Ambiciózus célokat tűzött ki maga elé 2022-ben Olaf Scholz kormánya a „Zeitenwende” keretében, megfelelő finanszírozás nélkül azonban a megkezdett haderőfejlesztés hamar kifulladhat, Németország vezető szerepe a kontinens védelmében pedig csak hiú ábránd marad. Bár mind Friedrich Merz mind pedig Olaf Scholz ígéretet tett arra, hogy választási győzelme esetén tartósan GDP 2% fölé emelje a védelmi kiadásokat, a német fiskális politika reformja, valamint a költségvetés jelentős átstruktúrálása nélkül ez aligha fog működni.
Néhány nappal Oroszország 2022. február 24-i ukrajnai inváziója után Olaf Scholz kancellár a német parlamentben „Zeitenwende-t” azaz történelmi fordulópontot hirdetett, amely Ukrajna támogatása mellett a német haderő (Bundeswehr) fejlesztését, a védelmi kiadások növelését irányozta elő. A haderőfejlesztési célok elérése érdekében Scholz kormánya 100 milliárd eurós védelmi alapot hozott létre a következő öt évre, amely lehetővé teszi, hogy Németország teljesítse a NATO azon elvárását is, hogy a GDP 2%-át fordítják védelmi célra. Scholz pedig nem kisebb célt tűzött ki a Bundeswehr elé, minthogy garantálja a kontinens biztonságát azáltal, hogy a NATO keretein belül a legnagyobb európai hadsereggé válik.
Mi történt azóta?
Miközben Berlin Ukrajna honvédő háborújának első számú európai támogatójává vált, a védelmi kiadásait is fokozatosan növelte. Míg 2023-ban a rendes költségvetés mintegy 50,1 milliárd eurót allokált védelemre, 2024-ban ez az összeg már 51,8 milliárd euró volt. A német pénzügyminisztérium szerint azonban védelmi alapból és más forrásokból elvont kiegészítéssel a tavalyi évben mintegy 90,8 milliárd eurót, vagyis az éves GDP 2,1 százalékát költöttek védelmi célokra, teljesítve ezzel a NATO elvárását. A NATO becslése szerint a 2024-es védelmi költségvetés 28,7%-át költötte Németország beszerzésre és fejlesztésre, ezzel szintén teljesítve a védelmi szövetség elvárását (20%).
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/nemetorszag-2024-es-vedelmi-kiadasainak-fo-tetelei-1hxj48m1eggm52v
Az elmúlt három év legjelentősebb beruházásai közé tartozik az elavult Tornado repülőgépek leváltását célzó F-35 vadászrepülőgépek beszerzése, négy tengeralattjáró vásárlása a ThyssenKrupptól 4,7 milliárd euró értékben, valamint a Leopard 2 harckocsik és a Puma gyalogsági harcjárművek modernizálása. Emellett Németország beruház a fejlett Patriot légvédelmi rendszerekbe, valamint az izraeli Arrow 3 rendszer beszerzésére készül mintegy 2 milliárd euró értékben. Továbbá korszerűsíti helikopterflottáját (Tiger modernizálása és NH90 szállító helikopter beszerzés), és modernizálja tüzérségi képességeit.
Németország az Európai Unión belül is részt vesz közös fejlesztési és beszerzési programokban a kollektív katonai képességek növelése érdekében. Az egyik ilyen kezdeményezés a Future Combat Air System (FCAS) program, amely keretében Franciaországgal és Spanyolországgal új generációs vadászrepülőgépet és kísérő drónrendszereket fejlesztenek 2040-es céldátummal. A teljes projekt becsült költségvetése pedig 100 milliárd euró. Németország részt vesz a Leopard 2 harckocsi leváltására irányuló, Franciaországgal közösen indított szárazföldi harcászati rendszer (MGCS) fejlesztésében, amelyben a francia-német vegyesvállalat, a KNDS mellé 2019-ben a Rheinmetall is betársult. Mindezek mellett Németország társult fél az Eurodrone projektben is, amelynek célja egy európai fegyveres drónrendszer kifejlesztése spanyol, francia, olasz és német vállalatok együttműködésével. A 2022 végén indított European Sky Shield kezdeményezésben pedig Németország huszonegy másik európai állammal együtt részt vesz a közös, integrált európai légvédelmi rendszer fejlesztésében.
