A Vörös-tengeri terror a világgazdaság egyik artériáját vágja keresztül

Jemenben immár közel egy évtizede többsíkú polgárháború folyik. A konfliktus egyszerre a síita és a szunnita vallású lakosság közötti összecsapás és a húszi törzs lázadása a gazdasági válságot okozó legitim kormány ellen, illetve a szaúdi-iráni régiós befolyásért vívott proxy-háború frontvonala. Annak érdekében, hogy a többi arab állam és az egész muszlim világ szimpátiáját elnyerjék, a húszi lázadók szolidaritást vállalva a palesztinokkal, tavaly novemberben a Vörös-tengeren áthaladó hajókat kezdték el támadni. A rakétatámadások következtében a legtöbb tengeri fuvarozással foglalkozó vállalat felfüggesztette a Vörös-tengeren keresztülhaladó Tengeri Selyemút használatát, így a húszi terrorcselekmények a világgazdaság egyik artériáját vágták keresztül. A Szuezi-csatornán is keresztülvezető kereskedelmi folyosón a világ tengeri konténerforgalmának közel harmada, a teljes kereskedelemnek pedig a 12 százaléka halad át évente. Jelen elemzésünkben bemutatjuk a jemeni polgárháború hátterét, a vörös-tengeri rakétatámadások árfelhajtó hatását és az arra adott válaszreakciókat.

Jemeni polgárháború előzményei

Az Arab-félsziget délnyugati sarkában található Jemenben közel tíz éve folyik polgárháború. A mintegy 33 milliós lakosságú ország társadalmának mindennapjait a törzsi viszonyrendszer határozza meg. Az országban mintegy 40 főbb törzs található, amelyek erős politikai befolyással rendelkeznek, így központi szerepet játszanak a jemeni kultúra és élet alakításában. A társadalom egyik alappillérét képző formációk sajátos szabály és igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkeznek, ezért gyakran kerülnek összetűzésbe a központi kormányzattal és egymással. A polgárháború 2014/2015-ös kitörésének előzménye a korábbi autokrata vezetőhöz, Ali Abdullah Szálehhez és az ellene az 1990-es években létrejött húszi mozgalomhoz köthető.

A brit megszállás alól 1967-ben megszabadult (földrajzilag) nyugati Jemeni Népköztársaság és a keleti Jemeni Arab Köztársaság 1990-ben egyesült újra. A húszi (másnéven húti, de „Ánszár Allah”-ként is hivatkoznak rájuk, amely kifejezés jelentése „Isten Támogatói”) mozgalom a húszi törzsről kapta a nevét. A népcsoportot főleg a síiták három fő ága közé tartozó zajdita síiták alkotják, amely vallási csoport Jemen lakosságának a 35 százalékát adja és az ország északkeleti részén őshonos. A húszi mozgalom eredeti célja a korruptnak és USA-barátnak titulált szunnita Száleh-kormány leváltása volt, továbbá az évtizedben egyre erőteljesebben érezhető szaúdi pénzügyi és vallási befolyás megakadályozása. A húszik és a jemeni kormányzat közötti ellentét 2000-ben erősödött fel, amikor megvonták a szervezet pénzügyi támogatását. A mozgalom alapítóját, Husszein al-Houszit 2004-ben ölték meg, ezt követően két testvére vette át az egyre erőszakosabbá váló csoport irányítását. Mára a húszik céljai radikalizálódtak, egész Jemen irányítására törnek és támogatják az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia ellenes mozgalmakat. Bár közvetlen területi vitáik nincsenek Izraellel, fő ellenségnek a zsidó államot tekintik. A régió szakértője, Daniel Gerlach szerint az izraelellenesség létjogosultságot teremt a húsziknak, mivel ezzel kiváltják a többi arab állam és az egész muszlim világ szimpátiáját.

Az arab tavasz néven elhíresült lázadássorozat keretében 2011-ben Jemenben is felkelés tört ki, aminek következtében novemberben az autokrata elnök, Ali Abdullah Száleh lemondásra kényszerült, pozícióját helyettese, Abdrabbuh Manszur Hadi vette át. Az országban ekkor terjedtek el igazán a gazdasági problémák és a dzsihadista támadások. A helyzet orvoslását nehezítette, hogy a hadsereg a korábbi vezetőhöz, Szálehhez volt hűséges. Ezt a hatalmi vákuumot használta ki a húszi lázadó csoport.

