Az EU versenyképessége veszélyben, fordíthat a magyar elnökség a jövőn? – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel erre a kérdésre próbálunk választ adni az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Mandiner Trendfigyelő című podcastjának első adásában.
Az interjúban bepillantást nyerhetünk abba, hogy az EU versenyképességi gondjai évtizedekkel ezelőtt kezdődtek, és a 2020-as évek válságai csak sokkal láthatóbbakká tették azokat.
Európa lemaradt
Az európai integrációban erős az ún. old economy – többek között a klasszikus feldolgozóipar – szerepe és nehézkesen működik a new economy-re – digitalizáció, elektromos autózás, mesterséges intelligencia – való átállás.
Ezzel szemben Kínában egyszerre több fejlődési lépcsőfokot is sikerült átugrani, melyek között a banki digitalizáció és az autóipar a leglátványosabb.
Nagy Márton szerint emögött az irányítási technika különbözősége húzódik meg. A miniszter érvelése szerint az EU-s zöldátállás stratégiai hibával terhelt, ugyanis céldátum már létezik, azonban az elektromos autózást szabályozó direktíva még mindig nincs az asztalon. Kínában ezzel szemben nincs céldátum, a stratégiaalkotás azonban nagyon komolyan zajlik.
Az EU-ban komoly hátrány jelentkezik az innovációk piacosítása kapcsán is, ráadásul az USA-ban negyedannyi idő és költség a szabadalmaztatási folyamat, ráadásul az EU-ban az innováció erősen forráshiányos.
Változtathat ezen a magyar elnökség?
A tárcavezető elárulta, a magyar elnökség a versenyképességi ajánlások kapcsán szektorális megközelítést fog ölteni, és ennek részeként többek között 11 pontos javaslatot fog tenni az elektromos autózás felgyorsítására. Ezen kívül a magyar kormányzat szoros kapcsolatot tart a vállalati szektorral az ajánlások megfogalmazásakor, ugyanis Brüsszelben sokszor a nagyvállalatok feje felett döntenek a bürokraták. A magyar elnökség rá kívánja irányítani a figyelmet, hogy az EU-ban nincsenek jó prioritások, és a kínai technológia előli adminisztratív elzárkózás nem helyes út.
Nagy Márton kifejtette, az elnökség időszaka alatt újraindítási akcióterv készül, melynek lesz egy kkv-kat és egy családokat megcélzó lába, hiszen fontos, hogy a belgazdaság újra lendületet kapjon.
A miniszter elismerte, hogy a német függőség egészen erős magyar gazdaságban, az ottani gazdasági dinamizmus, ugyanis akár 1,5%-ot is el tud venni, illetve hozzá tud adni a hazai gazdasági teljesítményhez.
Úgy számolnak, 2025-ben ha jól teljesít Németország, akkor 5%-os is lehet a GDP növekedés, ha nem, akkor „csak” 3,5%.
A célkitűzés még a hazai gazdaság azon dualitásának enyhítése, melyben a kkv-szektor és a multinacionális vállalati kör látványosan elválik egymástól. A kkv-k kiemelt helyzetbe kerülnek abból a szempontból, hogy egyrészt egyre jobban bekapcsolódjanak az értékláncokba, másrészt pedig azért, hogy egyre többet fektessenek ki.
Végezetül Nagy Márton kifejtette, hogy a gazdasági semlegesség koncepciója mögött az a racionális nézőpont húzódik meg, hogy ha sok mindenkitől függ az ország, akkor igazából senkitől sem függ igazán.
