2006-ban még azt várták a német demográfusok, hogy 2050-re 70 millió fő alá zuhan a német lakosság. Látszólag tévedtek, hiszen Németország lakossága 2023-ban 0,3 százalékkal nőtt, így 84,7 millió főre emelkedett. Azonban nem a születések száma növekedett – 2023-ban 700 ezer gyermek született, ez 7 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben -, a halálozások száma pedig meghaladta a születések számát. A népességszám növekedése egyértelműen a bevándorlásnak köszönhető. A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban a német lakosság több mint 18 százaléka olyan bevándorló volt, aki az 1950-es évek óta érkezett az országba. Számuk a tavalyi évben megközelítette a 14 millió főt. Ennek ellenére a munkaerőhiány nem csökken, hanem fokozódik.
Németországban a munkaképes korú népesség 2023-hoz képest 2030-ra várhatóan több mint 8 százalékkal csökken. A szakképzett munkaerő hiánya miatti helyzetet tovább súlyosbítja az ország viszonylag rövid munkaideje, amely az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A németországi munkavállalók 2023-ban átlagosan heti 34 órát dolgoztak, kevesebbet, mint Olaszországban, Spanyolországban vagy Franciaországban, ahol ez átlagosan 36 óra körül van. Arról nem is beszélve, hogy a nem uniós európai országokban a 40 órát is meghaladja az egy munkavállalóra jutó munkaórák száma, Törökországban például több mint 44 óra. De Japánban és Kínában is eléri, sok esetben meg is haladja a 44 órát.
A 20-64 év közötti főállású munkavállalókra jutó munkaórák száma egy munkahéten az Európai Unió tagországaiban 2023-ban Forrás: Eurostat
A termelékenység növekedése sokáig ellensúlyozta a viszonylag alacsonyabb németországi munkaórák számát, a munkaerőhiány miatt azonban már nem biztos, hogy fenntartható ez a növekedés. A demográfiai folyamatokból adódó strukturális problémák különösen a feldolgozóipar termelékenységére hatnak negatívan, ami veszélyeztetheti Németország globális versenyképességét, és a vállalatokat az automatizálás vagy a kiszervezés felgyorsítására készteti.
Mindezek mellett a növekvő nyugdíjkötelezettségek is egyre nagyobb terhet rónak a költségvetésre. Mivel kevesebb munkavállalónak kell eltartania az elöregedő népességet, és mivel az egy munkavállalóra jutó munkaórák száma az elmúlt években csökkent, a német társadalombiztosítási rendszerre nehezedő nyomás növekszik. A kormány a jövő évre 132 milliárd eurót, azaz a 2025-ös költségvetés-tervezet 27,2 százalékát különítette el nyugdíjkiadásokra. Korábbi tanulmányok szerint ez az arány 2050-re megduplázódhat, és az időskori eltartottak aránya 50% fölé emelkedhet.
E kihívás kezeléséhez munkaerő-piaci reformokra, magasan képzett munkaerő bevonzására, a munkaerő magasabb részvételi arányát ösztönző új politikákra, valamint a termelékenység és a gazdasági növekedés fenntartása érdekében az automatizálás fokozására van szükség. Németországnak évente átlagosan 480 ezer aktív korú bevándorlóra lenne szüksége, azonban a migráció miatti fokozódó társadalmi ellenállás ezt a megoldást erősen megkérdőjelezi. Viszont akkor nem marad más, mint az automatizálás mellett az eddig a munkaerőpiacra nem integrált bevándorlókat integrálni és/vagy az egy munkavállalóra jutó munkaórák számát növelni. Azt hiszem, ezt hívják igazi kihívásnak.