A húszi mozgalom és a központi kormányzat irányítása alatti jemeni hadsereg közötti fegyveres összecsapások 2014 végén kezdődtek. Ekkor a terrorista lázadó csoport szövetkezett a hatalomból eltávolított Szálehhel, az egyesített csapatok pedig fokozatosan átvették a hatalmat az ország északnyugati területei felett, a fővárost, Szanaat is elfoglalva. Ezt követően a nemzetközileg is elismert, legitim Hadi államfő Szaúd-Arábiába menekült, a hivatalos kormányzat székhelyét pedig Ádenbe helyezték át. A volt államfő és a húszik közötti szövetség ingatag volt. 2017 decemberében Száleh szövetségre próbált lépni a szaúdiakkal, amire válaszul két nappal később a terrorszervezet vezetői megölették. Jelenleg az ország lakosságának jelentős hányada a húszik fennhatósága alatti területen lakik, mivel a népesség jelentős része Jemen nyugati felére összpontosul. Az ENSZ becslése szerint a húszi harcosok száma 100-120 ezer fő közötti, a harcok pedig immár egy évtizede változó intenzitással folynak.

A jemeni Taiz város a polgárháború alatt. Forrás: Shutterstock

A 2015 óta eltelt időszakban a világ egyik legkomolyabb humanitárius válsága bontakozott ki Jemenben. Az ENSZ szerint a lakosság mintegy hetedét, közel 4,5 millió főt deportáltak és a mintegy négyötödük szorul humanitárius segítségre (több mint 25 millió fő). Emellett becsléseik szerint 2022-ig a polgárháború miatt 377 ezren haltak meg, amely áldozatszámnak csupán 40 százaléka köthető a harcokhoz, a fennmaradó közel 230 ezer fő az éhezés következtében hunyt el. A közel-keleti országban jelenleg mintegy 17 millió fő alultáplált vagy éhezésben érintett, amely közül 2,2 millió öt évnél fiatalabb gyermek és 1,3 millió fő várandós nő. A Global Hunger Index szerint tavaly Jemenben volt a harmadik legmagasabb az éhezők aránya. Emellett 2016-ban kolerajárvány is kitört, közel 2,5 millió fertőzöttel és csaknem négyezer áldozattal. A válság következtében a szociális ellátórendszer is összeomlott, az alkalmazottak fizetése késik, az oltási kampányok hatékonysága pedig elégtelen. A lakosság életét tovább nehezíti, hogy a polgárháború mellett a törzsi ellentétek is gyakran fegyveres összeütközésekben csúcsosodnak ki, és nem ritka a kényszersorozás, akár kiskorúak körében is. Az emberek mindennapjának a részei lettek a tömeggyilkosságok, a nemi alapú erőszak és az emberkereskedelem. A katonai beavatkozást eddig Európa elkerülte, azonban 2015-óta mintegy 1,5 milliárd euró értékben küldtek humanitárius segélyt és fejlesztési forrást Jemenbe. Egyedül 2023-ban 145 millió euró értékben segítette az EU a konfliktustérség helyzetét.

A szaúdi és iráni szerepvállalás

A húszikon keresztüli iráni befolyásszerzéstől félve Szaúd-Arábia 2015 márciusában, a hivatalos kormány kérésére indított légi támadásokat a Hadi-kormányzat helyreállításáért. Ugyanezen év augusztusában már szárazföldi csapatok is behatoltak az ország területére a húszik kiűzésének érdekében. A két fél közötti harcok 2017-ben és 2021-ben lángoltak fel újra. 2017-ben a tengerparti város, Al Hudejda irányításáért, három évvel ezelőtt pedig a kőolajban gazdag északi területek kontrollálásáért. 2022 áprilisában az ENSZ fél éves fegyverszünetet ért el, amely októberi lejártával azonban újrakezdődött a fegyveres küzdelem. Az utóbbi években a húszik feltehetően Irántól kapott rakétákkal egyre több szaúdi és egyesült arab emírségekbeli célpont ellen is támadásokat hajtottak végre. A CSIS (Center for Strategic and International Studies) elemzése szerint a 2016 és 2021 közötti öt évben 4103 rakétát indítottak Jemen területéről szaúdi célpontok, főleg olajfinomítók ellen. Irán tagadja a nemzetközi fegyverembargót megszegő segítségnyújtást, azonban egy 2016-os amerikai beszámoló szerint az azt megelőző másfél évben öt darab fegyverszállítmányt akadályoztak meg a két ország között, amelyek páncéltörő rakétákat, mesterlövész puskákat, gépfegyvereket és óriási mennyiségű lőszert tartalmaztak.

