📊 Az ábrán a feltétel nélküli alapjövedelemnek (FNA), az egyik ellenzéki párt alapjövedelem tervezetének és egyéb alapjövedelmi javaslatoknak a költségei láthatók összehasonlítva a 2022-es költségvetés hasonló nagységrendű tételeivel. A jövő évi központi költségvetés kiadási főösszege 28505,2 milliárd forint. Az FNA keretében 100 ezer forint összegű havi juttatás 9,75 millió magyar állampolgár számára 11700 milliárd forintba kerülne, mely a költségvetés 41%-át tenné ki. A 2008-ban a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött hitelmegállapodás 5400 milliárd forintot jelentett (20 milliárd euró), melyből kínai nagy fal hosszúságú autópályát vagy Szolnokig érő M4-es metrót lehetett volna építeni. Egészségügyi rendszerre és családtámogatásokra rekord nagyságú forrás, 2883, illetve 2778 milliárd forint jut a jövő évi költségvetésből. Egy másik, kevésbé ismert alapjövedelem koncepció szerint azon demográfiai decilisekbe tartozó embereknek kell pénzt osztani, akiknek havi átlagjövedelme nem éri el a célérték szintjét. Havi 100 ezer forintos értékkel számolva ez a magyar társadalom alsó 20%-át, körülbelül 1,91 millió főt jelent. Hasonló nagyságrendű költséget jelentene az oktatásban részesülőknek biztosított 100 ezer forintos alapilletmény. Egy másik ellenzéki párt javaslata alapján az újtípusú koronavírus ellen beoltottak egyszeri, szintén 100 ezer forintos juttatásban részesülnének, az oltási hajlandóság növelésének érdekében. A jelenlegi, 5,5 millió fő beoltottal számolva ez 550 milliárd forintos költséget jelentene.
👨 Az ellenzéki alapjövedelem javaslat (Alapjövedelem 2021) minden 18 év alatti gyermeknek havi 50 ezer forintos juttatást, 18 év felettiek számára pedig havi jövedelmük 100 ezer forintra való kiegészítését tervezi. Emellett a várandós kismamáknak a várandósság 12. hetétől 150 ezer forintot biztosítana, bevezetné a bruttó 200 ezer forintos minimálbért, bruttó 310 ezer forintos garantált bérminimumot. A program megalkotói szerint közvetlenül a magyar társadalom 70%-át érintené az intézkedés, közvetetten pedig a teljes társadalomra pozitív hatással volna. A vitairat alapján a terv nettó forrásigénye 3389,7 milliárd forint. A nettó forrásigény az az összeg, amelyre pótlólagosan szükség van az alapjövedelmi cél eléréséhez, figyelembe véve a jelenleg is meglévő társadalmi jövedelmeket.
💰 Az intézkedés megvalósításának költségeit négy pillérből teremtenék elő; bizonyos állami beruházások leállítása vagy forráscsökkentése (1317 milliárd forint megtakarítás), közbeszerzési eljárások csökkentése (710 milliárd forintos megtakarítás), progresszív adórendszer (221 milliárd forintos többletbevétel) és a jövedelemkiáramlás miatti adó és járulékbevételek, másodlagos visszacsatolások (1838 milliárd forint). A kidolgozók számításai szerint így összesen 4202,7 milliárd forint gyűlne össze. 340-640 milliárd forintos bevezetési költséggel számolva a program keretein belül megvalósuló kiadások és bevételek egyenlege pozitív.
📈 A program alkotói többször is megemlítik, hogy a megvalósíthatóságot ért kritikákkal ellentétben, nem terveznek adóemelést végrehajtani. Azonban az adórendszer progresszívvé alakítását a többkulcsos jövedelemadó, a vagyonadó (500 milliós érték felett, sávosan) és az oligarchaadó bevezetésével, és bizonyos adókulcsok emelésével tervezik végrehajtani. A többkulcsos személyi jövedelemadó számításaik szerint aggregálva ugyanannyi forrást vonna el a lakosságtól, azonban a nem egyenlő közteherviselés miatt igazságossági kérdéseket vetne fel. Az osztalékadó emelésével 120 milliárd forint, a vállalati nyereségadó növelésével pedig 380 milliárd forint többlet-bevételre számítanak. Ezalapján a társasági adót legalább 15%-ra emelnék. Környezetvédelemre való ösztönzés érdekében karbonadó kivetése is a program egyik eleme. Ezeken felül a progresszív adórendszer kialakításának keretein belül játékadó és örökösödési illeték emelést, a spekulatív tőkemozgásokat visszafogó Tobin-adó kivetését és az offshore számlák elleni fellépést is terveznek.
🛑 A program szerint bizonyos állami beruházások leállítása, illetve forráscsökkentése révén a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának felújítását és a Liget-projektet leállítanák és közúti fejlesztésekre is 80 milliárd forinttal kevesebb jutna. A központi költségvetés kiadásainak csökkentése által az egyházak támogatásait a harmadára, a turisztikai ágazat fejlesztési támogatását a negyedére, a határon túli gazdaságfejlesztési programok költségét és a nagycsaládosok személygépkocsi szerzési támogatását pedig közel a felére csökkentenék. Emellett a diákok tankönyv támogatását is teljesen beszüntetnék. A honvédség csak az eredeti célirányzat 80%-ból gazdálkodhatna.
📉 Az alapjövedelem társadalomra gyakorolt hatásai és költségeinek tényleges nagysága évtizedek óta heves közpolitikai viták tárgyát képezik. Egyes ellenzéki pártok támogató álláspontjával szemben a kormánypártok szerint nem többletjuttatásra van szükség, hanem kevesebb forrás elvonására, mellyel fel lehet oldani az igazságossági kérdéseket és meg lehet spórolni a költséges újraelosztó bürokráciai rendszert. Az elmúlt évtized adócsökkentései e szellemben történtek. Minden pártnak sajátos, eltérő gazdaságpolitikai elképzelése van, ezek működőképességét és hatékonyságát azonban nehéz előzetesen felmérni. Egyik elképzelés szerint a családtámogatásokkal a gyermekvállalást ösztönözve kell munkaerőt bevonzani a munkaerőpiacra és a kedvező adózáson keresztül biztosítani a feltételeket a jóléthez. Az ellenzéki pártok ezzel szemben az erős szociális rendszert, mint egyfajta védőhálót alakítanának ki, így emelve a kevésbé tehetősek helyzetét.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/evtizedek-ota-visszatero-tema-a-feltetel-nelkuli-alapjovedelem/
#FNA #Alapjovedelem #BasicIncome #UBI #PM #Koltsegvetes #Progressziv #Ado #Adorendszer #IMF #MMAA
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
