Az Európai Bizottság 2026. február 6-i sajtóközleményében részleteket közölt az újabb, immár 20. szankciós csomagról Oroszországgal szemben. A retorziók célja továbbra is ugyanaz: megtörni az orosz gazdaságot, elvonni a háború elől a forrásokat, és a nyomásgyakorlás révén tárgyalóasztalhoz ültetni Oroszországot. Az eddigi szankciók eredményessége számos vita tárgyát képezte már az elmúlt években, egy részük részleges eredményt el tudott érni, míg mások egyáltalán nem teljesítették a hozzájuk fűzött reményeket. Az új listán a célkeresztben az orosz nyersolaj exportjának további korlátozása szerepel, teljes tengeri szolgáltatási tilalmat vezetve be az energiahordozó kereskedelmére. Rövid elemzésünkben az új szankciós csomag legfontosabb, és eddig ismert elemeit tekintjük át, kitérve arra is, hogy hogyan alakult az elmúlt években az orosz olajexport. A tervek szerint az újabb csomagot a február 23-ai külügyminiszteri ülésen tervezték elfogadni, ám a Barátság-kőolajvezeték körül kialakult helyzet, és a magyar olajellátás problémái miatt Szijjártó Péter jelezte, hogy európai garanciák híján Magyarország a csomagot blokkolni fogja. Magyarország számára a szankciós csomag ezen változata ugyanis a jelenlegi helyzetben drasztikus következményekkel járhat: az olajvezetéken keresztüli szállítás jelenleg szünetel, és a csomag elfogadása esetén tengeri úton sem lehetne átmenetileg megoldani az ellátást.
2022 februárja óta az Európai Unió 19 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben. Ezek egy része gazdasági, más részük egyéni területekre terjed ki, míg vannak diplomáciai- és vízumintézkedések is köztük. Az utolsó, 2025. október 23-án elfogadott 19. csomag az alábbi területeket érinti:
- szankciók 69 további személlyel, köztük kriptoeszköz-szolgáltatókkal szemben;
- az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) uniós behozatalának tilalma;
- kikötői belépési tilalom a Vlagyimir Putyin árnyékflottájába tartozó további 117 hajóra vonatkozóan;
- további öt oroszországi, valamint további, harmadik országbeli bankokra vonatkozó tranzakciós tilalom;
- tilalom az uniós gazdasági szereplőknek az orosz nemzeti fizetésikártya-rendszerrel („Mir”) vagy a gyorsított fizetési rendszerrel („SBP”) folytatott együttműködésére vonatkozóan;
- az orosz diplomaták arra irányuló kötelezettsége, hogy előzetesen tájékoztassák az EU tagállamait a schengeni térségben tett utazásaikról;
- exportkorlátozások 45 új szervezetre, amelyek közül néhány harmadik országokban található, és amelyek kettős felhasználású termékeket és technológiákat szállítanak;
- további tilalmak az áruk és szolgáltatások kivitelére vonatkozóan.
Ahogyan látható a korábbi szankciós csomagban is egyaránt jelen voltak a gazdasági, diplomáciai, vízumintézkedési, valamint személyi korlátozások. Az energiahordozókkal kapcsolatosan a csomag az orosz LNG EU-ba történő importtilalmát fogalmazza meg. Várhatóan a 20. szankciós csomagban ezt gondolják tovább, az eddig megismerhető adatok alapján legalábbis erre lehet következtetni.
A február 6-i sajtóközlemény a következő területeket rögzítette lehetséges retorzióval sújtott elemekként:
- Teljes tengeri szolgáltatási tilalom bevezetése az orosz nyersolaj kereskedelmére.
- Az új szankciós csomag további 43 hajóval bővíti az árnyékflotta részét, így összesen 640 hajó lesz érintett.
- Megnehezítik a tartályhajók beszerzését Oroszország számára, valamint átfogó tilalmat vezetnek be a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását végző tartályhajók, továbbá jégtörők karbantartására és egyéb szolgáltatásaira.
- További korlátozás várható az orosz bankrendszer és az orosz gazdasági tevékenységek finanszírozására szolgáló alternatív fizetési csatornák létrehozására.
- A szankciós listára további 20 orosz regionális bankot tervez felvenni a Bizottság, valamint intézkedéseket hoz a kriptovaluták, valamint az azokkal kereskedő vállalatok és platformok ellen is.
- Emellett több olyan ország bankjait is az intézkedés hatálya alá veszik, amelyek részt vesznek a szankcionált áruk illegális kereskedelmének elősegítésében.
- Az EU tovább kívánja szigorítani az Oroszországba irányuló már érvényben lévő exportkorlátozásokat is. Új tilalmakat vezet be az árukra és szolgáltatásokra a gumitól a traktorokon át a kiberbiztonsági szolgáltatásokig. Az új csomag kiterjed a szankciók hatálya alá még nem tartozó fémekre, vegyi anyagokra és kritikus ásványokra is.
- Exportkorlátozások lesznek érvényesek emellett a hadszíntéren használt termékekre és technológiákra, például a robbanóanyagok előállításához használt anyagokra is, ennek keretében az Európai Bizottság ammóniakvótát javasol a meglévő importkorlátozások mellett.
- A tervezet szerint az EU a továbbiakban megtiltja minden számítógépes vezérlésű eszköz és rádió exportját olyan joghatóságokba, amelyek esetében nagy kockázata van annak, hogy ezeket a termékeket továbbadják Oroszországnak.