A jemeni polgárháború háromsíkú. Az egyszerű emberek szintjén a lázadás vallási és gazdasági okok miatt tört ki. A polgárháború vallási színezetét a síita kisebbség szunnita kormányzat elleni lázadása adja. Emellett a húszi mozgalom követőit a gazdasági problémák orvoslásának ígéretével szerzi. A polgárháború belpolitikai szintjén a lázadók a vallási ellentét mellett a szaúdi befolyás visszaszorításáért is küzdenek, mivel a nemzetközileg hivatalosan elfogadott Hadi (majd utódja, a 2022-ben hatalomra kerülő Rasad al-Alimi) kormányzatot Szaúd-Arábia és így az Egyesült Államok bábjának tekintik. A legmagasabb, geopolitikai szinten a húszik és a jemeni kormányzat közötti polgárháborút az Irán és Szaúd-Arábia közötti, régiós befolyásért vívott proxy-háború egyik frontjának is tekinthetjük.

A jemeni lázadók támogatásával és a belső ellentétek kihasználásával Irán gyengítheti a szunnita ellenfeleit és az Egyesült Államokat. Mivel Irán fő ellenfelei jelentős előnyt élveznek a hagyományos haderő tekintetében, a perzsa állam az utóbbi évtizedben egyre inkább az irreguláris hadviselési technikákhoz folyamodott a befolyási övezetének kiterjesztésére. Ahelyett, hogy közvetlenül szállna szembe vetélytársaival, az Iráni Iszlám Köztársaság egy támogatott szervezeten keresztül (Húszi lázadók, Hezbollah, Hamasz) vagy a kibertérben támad. Ezzel elkerülhetik a hagyományos háborúba való átcsapás veszélyét.

A jemeni iráni befolyásszerzés Szaúd-Arábia számára katasztrofális lenne, mivel ebben az esetben a regionális versenytárs szövetségesei vennék körbe az Arab-félsziget legnagyobb országát. Ennek megakadályozása érdekében az utóbbi évben a szaúdi vezetés kiegyezésre törekedett a magukat az iráni vezetésű „ellenállás tengelye” (Axis of Resistence) tagjának tartó jemeni húszikkal. Ennek keretében tavaly egy ötnapos béketárgyalást tartottak.

A hútik a Vörös-tengeren áthaladó teherhajókat támadva a világgazdaság egyik artériáját vágják el

Ahogyan korábban említettük, a jemeni húszi lázadók Irael-ellenessége egyfajta legitimációt teremt a szervezetnek az arab világ többi szereplője között. Az izraeli háborúban a palesztinokkal szolidaritást vállalva a húszi lázadók a Vörös-tengeren áthaladó hajóforgalmat kezdték el támadni. A főleg rakétákkal elkövetett terrorcselekmények főleg a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel összekötő, 27 kilométer széles Báb el-Mandeb szorosra koncentrálódnak. A támadásokat feltehetően nagyban segítette az iráni kiberhaderő által megszerzett helyzetinformációk. A terrorcselekményekre a világsajtó először akkor figyelt fel, amikor november közepén egy videót tettek közzé, amin egy teherhajó elfoglalása és a fegyveresek antiszemita és anticionista kijelentései szerepelnek. Tavaly december 9-óta minden egyes nap több hajót támadtak meg rakétákkal, amelyek többségét azonban a hadihajóknak sikerült megsemmisíteni.

