Folytatódott áprilisban az infláció intenzív lassulása Magyarországon: a fogyasztói árak átlagosan 4,2%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest a márciusi 4,7%-ot követően. Az infláció további lassulását több tényező is segítette áprilisban. Az élelmiszerek ára 1,3%-kal csökkent márciushoz képest, míg éves szinten 5,4%-kal nőttek az árak (március: 7%). Ebben az árrésstop is jelentős hatást gyakorolt. Továbbá a szolgáltatások inflációja is tovább mérséklődött áprilisban, az előző év azonos időszakához képest 7%-kal nőttek az árak a szegmensben (március: 7,5%, év/év). Mindezeken felül az üzemanyagárak csökkenése, valamint a forint árfolyamának idei évi erősödése is pozitívan hat a hazai árakra. Előretekintve, bázishatások miatt a következő hónapokban kismértékben ugyan ismét gyorsulhat a hazai infláció, azonban az év további részében – kilengések mellett – 4,4-5,4% között maradhat alappályánkon; év vége felé megközelítve az 5%-os szintet.
Hazai inflációs helyzetkép
A KSH friss adatközlése szerint áprilisban 4,2%-ra lassult tovább az infláció a márciusi 4,7%-ról (az előző év azonos időszakához mérve). Az előzetes elemzői várakozásokhoz képest kisebb mértékben lassult az árszínvonal-romlás mértéke, de ezzel együtt is intenzív javulásról beszélhetünk (medián elemzői várakozás: 4,0%, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatokat megragadó maginfláció is lassult, 5%-on állt áprilisban (március: 5,7%, év/év alapon), bár továbbra is egy erőteljesebb belső árnyomásra utal.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Ami a havi árszínvonal-változást illeti, márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal nőttek. Ezen belül (egy hónap alatt):
- az élelmiszerek ára 1,3%-kal mérséklődött,
- valamint a járműüzemanyagok ára 1,4%-kal csökkent.
- A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 3,8%-kal,
- a ruházkodási cikkek átlagosan 2,1%-kal,
- a szeszes italok, dohányáruk 1,3%-kal,
- a szolgáltatások 0,8%-kal drágultak egy hónap alatt.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
Az év eleji átárazások kifutásával lassult a szolgáltatások inflációja tavaszra. A kormány több területen is – telekommunikáció, bankok, biztosítások – tárgyalásokat folytatott, illetve folytat a szolgáltatókkal az árakról, díjszabásokról, ahol a cél, hogy az árak ne emelkedjenek tovább. Több telekommunikációs vállalat már meglépte a kormány által kért önkéntes áremelés-korlátozást, melyek az infláció szempontjából mérséklő hatásúak.
Ennek ellenére a havi alapon mért átlagos 0,8%-os szolgáltatási áremelkedés magasnak számít. A KSH közlése szerint egy hónap alatt a belföldi üdülés 4,7%-kal, a külföldi üdülés 1,4%-kal, a járműjavítás és -karbantartás 1,0%-kal többe került. Ugyanakkor a szolgáltatások tavalyi év eleji jelentősebb drágulása magas bázist teremt, így éves szinten lassult áprilisan is az infláció, 7%-os szintre, mely tendencia tovább folytatódhat az év következő hónapjaiban – kiegészülve az önkéntes árszabályozásokkal.
Márciusban megállt az élelmiszerár-gyorsulás, áprilisban pedig enyhülni kezdett az élelmiszerár-infláció. Éves szinten átlagosan 5,4%-kal nőttek az élelmiszerárak Magyarországon (március: 7%, év/év alapon), míg márciushoz képest 1,3%-kal mérséklődtek. Ebben jelentős szerepe volt az árrésstop bevezetésének. Míg márciusban csak korlátozottan láthattuk az intézkedés hatását az élelmiszerárakban, addig áprilisban jelentős árcsökkenést idézett elő az érintett termékeknél. Áprilisi felmérés szerint – online árfigyelő árai – mintegy 1000 termék lett olcsóbb, átlagosan közel 20%-kal.
A KSH tájékoztatása szerint márciushoz képest a margarin ára 23,6%-kal csökkent, a tejtermékek 13,4%-kal, a liszt 12,5%-kal, a vaj, vajkrém 8,7%-kal, a tej 8,6%-kal, az étolaj 6,1%-kal, a párizsi, kolbász 5,9%-kal, a sajt 5,4%-kal, a baromfihús 5,0%-kal, a cukor 4,3%-kal, a sertéshús 4,1%-kal kevesebbe került. A termékcsoporton belül a csokoládé, kakaó 3,3%-kal, a büféáruk 1,9%-kal, az alkoholmentes üdítőitalok és a rizs 1,4-1,4%-kal, a száraztészta 1,3%-kal, a péksütemények 0,9%-kal, a kenyér pedig 0,7%-kal drágult.
Várakozások az árrésstop intézkedésével kapcsolatban:
- Kormányzati várakozások szerint az árrésstop az inflációs kosár 6%-át érinti, és összesen 2 százalékponttal mérsékelheti az élelmiszer-inflációt. A kormány május 21. körül dönt az árrésstopról, annak kivezetéséről vagy meghosszabbításáról.
