Január 1-vel újabb trió kezdhette meg munkáját az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségében. A lengyel – dán – ciprusi formáció első elnökségét Lengyelország töltheti be, ezzel együtt pedig rajta a sor, hogy a közös programból az általa megfogalmazott célokat megvalósítsa. Az alábbiakban a lengyel elnökség prioritásait, programját tekintjük át, kitérve a korábbi lengyel és a múlt évi magyar elnökséggel hasonlóságot mutató részekre is.
A 2022-es orosz-ukrán háborút kitörését követően Lengyelország határozottan kiállt Ukrajna mellett. Az Ukrajnának nyújtott fegyver, lőszer- és egyéb, harcászati jellegű támogatások mellett Lengyelország fogadta be eddig a legtöbb ukrán menekültet is. Az UNHCR adatai szerint 2025. január 14-ig több, mint 1,9 millió ukrajnai menekült kérelmezett az országban menedékjogot. A főként történelmi tényekre visszavezethető lengyel ellenállás és kiállás az ukrán szuverenitásért tehát számos formát öltött az utóbbi három év során, várható volt, hogy amennyiben a háború az elnökségi időszak alatt is tart majd, úgy az ott megfogalmazott programban, prioritásokban is visszaköszön ez a retorika.
Lengyelország immár másodjára kezdhette meg az EU Tanácsának elnökségi feladatait. Az első elnökségi ciklus idején, 2011-ben a lengyel program az EU gazdasági növekedését, a bővítési lehetőségeket, a szomszédságpolitikát, valamint az energiapolitika és az energiabiztonság területeit érintette. A korábbi elnökségi mottó „Biztonságos Európa” rendkívül hasonló a 2025-ben megfogalmazott szlogennel, amely a „Biztonság, Európa!” címet kapta. A hasonlóságok a prioritásokban és az elnökségi programban is visszatükröződnek. A 2025-ös lengyel elnökség az európai biztonság hét dimenziójának megerősítésére összpontosít, amelyek a következők:
- Védelem és biztonság – a védelmi készültségek fokozása, a katonai kiadások növelése, védelmi ipar megerősítése, védelmi képességbeli hiányosságok kezelése. Az EU védelmi finanszírozásának újragondolása, támogatás a védelmi ipar számára, kettős felhasználású infrastruktúrák, például az East Shield és a Baltic Defense Line támogatása. Fokozott partnerségek kialakítása a NATO-val, a nem EU országokkal, elsősorban az USA-val, az Egyesült Királysággal, Dél-Koreával.
- Az emberek és határok védelme – az európai polgárok számára a lehető legmagasabb szintű belső biztonság megteremtésén kell dolgozni, ezért a lengyel elnökség feladatának tekinti, hogy új megoldásokat alakítson ki a migráció kezelésére, valamint az EU külső határainak védelmére. A schengeni övezet kihívásai mellett olyan területekre is koncentrálni kíván az elnökség, mint a hibrid fenyegetések. Az elnökség során nagy hangsúlyt kívánnak helyezni a polgári védelemre, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességen, a mentési és humanitárius feladatok ellátására, valamint mindezek kapacitásbeli bővítésére. Az elnökségi program tartalmazza továbbá a nemzetközi szervezett bűnözői hálózatok, a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem fokozását, beleértve az Ukrajna elleni orosz agresszió által jelentett belső biztonsági fenyegetéseket is.
- Ellenállás a külföldi beavatkozásokkal és dezinformációkkal szemben – a lengyel elnökség feladatának érzi, hogy az Európai Unió és a tagállamok megerősítsék a demokrácia ellenálló képességüket a radikalizáció és a polarizáció megfékezése érdekében. Ehhez a dezinformáció és a külföldi manipuláció felismerésének és kiküszöbölésének képessége, de hosszú távú erőfeszítések is szükségesek az állampolgári nevelés és a civil társadalom megerősítése terén. A lengyel elnökség egyik kiemelt célkitűzése, hogy erősítése a koordinációt a dezinformáció és az információmanipuláció elleni küzdelemben, javítsa az EU azon képességét, hogy megelőzze és enyhítse a kibertérben zajló ellenséges fellépéseket. A hathavi ciklus során figyelmet kívánnak szentelni a modern, biztonságos digitális szolgáltatások fejlesztésének is.