A terrorszervezet tavaly novemberben üzent hadat a zsidó államnak, akcióikat pedig addig folytatják, amíg be nem fejeződik a gázai hadművelet. Állításuk szerint a húszik csak olyan teherhajókat támadnak meg, amelyek Izraelhez köthetőek. Azonban Joe Biden amerikai elnök nyilatkozata szerint a jemeni lázadók szinte vakon céloznak, a válogatás nélkül végrehajtott támadásokban immár 40 ország érintett. Tavaly december 27-én is egy Szaúd-Arábiából Pakisztánba tartó – Izraellel semmilyen összefüggésbe sem hozható – teherhajóra lőttek ki rakétákat. A vörös-tengeri terror mellett vélhetően nagy hatótávolságú iráni Sahab 3, Emad 1 és Ghadr típusú rakétákhoz is hozzájutottak a jemeni lázadók, így akár közvetlen támadásokat is indíthatnak az 1580 kilométerre fekvő Izraellel szemben.

A Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán évi ezer milliárd dollár értékű áru halad át, amely a világ tengeri kereskedelmének közel 12 százaléka. Az éves tengeri konténerforgalom több mint 30 százaléka halad át a kereskedelmi folyosón. 2022-ben több mint 22 ezer hajó ment keresztül az 1869-ben megnyitott átjárón. Az elmúlt évtizedekben kibővítették az átjáró kapacitását, így a maximálisan kezelhető, suezmax méretű hajók immár 50 méter szélesek is lehetnek, súlyuk pedig elérheti a 160 ezer tonnát. A közel-keleti kőolajexportáló országok is főleg ezen az útvonalon szállítják energiahordozóikat Európába, amelynek a volumene a világ kőolajforgalmának a tizedét éri el. Az arab térség kőolajszállítmányai az orosz energiahordozókról való leválás következtében még inkább sorsdöntő. A Bloomberg által készített összeállítás alapján 2022. január elseje és február 24. között naponta átlagosan 2,7 millió hordónyi kőolaj haladt át a Szuezi-csatornán. Az ukrajnai inváziót követően ez a szám 6,48 millió hordóra emelkedett. Mivel a támadások következtében a legtöbb fuvarozó vállalat felfüggesztette az útvonal használatát, a jemeni húti lázadók a világgazdaság egyik artériáját vágtak keresztül.

A világ tíz legnagyobb tengeri konténerszállító vállalata közül hatan: a mintegy 5,6 milliós konténerkapacitással és több mint 800 hajóval rendelkező MSC, a német Hapag-Lloyd, a dán MAERSK, a dél-koreai HMM, az izraeli ZIM, a kínai COSCO és a japán ONE tengeri konténerszállító vállalatok december óta kerülik el a Vörös-tengert és a Szuezi csatornát. Emellett a tajvani Evergreen és a francia CMA CGM várakoztatja hajóit. 2023 végéig 158 darab, mintegy 105 milliárd dollárnyi rakományt szállító teherhajót tereltek el a Tengeri Selyemútról az Afrikát megkerülő útvonalra.

A Dél-Kelet-Ázsai és Európa közötti második legrövidebb tengeri útvonal az Afrikát megkerülő Jóreménységfoki-útvonal, ez azonban mintegy 7000-9000 kilométerrel hosszabb. Emellett a tranzitidő pedig – a hajómérettől és a sebességétől függően – egy-három héttel nagyobb lehet, mint a Szuez-csatornán áthaladó útvonalnál. Harmadik lehetséges tengeri útvonal a Csendes-óceánt, majd Panama-csatornát és végül az Atlanti-óceánt átszelő útvonal. Ez az irány azonban közel tízezer kilométerrel hosszabb és a jelenlegi alacsony vízállás miatt alig használható. A megváltozott biztonsági helyzethez alkalmazkodva a tengeri szállítások megdrágulnak, ezért a tengeri fuvarozási vállalatok részvényárfolyama jelentősen emelkedett. A tíz legnagyobb konténerszállító vállalat – amelyek együttes piaci részesedése közel 85 százalékos – közül szinte mindegyik részvényének értékeltsége legalább 25-30 százalékkal emelkedett az elmúlt két hónapban.