A nemzetközi együttműködések közé sorolandó még, hogy 2022-ben Németország a NATO keleti szárnya és a Baltikum védelme iránti elkötelezettsége jeléül egy dandár állandó állomásoztatásáról egyezett meg Litvánia területén.
Új nemzetbiztonsági és védelmi ipari stratégia
A haderdőfejlesztés hosszú távú megvalósulása érdekében Olaf Scholz a kormány 2024. decemberi összeomlása előtt néhány nappal új nemzetbiztonsági és védelmi ipari stratégiát (Nationale Sicherheits- und Verteidigungsindustriestrategie) adott ki. A dokumentum még az orosz-ukrán háború és „Zeitenwende” előtti, 2020-as stratégiát váltotta és a Scholz-kormány védelmi és gazdasági miniszterei terjesztették elő.
A stratégia a hazai és európai védelmi képességek megerősítése mellett érvel, ehhez pedig elengedhetetlennek tartja a hazai védelmi ipari kapacitások fejlesztését, hogy Németország önellátó legyen védelem területén. A stratégia felsorolja azokat a képességeket, amelyeket Németország a nemzeti határokon belül kíván fenntartani (például a hadihajó építés, páncélozott harcjárművek, EW és a mesterséges intelligencia) de eközben nagy hangsúlyt fektet az Európán belüli együttműködésekre, így például a légierő képességfejlesztésében és a kézifegyverek modernizációját más országokkal együtt tervezi.
A stratégia a védelmi ipari vállalatok számára hosszú távú szerződések és több kormányzati befektetést tartana kívánatosnak, hogy stabilabb, tervezhetőbb működést biztosítson. A védelmi és a gazdasági minisztérium pedig a bürokrácia csökkentése és az ellátási láncok megerősítésére fókuszálna.
A német védelmi ipari szereplők megerősítése és nemzetközi együttműködések elősegítése Magyarország számára is üdvözlendő, tekintve, hogy a hazai védelmi ipar felépítésében és védelmi beszerzésekben a német vállalatok, élen a Rheinmetallal, kiemelt partnerek.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21805132/
Kifulladhat a kezdeti lendület
Az ambiciózus tervek és folyamatban lévő modernizáció ellenére a meghirdetett „történelmi fordulópont” szakértők szerint nem hozta el azt a drasztikus, már rövid távon is érzékelhető változást, amelyre a német védelmi szektornak valójában szüksége van.
Az éles kritikák első sorban a szektor fenntartható finanszírozását érik. Bár a német védelmi költségvetés a tavalyi évben már meghaladta a GDP 2%-át, ezt kizárólag a 100 milliárd eurós különleges védelmi alap által biztosított plusz forrás által tudta teljesíteni.
A védelmi alap azonban legkésőbb 2027-ig kimerül, és becslések szerint mintegy évi 80 milliárd euróra lesz szüksége Németországnak ahhoz, hogy továbbra is teljesítse a NATO tagságból eredő vállalását. A 2025-ös költségvetési tervezet mintegy 53 milliárd eurós védelmi kiadást javasolt, így láthatóan jelentős költségvetési átalakításra lesz szükség. A német gazdaság alulteljesítése és a költségvetés rugalmatlansága (részben az alkotmányban rögzített adósságfék miatt) miatt jelenleg nem látszik, hogyan csatornázható évi plusz 20-30 milliárd euró forrás a védelemre 2027 után.
Bár valóban jelentős beszerzések történtek az elmúlt években, ezek nem, vagy csak részben pótolják Németország védelmi képességeiben meglévő hiányosságokat, amelyet a szektorban az elmúlt évtizedben tapasztalható alulfinanszírozottság okozott. Továbbá a kritikusok szerint a modernizáció túl lassú és nem átfogó, összevetve például Lengyelország hasonló időintervallumban elért eredményeit a haderőfejlesztés területén. A német kormánynak pedig az Ukrajnába küldött fegyvereket is pótolnia kell, tekintve, hogy egyes eszközei (légvédelmi és tüzérségi eszközkészletei) még csökkentek is az elmúlt évek során.
