🩺 Az utóbbi néhány napban komoly hullámverést keltett az a hír, mely szerint magyar kórházakban láthatnak el szlovákiai betegeket. Az ok viszonylag egyszerű: Szlovákiában feszítő az orvoshiány. Magyarországon is találkozhattunk már a jelenséggel, de sietve ki kell emelni, hogy közel sem csak V4-es, vagy akár csak EU-s jelenségről van szó, hiszen az orvoshiány, illetve az orvostársadalom idősödése egyre nagyobb problémát okoz szerte a világban, de különösen az európai kontinensen. A rövid bejegyzésünkben a mögöttes okokat tárjuk fel, és arra kívánjuk ráirányítani a figyelmet, hogy messze nem lokális jelenségről van szó.
👨⚕️Elsőként arra érdemes rámutatnunk, hogy az Alesina és Giavazzi szerzőpáros a könyvében már nagyjából húsz évvel ezelőtt is felhívta a figyelmet az európai munkaerőpiacok rugalmatlanságára, a strukturális munkanélküliség és a heterogén foglalkoztatási mutatók, illetve a valójában csak töredékesen létező munkaerőpiaci integráltság jelenségére. A munkaerőpiaci folyamatokat pedig többségében nem feltétlenül tudja jó irányba terelni az egyetemi képzés. Ennek egyik iskolapéldáját láthatjuk az orvosi képzésekben is.
👩⚕️Franciaországban és még néhány másik országban is évtizedek óta létezik a numerus clausus, amely meghatározza az orvostanhallgatók számát. Arról van szó egészen pontosan, hogy adminisztratív eszközökkel meghatározták/meghatározzák azon orvostanhallgatók számát, akik az első év elvégzése után tovább léphetnek a képzésben. Ezt a fajta szigort annak idején egyfajta egészséges megközelítésnek képzelték, ugyanis az orvosok kínálatának visszafogásával az állami és egészségügyi kiadások is megzabolázhatónak tűntek és nem mellékesen a szűkebb merítési bázis, magasabb jövedelmet biztosított a már praktizáló orvosok számára. Az orvosi képzések ezen túl költségesek, sokan már a képzés ideje alatt a kiégés tüneteit tapasztalják magukon, illetve a munkába állás után többen már éveken belül a szakmák közötti váltást mérlegelik. Az utóbbi időben számos kritika érte továbbá az orvosi szakmát abból a szempontból is, hogy a képzésekben kevesebb időt fordít a betegségek kialakulásának lelki feltárására, mely összességében kedvezőtlen fényben tűnteti fel az orvostársadalmat.
🏥Ezen túl rá kell mutatni még arra is, hogy az orvosokat kiszolgáló személyzetből is egyre nagyobb hiány mutatkozik. A legutóbbi felmérésekből az derül ki, hogy Európában nagyjából 2 millió egészségügyi dolgozó hiányzik. Ez pedig azért nagy probléma, mert az ápolók és az asszisztensek hiánya fokozott stresszhelyzetet jelent az orvosoknak, illetve egyszerűen orvosi beavatkozások maradnak el. Görögországban a mentőszolgálat már lassabban tud esetkocsit küldeni, Portugáliában pedig a szülészetek állnak a megszűnés határán.
⚖️ Jó kérdés egyébként, hogy hová tűnnek az európai képzett orvosok. Egy 2018-as tanulmány szerint egyrészt van egy Európán belüli mozgás, ugyanis a német orvosok nagy része például Svájcban telepszik le, másik részük pedig az USA-ban, Ausztráliában, vagy éppen Új-Zélandon. A kivándorlás kapcsán a legfontosabb okok hasonlóak a hazaiakhoz: hatalmas munkateher, a munka általános jellege, illetve a munka és magánélet törékeny, vagy nem is igazán létező egyensúlya állnak.
🇬🇧 Az Egyesült Királyságban a Brexit is hozzájárult az orvosok hiányához és egyes becslések szerint nagyjából 4 ezer orvos döntött úgy, hogy a szigetország EU-ból való kiválása után már nem dolgozik az NHS-ben. A hivatalos adatok szerint jelenleg nagyjából 10,5 ezer betöltetlen álláshely van az országban.
👴 Van azonban egy olyan magyarázó tényező, amely ugyan jelen van globálisan, de kimondottan hangsúlyosan jelentkezik Európában: az orvosok látványos idősödése és túlterheltsége. A WHO becslései szerint Európában háromból egy országban az orvosok 40 százaléka már betöltötte az 55-ik életévét, ami azt jelenti, hogy jelentős részük nagyjából 10 év múlva nyugdíjba vonul. Az új típusú koronavírus járványnak egyértelműen negatív hatása volt az egészségügyi dolgozók mentális állapotára és az abszolút számukra is, sokan egyszerűen kiégtek és szakmát váltottak. Ezen folyamatoknak pedig már eddig is jól látható jelei voltak.
🌍A Világbank adatbázisában az ezer főre jutó orvosok számáról 2017-es adatok állnak rendelkezésre, mely szerint az EU-ban 4,9 orvos jut 1000 lakosra. A legmagasabb értékeket Olaszország, Franciaország és Görögország produkálják 8,0; 6,5 és 6,2-es mutatókkal. A legrosszabb a helyzet Romániában, Máltán, Lengyelországban és Cipruson, ugyanis ezekben az államokban az intenzitási viszonyszám a hármat sem éri el. Magyarországon 3,3 orvos jut minden ezer lakosra. (Összehasonlításképpen Kubában a legmagasabb ez a mutató 8,3-es értékkel, míg Szomáliában, Malawiban, vagy éppen Tanzániában a legalacsonyabb 0,02 és 0,01-es indikátorokkal. A mutatók tehát nem Európában a legrosszabbak, de a tendenciák az ismertetett okok miatt kimondottan aggasztóak.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecogram/tizezer-fore-juto-dolgozo-orvosok-szama-oecogram/
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