- Erősebb jogi védintézkedéseket javasolnak az uniós vállalatok számára, hogy megvédjék őket szellemi tulajdonjogaik megsértésétől vagy az oroszországi tisztességtelen kisajátítástól, amely a szankciókkal kapcsolatos visszaélésszerű bírósági ítéletek miatt következhet be.
Az előző 19. csomaghoz képest a várható újabb retorziók sokkal több területre terjednek ki, valamint fókuszában erőteljesen az energiahordozók kereskedelmének korlátozása és a vegyi anyagok exportjának szűkítése áll. A nyers kőolajjal szembeni intézkedések nagy valószínűséggel azért is kerültek ismét napirendre, mert 2024-ben ismét emelkedni kezdett a termék kiviteli értéke Oroszországban. A 2025-ös adatok mindeddig még nem ismertek, de a korábbi, 2024-es értékek alapján az látszik, hogy ugyan csak kisebb mértékben, de bővülés figyelhető meg a nyers kőolaj exportjában.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27586264/
A termék két legnagyobb felvásárlója India és Kína volt 2024-ben, az orosz nyers kőolaj export több mint 90%-a ide áramlott. A finomított kőolaj exportjánál már jóval több szereplő becsatlakozott a felvásárlásba: Törökország és Kína után, Szingapúr, valamint India, továbbá Brazília is jelentős mennyiségben vásárolt. A kőolajgáz, vagy ismertebb nevén LPG exportja szintén növekedett 2024-ben, amelynek az ázsiai országok mellett európai államok is jelentős vásárlói. Franciaország az orosz LPG kivitel több mint 8%-át vásárolta meg 2024-ben, továbbá Olaszország (5,32%), Magyarország (7,26%), Szlovákia (5,78%) és Spanyolország (5,18%) is magas értékben importált a termékből. Az LPG egyfajta rugalmas, kiegészítő energiahordozó, amely számos területen alkalmazható. A legtöbben az LPG-t autógázként ismerik, amellyel olcsóbban, alacsonyabb kibocsátás mellett alternatív megoldást tudnak alkalmazni a benzinhez képest. Az EU-n belül jelentős az LPG autógázként való felhasználása Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban és Olaszországban is. Emellett az LPG hasznosítható ipari energiaforrásként (ipari fűtés, élelmiszeriparban szárítás és pörkölés, építőiparban) is, továbbá stratégiai jelentősége van a vegyipar és petrolkémia területén. Az EU vegyipara rendkívül érzékeny az LPG-ellátásra, mert kevés saját nyersanyaga van, így magas importfüggőség alakult ki ezen szegmensben. Jelenleg hivatalosan az EU szankciók részeként tilos orosz eredetű LPG-t importálni a térség államaiba, ez a rendelkezés 2024 végétől hatályos, így a 2024-es export-import statisztikákban még látható, hogy magas volt a termék behozatali aránya.
Magyarország számára a szankciós csomag ezen változata a jelenlegi helyzetben drasztikus következményekkel járhat. A Barátság kőolaj vezeték sérülése után Ukrajna leállította a csővezetékes szállítást, így az oroszországi kőolajimport hazánkba szünetel, ezért csak alternatív, tengeri úton történő szállítással juthat el nagyobb mennyiségű olaj Magyarországra. Azonban, ha a csomagot Brüsszelben időközben elfogadják és a kőolaj vezetékes szállítása továbbra sem lesz megoldott, akkor kérdés, hogy Magyarországra milyen úton jöhet orosz olaj. Jelenleg az EU-s szabályozás lehetővé teszi, hogy Magyarország és Szlovákia tengeri úton is vásárolhasson orosz kőolajat, az új szankciós csomag jelenlegi formájú életbe lépése esetén azonban ez a kivétel is megszűnhet.
A 20. szankciós csomag tehát ismét egy nagyobb léptékű intézkedés, amely számos területre kiterjedő retorziókat fogalmaz meg, mindazonáltal kérdéses annak hatékonysága. Az orosz export csökkentésére és a kereskedelemre, valamint az orosz pénzügyi rendszerre vonatkozó szankciók csak részben tudták mindeddig beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Az elmúlt közel négy év során a háború intenzitásán az EU-s intézkedések révén nem sikerült változtatni, sőt, az utóbbi hónapok során még több orosz támadás érte az ukrán energetikai infrastruktúrát, mint korábban. Jellemzően egy-egy csomag elfogadását követően a támadások tovább erősödnek és nem a béke vagy tűzszünet irányába tereli a felek közötti kommunikációt. Az EU részéről sürgetőbb lenne inkább egy olyan platform létrehozása vagy a Donald Trump elnök által létrehozott Béketanácsban való aktívabb részvétel, amely képes lehet a háborút és a harcokat leállítani. Az intenzív támadások legnagyobb elszenvedője ugyanis a lakosság, akik számára az elmúlt négy év egyet jelentett a túléléssel, így az EU-ban az ő érdekeik kellene, hogy mielőbb előtérbe kerüljenek. A háború lezárása emellett a teljes régió gazdaságára komoly hatással lenne, így Magyarország számára is jelentős előrelépést hozna. Az ipari teljesítmény, valamint az energiaárak és az infláció értékének további javításához elengedhetetlen, hogy a harcok befejeződjenek.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
