☕ Immáron hónapok óta olvashatunk arról, hogy Brazília, a világ legnagyobb kávéexportőre súlyos aszállyal küzd. Az országban az esős évszakban, december és március között alig hullott csapadék, és az arabica kávéültetvények csak 15 százalékát öntözik. Az aszály leginkább a legjobb minőségű kávé árát befolyásolja, de természetesen érezteti a hatását a kávé teljes piaci palettáján. Milyen áremelkedésre számíthatunk egy olyan környezetben, ahol már egyébként is látványos az élelmiszerárak drágulása? Egyáltalán milyen statisztikai adatokkal jellemezhető a kávépiac?
🌿 A kávé nemzetség nem csak két fajt számlál, de kávét csak két fajtájából készítenek: az arab kávéból és a robusta kávéból. A két faj teljesen eltér környezeti igényeit tekintve, hiszen a jobb kávéalapanyagot biztosító arabica termesztése jóval nagyobb körültekintést igényel, mint a kevésbé igényes robusta. A kávé az etióp Kaffa tartományból indult el világhódító útjára és ma a világgazdaság egyik legismertebb, legkeresettebb termékek, az árupiacok fontos szereplője.
🔢 A legnagyobb kávéexportőrök között 2019-es adatok szerint olyan országokat találunk, mint Brazília (2,6 millió tonna), Vietnám (1,6 millió tonna), Kolumbia (800 ezer tonna), Indonézia (600 ezer tonna) és Etiópia (380 ezer tonna). Ezután Honduras (350 ezer tonna), India (350 ezer tonna) és Uganda (290 ezer tonna) következik. Magyarországon a kávéfogyasztásunkat 100%-ban importból fedezzük. Számunkra pedig talán az a legfontosabb, hogy mi magyarok mennyi kávét is iszunk. A KSH 1970 óta rögzíti többek között kávé egy főre jutó éves fogyasztásának mennyiségét. 1970-ben fejenként 1,6 kg volt az éves fogyasztásunk, míg 2000-ben 2,8 kg, 2019-re mindez 2,7 kg-ra változott. A számok önmagukban csak annyit mutatnak, hogy 50 év alatt nagyjából 1 kg-mal több kávét fogyasztunk egy évben. Igazán beszédessé azonban akkor válnak az adatok, ha összehasonlítást is teszünk. A legtöbb kávét (legalábbis 2019-es adatok szerint) Finnországban fogyasztják (12,0 kg), ezután Norvégia (9,9 kg), Izland (9,0 kg) és Dánia (8,7 kg) következik. Lengyelországban a magyar adattal éppen megegyező; 2,7 kg a kávéfogyasztás, Szlovákiában 4,6 kg, a Cseh Köztársaságban viszont 5 kg.
📈 A KSH folyamatosan méri egyes termékek és szolgáltatások havi, országos fogyasztói átlagárát és ezek között 2017 óra érhetőek el az őrölt kávéra vonatkozó adatok. 2017 januárjában egy 200–250 grammos csomag őrölt kávé 681 forintba került, mely 2019 decemberére szinte nem is változott. 2021 februári adatok szerint pedig a bolti ár 716 forint. Az USA-ban egy csésze legjobb minőségű kávé átlagára 17 százalékkal, 4,5 dollárra emelkedett a 2016-os árhoz képest. Az okok között pedig a brazíliai aszálytól sújtott termést találjuk. Ugyan a hazai árakat nem igazán lehet összehasonlítani az amerikai legjobb minőségű kávé egy csészényi egységárával, azonban jó, ha mi magunk is magasabb árakra készülünk. A Financial Times ugyanis arra hívja fel a figyelmünket, hogy 2021 júniusának elején az arabica, a csúcskategóriás kávébab határidős mutatója New York-ban négy és fél éves csúcsot ért el, ugyanis annak fontonkénti ára (közel 1,7 dollár) majdnem 70 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi mutatót. Azóta ugyan történt némi korrekció, de az 1,5 dolláros ár továbbra is markáns növekedést jelent 2020-hoz képest.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/miert-egyre-dragabb-a-reggelink/
#kave# vilagpiac #magyarorszag #aremelkedes
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