- A biztonság és a vállalkozás szabadságának biztosítása – A lengyel elnökség olyan intézkedéseket kíván hozni, amelyek hozzájárulnak a gyors technológiai változásokkal, az energia- és klímaváltozással, valamint a geopolitikai feszültségekkel kapcsolatos kihívások megoldásához. Ehhez szükséges elmélyíteni az egységes piacot, meg kell szüntetni a határokon átnyúló tevékenységek akadályait, amelyek főleg a szolgáltatási szektorban okoznak hátrányokat. Olyan kezdeményezések életbe léptetését kívánják szorgalmazni, amelyek javítják a magántőkéhez való hozzáférést a növekedni és befektetni kívánó vállalkozások számára. A bürokratikus terhek csökkentése ugyancsak része a lengyel programnak. Emellett az ipar támogatási mechanizmusainak fejlesztésére is összpontosítani szeretnének a biztonság szempontjából fontos területeken és a gazdasági előnyök kiépítésére, ugyanakkor az EU-n belüli egyenlő versenyfeltételek megőrzése mellett. A tisztességes verseny helyreállítását az EU ipara számára további célként fogalmazták meg a lengyel elnökség tisztségviselői. Ennek megvalósításához javítani szükséges a kereskedelempolitikai eszközöket, a végrehajtást, akkor, amikor az egyes áruk az EU piacaira lépnek. A lengyel elnökség vitát folytat a kohéziós politika jövőbeli formájáról, mivel álláspontjuk szerint az egységes piac fejlődését olyan politikáknak kell kísérniük, amelyek előmozdítják a biztonságot és a gazdasági versenyképességet.
- Energiaátmenet – a lengyel prioritások között, már a 2011-es programban is megjelent az energiabiztonság kérdése, így a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetben ugyancsak várható volt, hogy ismét kitérnek erre a területre. Lengyelország hangsúlyozza, hogy az energiaforrásokkal való ellátás megbízhatósága és biztonsága kulcsfontosságú az EU energiabiztonsága szempontjából. Az elnökségi időszak során is Lengyelország kiemelten fogja támogatni, hogy az orosz energiaforrások importját teljesen vonják ki az EU-ból. Lépéseket tesz annak érdekében, hogy csökkentse az energiaárakat az EU-ban, és felülvizsgálja az EU energiabiztonsági keretét annak érdekében, hogy fokozza az EU-ban és szomszédságában az energiainfrastruktúra fizikai biztonságát és kiberbiztonságát, valamint egyenlő versenyfeltételeket biztosítson az EU-ban minden tiszta energiaforrás fejlesztéséhez. A lengyel elnökség célja mindezzel az, hogy csökkentse a függőséget az importált technológiáktól, a technológiák előállításához szükséges alkatrészektől és a gyártásukhoz szükséges kritikus nyersanyagoktól.
- Versenyképes és ellenálló mezőgazdaság – ahogyan az előző félévben Magyarország számára, úgy idén a lengyel elnökségben is kiemelt helyet foglal el a mezőgazdaság versenyképességének és ellenállóságának fejlesztése. A lengyel elnökség erős és közös agrárpolitikát akar kialakítani az EU-ban, amely támogatja a gazdálkodókat és a vidéki területek fejlődését. Ösztönözni kívánják a gazdákat arra, hogy tegyenek lépéseket a környezetvédelem érdekében.
- Egészségügyi biztonság – a lengyel elnökség az egészségügy digitális átalakítására és az uniós gyógyszerbiztonság javításának szükségességére tervez összpontosítani, különös tekintettel a betegek szempontjaira. Mind a gyógyszerek ellátási láncainak diverzifikálása, mind az EU-ban történő előállításának támogatása kulcsszerepet játszik.
A bemutatott prioritások és program tehát sok szempontból mutat hasonlóságot a 2011-es elnökség idején megfogalmazottakkal. A jelenlegi ciklus során hangsúlyosabban kerül kezelésre a védelem és biztonságpolitika, valamint az olyan gazdasági kérdések, mint a mezőgazdaság, a vállalkozások szabadságának biztosítása, valamint az EU-s versenyképesség. A hét megfogalmazott prioritásból ugyanakkor mindössze kettőben találunk olyan célkitűzéseket, amelyek gazdasági területekre terjednek ki, a hangsúly túlnyomórészt a védelmi intézkedéseken van.
Lengyelországban a 2020-as koronavírus járványt követő gazdasági visszaesés, valamint a 2022-es orosz-ukrán háború miatt 2023-tól indult növekedésnek a gazdaság. 2024-ben az éves GDP 2,9%-kal nőtt a 2023-as évi adatokhoz képest, így a legtöbb előrejelzés szerint a 2025-ös év hasonlóan kedvező lehet a lengyel gazdaság számára. Mindazonáltal számos területen még szükséges a növekedés meglódulása, ennek érdekében pedig a lengyel kormány 2025 februárjában 650 milliárd zloty (hozzávetőlegesen 62,8 ezer milliárd forint) értékben hirdetett meg beruházási programot. A gazdaságélénkítő programban a tengeri kikötők fejlesztését, a vasúti és energetikai infrastruktúra korszerűsítését valósítanák meg az országban. Mindez azonban nem változtat a lengyel költségvetés óriási deficitjén, amelynek kiigazításáról még nem született döntés a lengyel kormányban.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