A Shanghai Containerized Freight Index alakulása 2023-ban. Forrás: tradingeconomics.com

Amíg azonban a vörös-tengeri helyzet bizonyos vállalatok számára nyereséggel kecsegtet, az érintett nemzetek makrogazdaságára káros. A megnövekedett tranzit és biztonsági költségek az import drágulásával járnak, ami egy újabb inflációs nyomást eredményez. Az S&P Global Market Intelligence jelentése szerint az afrikai elkerülőút a Mexikói-öböl és a Közel-Kelet közötti szállítási költségek 15 százalékos emelkedésével jár. A fenti ábrán a SCFI (Shanghai Containerized Freight Index) konténerszállítási-díj index alakulása látható. A mutatószám az egyes főbb tengeri fuvarozási útvonalak átlagos költségének forgalom alapján súlyozott átlaga. A tengeri fuvarozás másik jelentős árindexe a Drewry World Container Index, amely elmúlt éves alakulása az alábbi ábrán látható.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16363996/

A megdrágult tranzit különösen Európa számára rossz hír, hiszen így az olcsó termékein keresztül Kína nem képes a deflációját exportálni. Ahogyan a Szuezi-csatorna 2021-es közel egyhetes elakadásakor is láthattuk, a szűk kapacitások és palacknyakak óriási fennakadást képesek okozni. Az orosz invázióra válaszul bevezetett szankciók szinte teljesen ellehetetlenítették az Oroszországon keresztüli áruszállítást, így az Európa és Kína közötti áruforgalom egyéb útvonalakra terelődött, ami a jemeni lázadók miatt már alig használható Tengeri Selyemút felértékelődését eredményezte. Ezek mellett a Szuezi-csatorna üzemeltetője, Egyiptom is a jemeni támadások kárvallottja, mivel a tranzitdíjakból éves szinten közel 10 milliárd dolláros bevételt realizált.

Amerika közbelép Kína befolyásának visszaszorítása és a kereskedelem biztosítása érdekében

Bár korábban is létezett egy Egyesült Királyság, Egyesült Államok és Szaúd-Arábia hármasából álló védelmi szövetség, amely a Vörös-tengeri vízi szállítást biztosította (Combined Maritime Forces – CMF), ez azonban a jelenlegi helyzetben nem elegendő a biztonság szavatolására. A megváltozott biztonsági helyzethez válaszolva 2023. december 18-én az Egyesült Államok vezetésével egy több nemzetből (USA, Egyesült Királyság, Bahrein, Kanada, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Seychelle-szigetek és Spanyolország) álló katonai koalíció alakult, amelynek célja a Vörös-tenger és a Báb el-Mandeb szoros biztonságos használatának a biztosítása. (A szövetség tagjállamainak pontos listája még nem ismert, több helyen Görögországot is említik.) A „jólét védelmezője” művelet (Operation Prosperity Guardian) keretében fokozottabban fognak járőrözni, azonban közvetlenül nem fognak Jemen belügyeibe beavatkozni, mivel nem akarják, hogy az ország belső konfliktusa egy régiós összetűzésbe eszkalálódjon.

A húszi mozgalom vezetői szerint a katonai különítmény létrehozásával az Egyesült Államok újrakezdte a Vörös-tenger militarizációját, amely lépést nem fognak válasz nélkül hagyni. Bahrein az egyetlen arab állam amely részt vesz a védelmi együttműködésben, feltehetően azért, mert kikötőiben állomásozik az Egyesült Államok Ötödik Flottája. Az együttműködésnek nem tagja Kína, az azonban kérdéses, hogy képességhiány vagy pedig az USA szándékos mellőzése miatt. A világ második legnagyobb gazdaságú országának is előnyös lenne, ha részt tudna vállalni a biztonság szavatolásában, ezzel megerősítve geopolitikai pozícióját. A kínai állam reakciója szerint szorosan figyelik a Jemen és a vörös-tengeri régió biztonságát, azonban a térségben tartózkodó kínai hadihajók feladata a kalózfenyegetettség csökkentése, nem pedig az egyes országok belügyeibe való beavatkozás. Kiemelik továbbá, hogy a vörös-tengeri probléma hatékony kezelésének egyetlen módja a gázai krízis kezelése.