Az Európai Unió és India között létrejövő szabadkereskedelmi megállapodás várhatóan még idén életbe léphet, így a két térség tovább fokozhatja az eddig is dinamikusan növekvő áru- és szolgáltatáscserét. Az Európai Unió India második legnagyobb külkereskedelmi partnere, együttműködéseik hosszú előzményekre tekintenek vissza. Az újabb megállapodás kiterjedtebb lehetőségeket biztosítana a felek közötti külkereskedelem és tőkeáramlás szempontjából is. Összefoglalónkban az új szabadkereskedelmi megállapodás részleteinek áttekintése mellett az EU-India közötti árucsere és tőkeáramlás főbb ismérveit is rögzítjük.
India gazdasága az elmúlt évtized folyamán gyors ütemben fejlődött, pozíciója az ázsiai térségben egyre erősebbé vált. 2021 és 2023 között évente átlagosan 8,2%-kal nőtt a reál GDP az országban, ami a régió más, hasonló adottságokkal bíró államaihoz képest is kiemelkedőnek számít. A világ leggyorsabban növekvő gazdasága várhatóan öt éven belül akár a harmadik legnagyobb gazdasággá válhat globális szinten. Emellett demográfiai szempontból is szerencsés helyzetben van India, hiszen Kínát már sikerült megelőznie a népességszám tekintetében. A gazdasági növekedés fenntartásához évente 7 millió új munkahelyre lenne szükség, ahol a fiatalabb generációk tagjai helyezkedhetnek el, emiatt pedig a legtöbb gazdasági ágazatra nagyobb figyelmet kell fordítania. Annak érdekében tehát, hogy ne alakulhasson ki nagyfokú munkanélküliség és fenntartható legyen a jelenlegi gazdasági dinamika, az ipari termelést bővíteni, a munkahelyek számát pedig emelnie kell az országnak.
India nagy belső piaccal rendelkezik, így elsőre sokan azt gondolnák, hogy mindez megfelelő bázist jelenthet a gazdasági növekedéshez. A tények azonban inkább azt mutatják, hogy a vásárlóerő alacsony szinten áll, így inkább az itt gyártott termékek iránti világpiaci kereslet növelése lehet a kulcs. A 2020-as évek elejétől figyelhető meg az a típusú paradigmaváltás, amely egyre inkább előtérbe helyezi a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bővítését, az önkényes tarifakivetések számának és arányának csökkenését. Fokozatosan bővül azon országok köre, amelyekkel India az elmúlt években szabadkereskedelmi megállapodásokat írt alá: 2022-ben Ausztráliával, továbbá az EFTA-val (European Free Trade Association – Európai Szabadkereskedelmi Társulás) hoztak tető alá ilyen típusú egyezményt, de folyamatban vannak hasonló tárgyalások az Egyesül Királysággal és jelenleg az Európai Unióval is.
India külkereskedelme dinamikus növekedést mutat, viszont a mérleg állandó hiányt jelez. Fő exportcikke a finomított kőolaj, a telekommunikációs készülékek, a csomagolt gyógyszerek, az ékszerek és drágakövek (főleg a gyémánt), a rizs, valamint a járművek és szállítóeszközök. Elsődleges kereskedelmi partnere az USA, 2023-ban a teljes áruexportjának 17,9%-a áramlott az Egyesült Államokba. Az Európai Unió országai közül magas arányban szállít exportcikkeket Hollandiába (4,93%), Németországba (2,99%), valamint Olaszországba is (2,99%). A közel-keleti államok közül az Egyesült Arab Emírség (6,9%), a közvetlen régióból pedig Kína (3,91%) a legfontosabb kiviteli célországa.
A magas importértékek mögött az energiahordozók (nyers kőolaj, üzemanyag, szénbrikett), az elektronikai termékek, az egyes nemesfémek (arany), valamint fémtermékek jelentős értéke húzódik meg. A főbb import forrásországok között találjuk Kínát (18%), Oroszországot (9,95%), az USA-t (6,33%) és Ausztráliát is (3,18%).
Ahhoz, hogy a külkereskedelmi mérleg javulhasson, az indiai termékek előállításánál a hatékonyság és a termelékenység bővítése, növelése lehet a kiindulópont. Az országban az infrastruktúra fejlesztése az egyik legnagyobb kihívás és megoldandó probléma. Ennek az áthidalása egyszerre jelentene gazdasági növekedést, valamint az elmaradottabb térségek számára felzárkózási lehetőséget is. Mindez a külkereskedelemre is élénkítőleg hatna, ezáltal pedig megvalósulhat az indiai gazdaság célkitűzése, Kína megelőzése a gazdasági fejlődésben.
Az Európai Unió és India már 2007-ben tárgyalásokat kezdeményezett egymással, amelyben megcélozták a lehetséges kereskedelmi együttműködéseket is. Az egyeztetések azonban 2013-ig húzódtak, akkor pedig meg is akadtak. A szerencsétlen időzítés a tárgyalásokban mindenképpen meghatározó volt, a 2008-as 2009-es gazdasági világválság és annak elhúzódó hatásai miatt várható volt, hogy nem fog egyhamar megállapodás születni a felek között. Mindazonáltal igen hosszú ideig nem is került újra napirendre a folytatás, 2021-ben ülhettek ismét csak tárgyalóasztalhoz az érdekelt felek. A 2020 júliusában tartott EU – India csúcstalálkozó során határozat született a 2021-ben létrehozott EU–India magas szintű kereskedelmi és befektetési párbeszéd létrehozásáról. Ezt követően 2021-től élénk egyeztetés kezdődött a felek között, a jelenleg már véglegesítés előtti szabadkereskedelmi egyezményről. Legutóbb 2025 februárjában egyeztettek EU-s és indiai vezetők, amely során egyetértés születetett abban, hogy 2025. év végén akár alá is írhatják a szabadkereskedelmi megállapodást.