André Wüstner ezredes, a Német Fegyveres Erők Szövetségének vezetője szerint pedig a német hadsereg harckészültsége alacsonyabb, mint Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója előtt, különösen a légvédelem, a tüzérség és a katonák hiánya miatt. 2022 előtt nyolc dandár volt, körülbelül 65%-os készültségi szinten, jelenleg ez kb. 50%. Wuestner a harckészültségi szint csökkenését a fegyverek, lőszerek és más hadifelszerelések Ukrajnába küldésével és az utánpótlás elmaradásával indokolta.
Ezért szakértők amellett érvelnek, hogy a német hadsereg hatékony képességfejlesztéséhez minimum GDP 3%-os védelmi költésre lenne szükség. Nem beszélve arról, hogy a NATO-n belül is már arról szól a diskurzus, hogy ezt a 3%-ot tekintsék minimumnak, miközben Donald Trump 5% GDP-arányos védelmi költés mellett érvel.
A kormányváltás hozhat igazi fordulatot?
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és a februári választások nyertese nemrég kilátásba helyezte, hogy kormányzása esetén adott esetben az ország szigorú hitelfelvételi szabályainak reformjára is sor kerülhetne, hogy a kormány ezáltal finanszírozza többek között a magasabb védelmi kiadásokat. Bár szerinte előbb megtakarítási potenciál növelése, és a gazdaság növekedés helyreállítására kell koncentrálni, amely kijelentésével a CDU hagyományosan konzervatív fiskális politikáját visszhangozta.
Merz továbbá elmondta, hogy Németország először arra fog összpontosítani, hogy rendszeresen teljesítse a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítandó célját, de hozzátette, hogy arra számít, hogy ez a szám végül közelebb kerül majd a 3 százalékhoz.
Legutóbbi televíziós vitájában mind Friedrich Merz mind pedig Olaf Scholz ígéretet tett arra, hogy választási győzelme esetén tartósan GDP 2% fölé emelje a védelmi kiadásokat, valódi „fordulóponttal” felérő költségvetési reform nélkül azonban aligha fogják tudni teljesíteni vállalásukat. Európa legnagyobb gazdasága pedig félő, hogy behozhatatlanul lemarad az Európa legerősebb hadserege címért folytatott versenyben.
Források:
TALLIS, Benjamin: The End of the Zeitenwende. In: German Council on Foreign Relations, 2024.12.30.
https://dgap.org/en/research/publications/end-zeitenwende?utm_source=chatgpt.com (2025.02.14.)
MARTINEZ, Maria: Germany says it met NATO 2% defence spending target in 2024, short of Trump’s demand. In: Reuters, 2025.01.20.
https://www.reuters.com/world/europe/germany-met-nato-2-defence-spending-target-2024-sources-say-2025-01-20/?utm_source=chatgpt.com (2025.02.14.)
HÖLLER, Linus: German arms industry plan seeks fresh boost for a sector once shunned. In: DefenseNews, 2024.12.05.
https://www.defensenews.com/global/europe/2024/12/05/german-arms-industry-plan-seeks-fresh-boost-for-a-sector-once-shunned/ (2025.02.14.)
SIEBOLD, Sabine: ‘50% battle-ready’: Germany misses military targets despite Scholz’s overhaul. In: Reuters, 2025.02.14.
https://www.reuters.com/world/europe/50-battle-ready-germany-misses-military-targets-despite-scholzs-overhaul-2025-02-13/ (2025.02.14.)
PITEL, Laura: Merz signals he is open to reforming Germany’s strict borrowing rules. In: Financial Times, 2025.02.13.
https://www.ft.com/content/1601aaa7-dcbc-4a16-ad11-4a0400f031f0 (2025.02.14.)
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