- Az MNB márciusi inflációs jelentésében kifejtette, hogy az élelmiszerek drágulása mögött strukturális problémák is állnak (világpiaci élelmiszerárak növekedése is szerepet játszik emellett). A hazai élelmiszerinfláció a hosszú távú tapasztalatok alapján érzékenyebben reagál a nemzetközi hatásokra, mint a régió más országainak az árindexe. Ennek legfontosabb okai között lehet az élelmiszeripar energiaintenzitása és alacsony termelékenysége. Számításaik szerint az intézkedés áprilisban és májusban 0,8 százalékponttal mérsékli az inflációt. Az intézkedés végével az árrések fokozatos helyreállására, illetve a termékcsoportok közötti átrendeződésére számít az MNB.
Friss bejelentés szerint a március közepétől bizonyos élelmiszerekre használt árrésstopot a kormány más termékekre is kiterjeszti: május 19-től augusztus végéig a háztartási cikkeket árusító drogérialáncokat célozza meg az új intézkedés. 30 termékkategóriára vonatkozik majd a kötelező árréscsökkentés (a maximális árrés 15% lehet), azon belül legalább 35 ezer különféle árucikket érint. Az érintett termékek között van egyebek mellett a mosogatószer, a mosószer és öblítő, a papírzsebkendő, a tusfürdő és sampon, fogkefe és fogkrém, de a pelenka is, melyek ára csökkenhet. Kormányzati számítások szerint e termékeknél több mint 30%-os árrést használnak. Az intézkedés hatására 16-18% körüli árcsökkenés várható az érintett termékkategóriáknál, melynek hatása kismértékben a májusi, de még inkább a júniusi inflációs adatnál látszódhat majd.
A forint az euróval szemben gyengült áprilisban a márciusi átlagos szintjéhez képest, ugyanakkor az év elejéhez képest továbbra is erősebb szinten jár. A dollárhoz viszonyítva pedig a forint tovább erősödött márciusról áprilisra, így év elejéhez képest is nagyobb erőt mutat. A forint idei évi jelentősebb erősödése pozitívan hat a hazai inflációra. Az import termékek árában (pl. tartós fogyasztási cikkek) csak fokozatosan, néhány hónapot követően érződik a jelentősebb hatás, azonban az üzemanyagárak esetében korábban átgyűrűzik.
A forint-dollár árfolyamon kívül a jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: elsősorban a világpiaci folyamatok, a kereslet-kínálati viszonyok; illetve különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések alakulása. A világpiaci olajárak jelentősen tovább estek márciusról áprilisra – év eleje óta pedig már mintegy 20%-kal csökkentek -, mely dezinflációs hatású. Az olajárak gyorsan begyűrűznek az üzemanyagárakba (onnan idővel a szállítási költségekbe, ipari termelési költségekbe), ez pedig hozzájárult az infláció márciusi ás áprilisi lassulásához. A KSH tájékoztatása szerint egy hónap alatt 1,4%-kal csökkent az üzemanyagok ára áprilisban, éves szinten pedig 7,1%-kal mérséklődtek. A napokban tapasztalt olajáresés – az OPEC és OPEC+ kitermelés-növelése következtében – majd a májusi inflációra hat ki pozitívan, melyet júniusban ismerhetünk meg.
2025-ös inflációs kilátások
A jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva a következő hónapokban kismértékben ugyan ismét gyorsulhat a hazai infláció, azonban az év további részében – kilengések mellett – 4,4-5,4% között maradhat alappályánkon; év vége felé megközelítve az 5%-os szintet.
Azonban pesszimista forgatókönyv esetén nyártól 5% körül mozoghat, majd ősztől megközelítheti a 6%-ot a mutató; miközben visszafogottabb inflációs pályánkon 4,2-4,8% között maradhat az infláció az idei évben.
Fontos látni – ahogy az MNB is kiemeli -, hogy az inflációs előrejelzések kockázata tovább nőtt a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek (pl. vámtételek növekedésének lehetősége) miatt. Továbbá Varga Mihály MNB-elnök azt is kifejtette, hogy a kockázatkerülő befektetői magatartás a hazai eszközökkel szemben a magas infláció irányába mutató kockázatot hordoz.
Várakozások a 2025-ös évre:
- Kormányzati várakozások szerint 2025-ben az infláció átlagosan 4,5%-os lesz Magyarországon.
- Az MNB márciusi előrejelzése szerint 4,5-5,1% közötti átlagos áremelkedésre kell számítanunk 2025-ben (2026-ra 2,9-3,9% közti inflációt várnak).
- Május eleji elemzői várakozások szerint 2025 év végén 4%-on áll majd a hazai inflációs mutató (év/év alapon), az egész év átlagában pedig 4,5%-os áremelkedési ütem várható.
Infláció az Európai Unióban
Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában – mind a 27 tagállam vonatkozásában rendelkezésre álló adatok alapján – 2025 márciusában 2,5%-os inflációt mértek a februári 2,7%-ot követően (év/év alapon). Az eurózónában is lassult az inflációs ütem, a februári 2,3%-ról 2,2%-ra. Az eurózónára vonatkozóan tettek eddig közzé áprilisi inflációs adatot, mely szerint megállt az infláció lassulása, és 2,2%-on stagnál az árszínvonal-romlás mértéke (év/év alapon).
Márciusban a legmagasabb inflációt Romániában mérte az Eurostat, 5,1%-on (év/év alapon mérve), míg a legalacsonyabbat Franciaországban, 0,9%-on. Magyarországon az Eurostat-módszerén alapuló HICP 4,8%-os inflációt mutatott márciusban és 4,2%-ot áprilisban (az uniós rangsor elején, de nem kiugró mértékben áll hazánk az infláció tekintetében):
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23022964/
A cikk legfontosabb forrásai itt, itt, itt és itt találhatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
