🙎‍♂️Oroszország gyakorlatilag egy hét leforgása alatt a nemzetközi kapcsolatok rendszerének páriájává vált, ennek eredményeképpen gazdasági- és politikai értelemben is fokozatosan izolálódni látszik. Számos európai kormány és vállalat nyíltan elítélte az orosz agressziót és ugyan Ukrajna inváziója még csak rövid ideje tart, a súlyos nyugati szankciók már mostanra is mérhetetlen károkat okoztak Moszkva számára. Rövid írásunkban a válaszlépések – az orosz pénzügyi piacra gyakorolt – hatásait elemezzük, különös tekintettel a nemrégiben kitört bankpánikra.

📉Az orosz tőkepiac – főként a rubel mélyrepülésének és a részvényárfolyamok meredek zuhanásának oká – hamar katasztrofális állapotba került. A SWIFT-rendszerből való kizárás és a számos egyéb retorzió miatt azonnal jelentkeztek a kitapintható eredmények: bankpánik robbant ki Oroszország szerte, hatalmas tömegek sorakoztak fel a pénzintézetek előtt, hogy megtakarításaikat rubelről nyugati devizákra váltsák. Az orosz jegybank igyekezett ugyan valamilyen módon gátat szabni a nemzeti valuta drasztikus gyengülésének, végeredményben képtelen volt helyre állítani az ország pénzügyi stabilitását. Az egyik legégetőbb problémát az jelenti, hogy az intézmény nem tud külföldi devizákban likviditást nyújtani bankjai részére, így azok könnyedén a csőd szélére sodródhatnak az elkövetkezendő hetekben. A bankrendszer likviditási deficitje megközelítőleg 6,9 ezer milliárd rubel, ami több, mint 68 milliárd amerikai dollárnak megfelelő, elképesztően magas összeg.

🏦Oroszország két legtekintélyesebb pénzintézete a Sberbank, valamint a VTB Bank, amelyek fiókjai együttesen a teljes bankrendszer közel kétharmadát fedik le. Természetesen a szankciók súlyos terhet rónak az említett bankóriásokara is, ám azok minden valószínűség szerint képesek lesznek átvészelni a sokkokat. Ez főként azért lehetséges, mert az energetikai szektorban szinte zavartalanul folytatódnak az együttműködések, így a földgáz és kőolaj kereskedelem továbbra is zajlik az Európai Unió és Oroszország között. Korábbi cikkeink egyikében már körüljártuk, hogy energetikai kérdésekben a két fél között függőségi viszony áll fenn, ami egészen addig megbonthatatlan marad, amíg az EU-nak nem sikerül alternatív megoldásokat találnia energiabiztonsága garantálására.

Visszatérve a bankrendszert érintő szabályozásokhoz, igazán erőteljes és hatékony lépésnek az bizonyulna, hogyha az Uniónak sikerülne felszámolni az orosz jegybanki tartalékokat. A Kreml valószínűsíthetően jó ideje számol ezzel a veszélyforrással: A 630 milliárd USD-t kitevő tartalékok 32%-át euróban, 16%-át dollárban, 13%-át jüanban, 22%-át pedig arany formájában tárolta már 2021 júniusában. Csupán az összeg 17%-a, hozzávetőlegesen 107,1 milliárd USD-nak megfelelő összeg maradt hazai devizában, így a rubel további inflálódása csak mérsékelten érinti a felhalmozott tartalékokat.

⚖️A pénzpiaci folyamatok kedvezőtlen alakulásának nyomán a moszkvai tőzsde példátlan módon egy teljes hétig (2022.02.28 és 2022.03.04) zárva tartott, fokozva ezzel az országon eluralkodott pénzügyi bizonytalanságot. Egyes szakemberek egyenesen államcsődöt vizionálnak, ám ez a jóslat egyértelmű túlzásnak tekinthető. Ennek kapcsán fontos látnunk, hogy az orosz gazdaság gyarapodásának intenzitása már a háborút megelőzően is csökkenésnek indult, az előrejelzések hosszú távon nagyjából 2%-os évenkénti GDP növekedéssel számoltak. Ez a stagnálás minden valószínűség szerint a nyugati kormányok bűntetőintézkedéseinek hiányában is beállt volna, főként annak tudatában, hogy a szankciók sikeressége igencsak ellentmondásos. Egyrészről az orosz gáztól való európai energiafüggőség továbbra is fennáll, az árnövekedés extra profitot generál az állam számára. Ugyanakkor a rubel elértéktelenedése, valamint a SWIFT-rendszerből való kitiltás gyakorlatilag kiiktatja, semmissé teszi ezeket a többletbevételeket. A jegybank minden bizonnyal kénytelen lesz fenntartani a magasabb alapkamatokat, így a vállalatok beruházási kedve mérséklődhet, különösen akkor, amennyiben külpiaci tevékenységük is korlátozás alá esik és képtelenek lesznek javakat exportálni. Ha nagy számban megvalósulnak ehhez hasonló precedensek, az könnyedén visszavetheti az orosz gazdaság fejlődését. Államcsőd azonban egyelőre nem helyezhető kilátásba.

👛Ahogyan az várható volt, az Oroszországot érintő negatív hatások azonnal begyűrűztek Európába, így Magyarországra is. A Magyar Nemzeti Bank március elsején megjelent közleménye szerint visszavonja a Sberbank hitelintézeti tevékenységi engedélyét, magyarországi fiókjait végelszámolásnak veti alá. Az MNB 100 ezer eurós (nagyjából 38 millió forintos) értékhatárig kártalanítja ügyfeleit. A hazai pénzintézetek rendszerében a Sberbank apró banknak számít, mindössze 70 ezer fős ügyfélkörrel rendelkezik. Ugyanakkor megemlítendő, hogy 12 önkormányzat is itt tárolta a vagyonát, a csődeljárás komoly hiányokhoz vezethet a városvezetések kasszájában. A válság tehát Magyarországon is élénken érezteti hatásait: az energiaárak emelkedése, a bankrendszert ért veszteségek – kiegészülve a forint gyengülésével – nehéz és költséges időszakot helyeznek kilátásba.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#ukrajna #oroszorszag #haboru #kovetkezmenyek #fuggoseg