Kevesebb mint felére csökkent a hideg lakásban élő magyarok aránya

A rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta jelentősen javult a háztartások energiaellátásának megfizethetősége. Míg 13 évvel ezelőtt minden negyedik magyar háztartás nem tudta időben teljesíteni a közműszámláját, addig ez az arány 2024-re 7 százalékra csökkent, mindez egybevág az uniós átlaggal. Emellett 2013-ban a magyarok közel 15 százaléka nem tudta megfelelően kifűteni az ingatlanát, amely 2024-re mintegy 60 százalékkal csökkent, jóval az EU átlaga alá. A hideg lakásban élő magyarok aránya 2013-ban az uniós átlag másfélszerese volt, 2024-re azonban annak a felére csökkent. Korábbi cikkünkben az Európai Unióban energiaszegénységben élők, tehát a pénzügyi okok miatt a közműszámlákat befizetni képtelenek arányát bemutattuk be. Jelen írásunkban pedig az Eurostat legfrissebb felmérése alapján az energiaszegénység egy tünteti mutatóját vizsgáljuk, vagyis hogy a lakosság mekkora része nem képes pénzügyi okok miatt megfelelően melegen tartani az ingatlanát.

Az Európai Bizottság által felügyelt uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint 2024-ben az Európai Unió közel 450 milliós lakosságának 9,2 százaléka, azaz több mint 41 millió fő nem tudta megfelelően melegen tartani az ingatlanát. Hazánk az uniós rangsor középmezőnyében, a 14. helyen áll, a magyarok 6 százaléka nem tudta megfelelően kifűteni 2024-ben a lakóhelyét. Kontinensünk integrációs szervezetén belül Finnországban és Lengyelországban a legalacsonyabb a hideg háztartásban élők aránya, 2,7 és 3,3 százalék. Ezzel szemben Görögországban és Bulgáriában minden ötödik állampolgár pénzügyi okok miatt volt képtelen melegen tartani az otthonát.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27662116/

Ahogyan egy korábbi cikkünkben bemutattuk, a rezsicsökkentés bevezetése az elsődleges oka annak, hogy kevesebb mint harmadára sikerült csökkenteni egy évtized alatt az energiaszegénységben élők arányát. Szintén szembetűnő, hogy a lakossági rezsi hatósági árazásának 2013-as bevezetése megtörte a hideg lakásban élők arányának azt megelőző években tapasztalt emelkedését. Míg 2012/2013-ban a magyarok közel 15 százaléka képtelen volt megfelelően kifűteni a lakását, bő évtized alatt ez az arány 60 százalékkal csökkent, 6 százalékra. A hideg lakásban élő magyarok aránya 2013-ban az uniós átlag közel másfélszerese volt (10,8%, illetve 14,6%), 2024-re azonban annak a felére csökkent (9,2%, illetve 6%).

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27661955/

A fűtési energiahordozók lakossági árának mérséklése mellett az energiahatékonyság javításával is jelentősen hozzá lehet járulni a fűtési számlák csökkentéséhez. Ugyan a vizsgált időszakban az EU-ban összességében másfél százalékponttal mérséklődött a hideg háztartásban élők aránya, ez nem tekinthető általános jelenségnek. A jelenlegi 27 uniós tagállam közül 11 országban nőtt azon emberek aránya, akik nem tudják megfelelően kifűteni a lakásukat, legnagyobb mértékben Hollandiában, Franciaországban és Spanyolországban. A javulást elérő 16 másik nemzet közül Bulgária, Lettország és Málta vezet. Magyarország 8,6 százalékpontos fejlődéssel a kilencedik legnagyobb fejlődést érte el.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27662409/

A 2021-2023 közötti energiaár-sokk hatása kontinensünkön volt a legerősebb. Ez a hideg lakásban élők arányának változásán is meglátszott. Két év alatt az EU-ban átlagosan a másfélszeresére nőtt az ingatlanukat megfelelően kifűteni képtelen emberek aránya. A válság hazánkban is éreztette a hatását, hiszen közel 30 százalékkal nőtt az érintett csoport aránya. A 27 uniós tagállam közül Luxemburgban, Máltán, Bulgáriában, Litvániában és Cipruson a válság ellenére javult a fűtési helyzet. 11 országban azonban több mint kétszeresére nőtt a hideg lakásban élők aránya. Ezen belül Dániában, Németországban, Csehországban, Hollandiában és Svédországban érződött a legdrasztikusabban a válság hatása, ugyanis több mint két és félszeresére nőtt a lakásukat kifűteni képtelen emberek aránya.