- Az EU India második legnagyobb kereskedelmi partnere, 2024-ben 120 milliárd euró értékű árukereskedelemmel, ami India teljes kereskedelmének 11,5%-át tette ki.
- India az EU kilencedik legnagyobb kereskedelmi partnere, 2024-ben az EU teljes árukereskedelmének 2,4%-át tette ki, ami jóval elmarad az USA (17,3%), Kína (14,6%) és az Egyesült Királyság (10,1%) mögött.
Az EU és India közötti árukereskedelem az elmúlt évtizedben közel 90%-kal nőtt. Az EU Indiából származó importszerkezete főként gépekből és berendezésekből, vegyi anyagokból, nemesfémekből, ásványi termékekből és textilekből áll. India EU-ba irányuló főbb exportcikkei között a gépek és berendezések, szállítóeszközök és vegyi anyagok találhatóak meg. A szolgáltatások kereskedelme 2023-ban 59,7 milliárd eurót tett ki.
Az EU részesedése az Indiába irányuló közvetlen külföldi befektetésekből (FDI) 2023-ban elérte a 140,1 milliárd eurót, szemben a 2019-es 82,3 milliárd euróval, így az EU vezető külföldi befektetővé vált Indiában. India FDI-állománya az EU-ban 10,2 milliárd euró volt. Körülbelül 6000 európai vállalat van jelen Indiában. A legnagyobb befektető ország Hollandia, az elmúlt 25 év során összesen 53 302 millió USD értékben helyezett el befektetést az országban. Hollandia esetében érdemes figyelemmel tartani azt is, hogy az európai országot gyakran közvetítőként alkalmazzák más államok a tőkekihelyezésnél, így az eredeti tőkebefektető gyakran más államból való. Magas értékű még a német, ciprusi és francia tőkekihelyezések állománya is Indiában.
Az EU egyik legfontosabb célja az Indiával fenntartott kereskedelmi kapcsolataiban, hogy az Indiában kereskedő vagy befektető európai vállalatok számára stabil, átlátható, nyitott, megkülönböztetés-mentes és kiszámítható szabályozási és üzleti környezetet teremtsen, ideértve befektetéseik és szellemi tulajdonuk védelmét is. A cél az EU és India közötti kétirányú kereskedelem és befektetés kiaknázatlan potenciáljának felszabadítása. Jelenleg India kereskedelmi rendszere és szabályozási környezete viszonylag korlátozó. A kereskedelem technikai akadályai (TBT), az egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) intézkedések, a nemzetközileg elfogadott szabványoktól való eltérés, valamint az indiai jogalkotási vagy közigazgatási intézkedéseken alapuló diszkrimináció számos ágazatot érint, többek között az áruk, a szolgáltatások, a közbeszerzés és a befektetések területét.
A jelenlegi megállapodás céljai között az alábbi pontokat fogalmazták meg:
- a kereskedelmi akadályok felszámolása Indiában az EU kis- és középvállalkozásai előtt az export bővítése céljából,
- a szolgáltatások és a közbeszerzések piacának megnyitása,
- a földrajzi jelzések oltalmának biztosítása,
- kötelezettségvállalások a kereskedelem és a fenntartható fejlődés területein,
- a megállapodásban szereplő szabályok betarthatóságának biztosítása.
A kereskedelemügyi tárgyalások mellett a befektetések is hangsúlyos szerepet kaptak az egyeztetések során. A befektetésvédelmi tárgyalások célja, hogy mindkét fél befektetői számára kiszámítható és biztonságos befektetési környezetet biztosítsanak megkülönböztetés nélkül, valamint alkalmazva a befektetési védelmet a tisztességtelen eljárások ellen. A beruházásvédelmi tárgyalások célja egy hatékony és korszerű vitarendezési mechanizmus létrehozása is az ilyen szabályok érvényesítése érdekében.
A szabadkereskedelmi megállapodás kétségkívül számos előnnyel járhat az EU, valamint India számára is. Ugyanakkor érdemes azt is figyelembe venni, hogy az Európai Unió egyik jelenlegi legnagyobb kihívása, a versenyképesség növelése nélkül mindez nem tud megvalósulni. Szintén felmerül a minőségbiztosítási szabályozások összehangolásának problémája, amelyre már tettek előkészítő lépéseket, viszont még több nyitott terület fennáll. A szabadkereskedelem révén a munkaerőáramlás is kérdéses tényező lehet, a tárgyalások során erre is csak röviden tértek ki az érdekelt felek.
Magyarország számára az EU és India közötti szabadkereskedelmi egyezmény számos előnnyel jár. Az elmúlt évek során fokozatosan növekedett az Indiába irányuló magyar export értéke, ugyanakkor több nehézség is felmerül az árucsere további bővítése során. Ezek között megtalálható a földrajzi távolság, a kis- és középvállalkozások számára sokkal nagyobb befektetést igénylő piacra lépés, az indiai infrastruktúra fejletlensége, a korrupció magas foka és a vitás üzleti ügyek jogi rendezésének lehetetlensége. Mindezek következtében a magyar-indiai kapcsolatokban elsősorban az export növelése lehet potenciális lehetőség, hiszen az indiai belső piac mérete egyértelműen kedvező irányt nyit a magyar kivitel bővítése előtt.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
