Ha megnézünk bármilyen reklámot – legyen az televízióban, rádióban vagy a közösségi médiában –, szinte kivétel nélkül a fiatalokat célozza.
Az idősebb korosztály legfeljebb mellékszereplőként jelenik meg, és akkor is többnyire problémákon keresztül: egészség, öregedés, kiszolgáltatottság. Pedig ez a kép egyre kevésbé tükrözi a valóságot. Az elmúlt száz évben a születéskor várható élettartam drámai módon emelkedett. Ennek következtében az idősebb korosztály aránya is gyorsan nőtt.
Ma az Európai Unióban már minden ötödik ember 65 év feletti – vagyis egy strukturális, hosszú távú demográfiai átalakulás közepén vagyunk. Erről a folyamatról legtöbbször mint problémáról beszélünk. Nyomás a nyugdíjrendszereken. Terhelés az egészségügyön. Feszültségek a munkaerőpiacon. De ez csak az egyik oldala a történetnek.
A másik oldalon ugyanis egy hatalmas, gyakran alulértékelt gazdasági lehetőség áll. Az úgynevezett ezüst gazdaság – vagyis az idősebb korosztályok igényeire épülő termékek és szolgáltatások piaca – dinamikusan bővül. És nem marginális szegmensről beszélünk: ez a szektor globálisan már most a világ harmadik legnagyobb gazdasági erejévé válik. Ez nem pusztán több egészségügyi szolgáltatást jelent. Ide tartozik a pénzügyi tervezés, a turizmus, a technológia, a lakhatás, sőt a digitális szolgáltatások is – mindaz, ami az aktív, hosszabb életet támogatja. A valódi kérdés tehát nem az, hogy hogyan kezeljük az öregedő társadalmat, hanem az, hogy felismerjük-e benne a növekedési potenciált. És talán még ennél is fontosabb: mikor kezdünk el nem problémaként, hanem erőforrásként tekinteni az idősebb generációkra?
A témáról Szegedi Andrea az Oeconomus igazgatóhelyettese, Szakáli István Loránd az stratégiai igazgató és Szabó S. Gergő az Inforádió műsorvezetője beszélgetnek.
Társadalomtudományi kutató, doktori fokozatát a Pécsi Egyetem Földtudományi Doktori Iskolájában szerezte. Nyolc évig vezette a Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviseletét, beosztott diplomata volt Minszkben. Dolgozott a versenyszférában, vezetett turizmusfejlesztési projekteket. Rendszeresen oktat és vizsgáztat egyetemeken és felnőttképzésben. Fő elemzési területei a demográfiai folyamatok, az elöregedő társadalmak, az egészségturizmus és a posztszovjet térség, azon belül is Belarusz.
Szakáli István Loránd közgazdász-történész, Nagyváradon született 1972-ben. Érdeklődési és kutatási területe a gazdaságpolitika, a nemzetpolitika, valamint a közép- és kelet-európai térség együttműködésében rejlő lehetőségek vizsgálata. A piaci szférában pályázati tanácsadóként és projektmenedzserként dolgozott. 2010 és 2013 között a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, 2014 és 2018 között a Földművelési Minisztérium helyettes államtitkára. 2019 és 2023 januárja között a Századvég Gazdaságkutatónál vezető közgazdász. 2005 és 2015 között a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, 2012-től óraadó a Károli Gáspár Református Egyetemen. Nős, két lánya van.
