20 uniós tagállamban hivatalos fizetőeszköz, ami egyben azt is jelenti, hogy a kontinens 341 millió állampolgára használja a mindennapokban. Ahhoz, hogy egy tagállam része legyen az euróövezetnek, számos gazdasági és monetáris kritérium teljesülése szükséges. A gazdasági és jogi feltételekről az 1992-ben aláírt maastrichti egyezmény rendelkezik, így maastrichti kritériumoknak vagy konvergencia kritériumoknak is nevezzük őket. A szerződés számos dologról rendelkezik, arról azonban nem, hogy mikor kell a tagállamoknak csatlakozniuk az eurózónához. Ezáltal az egyes országok szabadon dolgozhatják ki stratégiájukat erre vonatkozólag, ügyelve arra, hogy belátható időn belül bevezetéssék az adott országban is a közös pénzt.

❗ Amíg egy tagállam nem vezeti be az eurót, „eltéréssel rendelkező tagállam” státuszt kap. Az eltérési szakasz során számos kötelezettsége van:

  • az EU-ba belépő tagállamok árfolyam-politikájukat közös érdekként kell kezelniük, és a monetáris politika prioritásaként el kell érniük az árfolyam-stabilitást. A Szerződés szerint az EU-hoz való csatlakozást követően csatlakozhatnak a II. árfolyam-mechanizmushoz, vagyis az ERM II-höz.
  • A monetáris politika mellett nagy hangsúlyt kell helyezni a gazdaságpolitikára is, amely uniós szintű koordináció és felügyelet alá kerül.

❗❗Mindezek mellett a már említett konvergencia kritériumoknak is meg kell felelni. Nézzük, hogy melyek ezek az elvárások!

  • Jogi konvergencia kritériumai – a monetáris unióban való részvétel alapjainak megteremtése, amelyhez elengedhetetlen a jegybankok függetlensége. A tagállamnak biztosítania kell, hogy nemzeti jogszabályaik összhangban állnak a szerződésekkel, továbbá a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Központi Bank (EKB) alapokmányával.
  • Gazdasági konvergencia kritériumai – olyan gazdasági környezet kialakítása, amely elősegíti az árstabilitás fenntartását és az euróövezet koherenciáját. Ebben a szakaszban az árak, a költségvetési egyenlegek és az adóssághányadok, az árfolyamok és a hosszú távú kamatlábak alakulását monitoringozzák. Meghatározott határokon belül kell teljesülnie a jelzett mutatóknak, e szerint:
    • Árstabilitás – az inflációs ráta maximum 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját.
    • Rendezett és fenntartható államháztartás – a tagállam nem állhat túlzottdeficit-eljárás alatt. A költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át, a bruttó államadósság nem lépheti át a GDP 60%-át.
    • Árfolyam stabilitás – a tagállam legalább két évig része kell legyen az ERM II-nek, anélkül, hogy pénznemének árfolyama erőteljesen eltérne az ERM II-ben alkalmazott középárfolyamtól. A nemzeti valutájának az euróval szembeni középárfolyamát ugyanebben az időszakban lejjebb kell szállítania.
    • Hosszú távú kamatlábak – legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az árstabilitás szempontjából három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatlábát.

🇲🇪 Előfordul olyan is, hogy olyan ország szeretne csatlakozni az euróövezethez, amely nem része az Európai Uniónak. Ilyen állam például Montenegró, aki még nem része az európai integrációnak, viszont a közös fizetőeszközt használja. Ha olyan állam csatlakozik az övezethez, amely nem EU-s tag, akkor esetében is be kell lépni ez ERM II-be, valamint teljesítenie kell a konvergencia kritériumokat is.

🇩🇰 Olyan tagállam is akad, aki él az önkéntes kívülmaradás lehetőségével és az ERM II-be ugyan belép, de nem vezeti be a közös pénzt. Ilyen ország Dánia, aki egyezséget kötött az EU-val, ezáltal nem cserélte le nemzeti pénzét az euróra. Rajta kívül még hat olyan tagállam van, amely nem része az euróövezetnek. Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Svédország eddig még kívül maradt az övezeten, ami nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a jövőben csatlakozzanak.

➕Számos előnye van annak, ha eurót használhat egy ország. A legismertebb ezek közül, hogy csökken az árfolyamkockázat, továbbá alacsonyabb tranzakciós költségeket eredményezhet, ami lendületet adhat a kereskedelemnek és a pénzügyi integrációknak. Ugyanakkor nem oldja meg a magas inflációt, ehhez stabilitásorientált politikák is szükségesek. Az előnyök mellett érthetően hátrányai is lehetnek. Az önálló monetáris politikát elveszíti, ez pedig megnehezítheti a tagállam számára a sajátos sokkokra való reagálást, továbbá a versenyképesség korrekcióját.

🚦Ha minden elvárást sikerül jól teljesíteni és az összes mutató kedvezően alakult, emellett pedig semmilyen politikai és társadalmi akadálya nincs, akkor az EKB elkészíti a konvergencia jelentést. Ebben összegzik, hogy a tagállam belső helyzete megengedi- e az euró bevezetését és azt az EKB támogatja- e. Ha a jelentés pozitív, akkor egy meghatározott időpontban bevezetésre került az euró. Miután hivatalos fizetőeszközzé válik az euró, a korábbi, nemzeti pénz fokozatosan kerül ki a forgalomból. A lakosság számára könnyebbséget jelent, hogy jellemzően az első évben még mindkét áron feltüntetésre kerülnek az árak, valamint meghatározott átváltási árfolyam alapján váltható be a korábban használt valuta. A további két-három év során lehetőség van a nemzeti bankoknál a papír és érme alapú pénzek átváltására.

💶A papír alapú eurókon a szimbólumok és képek egyformák az összes tagállamban, az érme alapú pénzen viszont lehetőség van az egyes országok jellegzetességeit feltüntetni az EU-s csillagok mellett. Így például a Spanyolországban forgalomban lévő 1 eurós pénzérmén VI. Fülöp spanyol király arcképe látható, míg az újonnan belépő horvát 1 euróson egy nyestet ábrázolnak, háttérben a horvát sakkmintával.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: Integrációs feltételek – I. rész: csatlakozás az Európai Unióhoz – Oeconomus

#euró #euróövezet #integráció #EKB #ERMII #EurópaiUnió #monetárispolitika

Elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Iratkozzon fel hírlevelünkre