Ha a béke időszakában Európa Ukrajna uniós csatlakozását tűzi ki célul, akkor az többe fog kerülni, mint a háború – idézte az MTI Gulyás Gergelyt, aki a WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Munkaerőpiaci kihívások, jövőbeli tendenciák című konferenciáját nyitott meg. Hozzátette, a háború lezárása után Ukrajna uniós csatlakozása jelentheti a legnagyobb veszélyt Európa számára.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter üdvözölte, hogy Európa is egyre inkább a béke szükségességéről beszél, hiszen a magyar gazdaság növekedéséhez a legjobb esélyeket a béke teremtheti meg. A legrosszabb lehetőség ma az, ha rossz béke lesz, vagy nem is lesz, ha pedig igen, és Brüsszel továbbra is célnak tekinti az ukrán EU-integrációt, az a háborúnál is nagyobb terhet jelenthet a közösség számára – hangsúlyozta.
Az ukrajnai háború – tette hozzá -, Magyarországnak a biztonsági kihívások mellett főképp gazdasági nehézségeket hozott. A járvány kitörésekor a központi kérdés még az volt, mennyi munkahelyet sikerül megtartani, ezt követően pedig az energiaárak növekedése és az ezzel járó inflációemelkedés, a kiadások ugrásszerű emelkedése okozták a legnagyobb gondot.
Gulyás Gergely jelentős eredménynek tekinti, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére a magyar foglalkoztatás európai összevetésben is a legjobbak közé tartozik, aránya mostanra meghaladta a 81 százalékot, és az idei első negyedévben is nőtt a munkát vállalók száma. A válságok ellenére is 1 millióval többen dolgoznak belföldön 2010-hez képest, a foglalkoztatás arányának belföldi emelkedése régiós összevetésben kiemelkedő – hangsúlyozta.
A miniszter a beruházástámogató politikával magyarázta, hogy a munkahelyek stabilak, a munkaerőpiac a járvány közepette is feszes maradt, és azóta se a munkanélküliség, legfeljebb a munkaerőhiány okoz nehézségeket.
A kormány céljai világosak, ki kell terjeszteni a családtámogatási rendszert és támogatni kell a kis- és közepes vállalkozásokat. Gulyás Gergely kiemelt feladatnak nevezte a cigányság további munkaerőpiaci integrációját, amely fejlődés elsősorban a képzésen, az oktatáson és a munkaerőpiaci programokon múlhat – tette hozzá.
Külpolitikai szakértő, újságíró, sajtóreferens. Tizennégy évig dolgozott külpolitikai újságíróként és szerkesztőként, elsősorban a Magyar Nemzetnél. Szakterülete a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Újságíróként a térség több országában és konfliktusövezetben járt. Tudósított többek között Izraelből és Palesztinából, Libanonból, Irakból, Törökországból, Jordániából és Szaúd-Arábiából, de járt Ukrajnában, Hegyi-Karabahban és Cipruson is.
