Categories
OecoFocus

Tények és hiedelmek a 2023 júliusában bevezetendő megtakarítási adóról

2023 májusának végén egészen nagy hírverést keltett a sajtóban, hogy a kormányzat a korábbi 15 százalékos kamatadó mellé minden olyan megtakarításra szociális hozzájárulási adót (szocho) vezet be, ami nem állampapír. Ebben a bejegyzésben néhány tényt veszünk számba, és ezzel, illetve ebből kifolyólag igyekszünk eloszlatni néhány, az intézkedés megjelenése után szárnyra kelt hiedelmet. Ez az áttekintés leginkább pedig a háztartások számára nyújt segítséget, és arra mutat rá, hogy nem a teljes megtakarítás adózik, továbbra is válaszhatóak más megtakarítások, és a kormányzat terelni próbálja a megtakarítási piacot.

💰Elsőként arra érdemes rámutatni, hogy a megtakarítási adóként emlegetett intézkedés 2023. július 1-je után keletkező kamatokra, az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyereségére, a bankbetétekre, az egyéb nyilvános befektetési jegyekre és kötvényekre vonatkozik. Az ingatlanalapok befektetési jegyeire, a részvényekre és az állampapírokra nem vonatkozik az új teher. Fontos tehát, hogy nem a teljes megtakarítási állomány képezi az adó alapját, hanem csak a kamat, vagy az árfolyamnyereség.

🌎 A bevezetett intézkedés voltaképpen egy adó, melyről köztudomású, hogy valamilyen tevékenységet fizetési kötelezettséggel sújt, vagy éppen valamilyen tevékenységet ösztönöz. A megtakarítási adó kapcsán pedig a következő mögöttes okokat és elérendő célokat érdemes hangsúlyozni. 2023 júniusában is nagyjából 8000 milliárd forintnyi készpénz van forgalomban, amely egyébként a lakosság váratlan kiadásokra való felkészülésével/felkészültségével magyarázható. (Mindahányan ismerjük a „népi bölcsességet”: Jó, ha van, mihez nyúlni…). A lakosság készpénzhez való ragaszkodása még a 25 százalék feletti inflációs mutatók esetében sem csökkent, amely azt jelentette, hogy sokan inkább vállalták a megtakarításuk vásárlóerejének csökkenését, mert az azonnali nagyobb pénzügyi mozgástér a szemükben fontosabb volt. Ebből a szempontból rendkívül beszédes a tavalyi év, amikor a második féléves szerény teljesítmény után már megindult egyfajta vontatott elmozdulás a megtakarítások körében: az állampapírok állománya három hónap alatt 8,3%-kal csaknem 11 ezer milliárd forintra emelkedett, így ismét (!) átvették az első helyet a folyószámlabetétektől. A folyószámlabetétek azonban komoly versenytársnak bizonyulnak.

💰A bevezetett adóval a kormányzat ezen igyekszik változtatni. A cél az, hogy a lakosság, méginkább az állampapírok és a részvények felé terelődjön. Jelenleg, ha háztartási értékpapír vásárlás történik, akkor az 53 százalékban állampapír, 35 százalékban befektetési jegy, és mindössze 9 százalékban részvény. (A részvények tehát elhanyagolható részarányt képviselnek a háztartások vagyon elemei között.) Ezekre és az állampapírokra nem vonatkozik tehát az adó, és az ezekben való megtakarítással védettebbé válik a háztartások vagyona is. A kormányzat tehát a bevezetendő intézkedéssel terelni kívánja a piacot, melyet a pénzügyi tudatosság fejlesztéseként is aposztrofálhatunk. Erre utal az is, hogy a kereskedelmi bankoknak minden ügyfelet levélben kell tájékoztatniuk arról, hogy mennyi veszteségük keletkezett abból, hogy nem megtakarítási adómentes pénzügyi eszközt birtokoltak.

🌍 Lényeges még annak hangsúlyozása is, hogy 2010-től kezdődően ugyan folyamatosan csökkent az államadósságon belül a külföldi fizetőeszközökben jegyzett adósság aránya, azonban az utóbbi időszakban ez megfordulni látszott. Éppen erre reagálva a kormányzat igyekszik vonzóbbá tenni az állam működésének hazai szereplők általi finanszírozását, mely kisebb kitettséget és pénzügyi sérülékenységet jelent. (A GDP arányában a világ egyik legeladósodottabb országa Japán a maga közel 230 százalékos mutatójával. Ennek ellenére éppen a 90 százalékban belső eladósodottság miatt szinte alig találkozunk a japán példával a magas eladósodottság kapcsán, vagy éppenséggel Japán meg sem jelenik például Görögország és Olaszország említése mellett.)

📦Az államadósság mellett a költségvetési egyensúly felől is megközelíthetjük a bevezetett intézkedés lényegét. A növekvő kamatkörnyezettel együtt megnőtt a költségvetés kamatfizetési kötelezettsége is, és akkor, ha az állampapírok kereslete növekszik, akkor bővül a költségvetés majdani mozgástere a kamatkiadások vonatkozásában. Egészen pontosan arról van szó, hogy a nagyobb kereslet mellett csökken az állampapírok hozama, amely a kamatok csökkenését eredményezi.

⚖️Egy átlagos háztartás tehát továbbra is mérlegelhet. Választhatja a megtakarítási adómentes állampapírt, vagy részvényt, de fektethet például befektetési jegybe is, amelyet azonban már terhel az adó.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-adossagplafon-vita-rendezodesevel-elkerultunk-egy-globalis-valsagot/

#megtakarítás #adó #kormányzat #állampapír #államadósság #költségvetés

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre