💰 A német inflációs ráta 2008 óta nem látott magasságokba emelkedett az utóbbi időben. Ennek okai között leginkább az újjáéledő gazdasági tevékenységet, a magasabb energiaárakat és a globális értékláncokban megfigyelhető anomáliákat találjuk. A német harmonizált fogyasztói árindex 3,4 százalékos értékre emelkedett a 2021-es augusztusi adatok szerint. A mutató rövidebb távon is növekedést mutat, ugyanis a júliusi érték „csak” 3,1 százalék volt. Ráadásul a közeljövőben még növekedhet is a mutató, ugyanis az eurózóna rendkívül laza a monetáris politikája könnyen ahhoz vezethet, hogy túlfűtötté válik Európa legnagyobb gazdasága.
📈 Az Európai Központi Bank várakozásai szerint az inflációs mutató emelkedése átmeneti lehet és a várakozások szerint az árak növekedése a következő évben egyszerűen eltűnik majd. Az eurózóna inflációs rátája egyébként a 2,2 százalékos szintről augusztusra 2,8 százalék közelébe emelkedett. A feldolgozóipari termékek árai különösen erőteljes növekedést mutatnak, ugyanis a német gyáraknak az olyan anyagok, mint például a félvezetők egyre inkább növekvő költségeivel és hiányával kell megküzdeniük. Ráadásul nem kedvez a kialakult helyzetnek a globális konténerhiány, és a szállítási útvonalak esetében látható fennakadások sem. A német termékek áremelkedése augusztusban 5,6 százalékos volt, míg a szolgáltatások esetében 2,5 százalékos növekedést mértek. A német ipari termékek előállítási költségei júliusban 10,4 százalékkal emelkedtek, amely a kőolajválság óta a legnagyobb növekedést jelenti. 1975-ben a maginflációs mutató a második világháború utáni időszak legnagyobb értéket, 8 százalékot ért el. Az értékláncok anomáliái az import árak 15 százalékos növekedését eredményezték júliusban, amely az utóbbi negyven év leggyorsabb növekedését jelenti.
Egyes várakozások szerint a szűk keresztmetszetek további fennállása esetében bizonyos termékek árai még tovább emelkedhetnek, mellyel az inflációs ráta is növekedésnek indulhat. Abban az esetben, ha az energiaárak emelkedése is megmarad, akkor 2021-ben 4,5-5 százalékos tartományban mozog majd az infláció. Az előrejelzések szerint azonban 2022-ben az árak ismételten csökkenni fognak.
🇭🇺 Miért fontos mindezen folyamatok nyomon követése Magyarországon? A hazai külkereskedelmi nyitottság mutatója kimondottan magas. Mind a bruttó hazai terméken belüli exportarány, mind pedig az importarány a 70-80 százalékos tartományban mozog és a teljes kereskedelem bruttó hazai terméken belüli részaránya 150 százaléknál is magasabb. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország ma már szerves része a világkereskedelemnek, és ezen belül a német vállalati értékláncok kardinális elemévé vált. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy hazánk elsődleges külkereskedelmi partnere Németország. Abban az esetben pedig, ha a legfontosabb külkereskedelmi partnernél emelkedésnek indulnak az árak, akkor az Magyarországon is jelentkezik az inflációs nyomás. A német autók mellett, tehát a gazdaság az inflációt is importálja és ezért kiemelten fontos tehát az inflációs tendenciák folyamatos nyomon követése.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/a-visegradi-orszagok-kereskedelmi-kapcsolatai/
#nemetorszag #inflacio #magyarorszag #import #arak
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
