Categories
OecoFocus

Ismét napirenden a versenyképesség, a foglalkoztatás és a szociálpolitika: Magyar elnökségi összefoglaló

Utolsó hónapjához érkezett a magyar elnökség, de ez korántsem jelenti azt, hogy visszafogottabb számban kerülnének megrendezésre az egyeztetések, találkozók. 2024 decemberének elején került sor a Versenyképességi Tanács, a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai és Egészségügyi Tanács egyeztetésére Brüsszelben, az EU Víz és Tenger Igazgatók informális ülésére Budapesten és a Nemzeti Képzési Koordinátorok Találkozójára is. Összefoglalónkban ezekről az eseményekről adunk röviden tájékoztatást.

A teljes magyar elnökségi ciklus alatt kiemelten nagy figyelmet szenteltek az egyik legfontosabb kérdésnek, az európai versenyképesség növelésének. 2024. november 28-29-én Brüsszelben került sor a Versenyképességi Tanács ülésére, amelyen a belső piaci, ipari, kutatási, innovációs és űrpolitikai részeit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Lóga Máté gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkár, valamint Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár elnökölte.

A magyar elnökség kezdeményezésére 25 tagállam támogatásával elnökségi következtetések kiadására került sor az Európai Unió versenyképességéről. Ahogy az ülést társelnöklő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kiemelte: „Európa válaszút előtt áll: vagy növeljük versenyképességünket, és felzárkózunk a világ vezető gazdaságaihoz, vagy kockáztatjuk, hogy lemaradunk. A mai következtetések új ipari forradalmat követelnek meg: a belső piacban, az innovációban és a szakképzett munkaerőben rejlő lehetőségeket kihasználva vissza kell vezetni Európát a globális nehézsúlyú élmezőnybe”.

Az elnökségi következtetések felhívják a figyelmet a termelékenység és a fenntartható növekedés fokozásának sürgősségére az EU társadalmi és gazdasági modelljének fenntartása mellett. A cél elérése érdekében az elnökségi következtetések az egységes piac elmélyítését, az innováció ösztönzését, a szabályozási terhek csökkentését, az üzleti környezet javítását szorgalmazzák, különösen a kis- és középvállalkozások számára. A következtetések kiemelik, hogy sürgősen mozgósítani kell a befektetéseket a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban, beleértve a tiszta technológiákat és az energiainfrastruktúrát, valamint javítani kell az innováció finanszírozását. Az elnökség felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki új stratégiákat az egységes piac és az ipar számára, a modernizációra és az egyszerűsítésre összpontosítva a hosszú távú gazdasági növekedés és versenyképesség támogatása érdekében az egész Unióban.

A miniszterek a magyar elnökség által készített dokumentum alapján politikai vitát folytattak a jobb európai szabályozásról (better regulation). A legtöbb tagállam üdvözölte a témát, mint az európai versenyképesség javításának fontos elemét. A delegációk többsége üdvözölte a Bizottság arra irányuló javaslatait, hogy 25%-kal csökkentsék a jelentéstételi terheket, 35%-os célt tűzve ki a kkv-kra. A kutatásért felelős miniszterek az EU versenyképességének erősítésére, az Európai Kutatási Térség megerősítésére és széttagoltságának leküzdésére vonatkozó tanácsi következtetések jóváhagyásával kezdték meg a Tanács kutatási részét.

A miniszterek jóváhagyták a Tanács következtetéseit egy lehetséges európai szintű kutatási és innovációs kezdeményezésről, amely a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás, az élelmiszer-rendszerek biztonsága és a biogazdaság kiépítésének előmozdítását célozza, kihasználva Közép- és Kelet-Európa lehetőségeit. Jóváhagyásra került emellett a Tanács következtetéseit a fejlett anyagok iránti növekvő európai keresletről szóló bizottsági közlemény is, amely felgyorsított kutatásra és innovációra szólít fel a fejlett anyagok ökoszisztémájának továbbfejlesztése érdekében.

Az Európai Polgári Védelmi és Humanitárius Segítségnyújtási Főigazgatóság (DG ECHO) szervezésében 2024. november 25-28. között Budapesten került sor az évente megrendezésre kerülő Uniós Polgári Védelmi Mechanizmus (UCPM) Nemzeti Képzési Koordinátorainak (NTC) soron következő találkozójára.

Az idei, több napra szervezett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika főépületében megtartott rendezvényre a UCPM 27 uniós és 9 résztvevő államából érkeztek szakértők és a nemzetközi képzésekkel foglalkozó szervezők. 2024. november 26-27. között a koordinátorok, 28-án pedig a képzési szervezők közötti kétoldalú megbeszélésekre került sor.

Az első napon a résztvevőket Dr. Bognár Balázs Lajos tű. dandártábornok mint a UCPM Tudáshálózat Tudományos Pillérének állandó képviselője és Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke köszöntötte. Összefoglalta a magyar elnökség eddigi tevékenységeit és a katasztrófavédelmi szakterületen elért árvízvédelmi prioritással kapcsolatos pozitív eredményeket, illetve felvázolta a UCPM-ben történő hangsúlyosabb magyar szerepvállalás lehetséges jövőbeni irányait.

A koordinátorok két napos, csoportmunkákat is magába foglaló megbeszéléseinek fő témakörei a polgári védelmi képzésben érdekelt felek konzorciumi vezetőinek kilátásai, a képzésekben résztvevő szakértők azonosításának, kiválasztásának és teljesítményértékelésének szempontjai voltak.

A magyar uniós elnökség utolsó foglalkoztatási, szociálpolitikai és egészségügyi tanácsára került sor 2024. december 2-3. között Brüsszelben. Az ülés során a magyar kormányt öt miniszter, illetve államtitkár képviselte a tanács elnöki székében: Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, valamint Takács Péter egészségügyi államtitkár mellett Kósa Ádám fogyatékosságügyi államtitkár, aki az Európai Unió Tanácsának története során egyedülálló módon, jelnyelven vezette le az ülés egy jelentős részét.

A kétnapos esemény újabb bizonyítéka volt a magyar soros elnökség eredményességének, mivel összesen hat tanácsi következtetés elfogadására került sor olyan területeken kijelölve a közös fellépés irányát, mint a munkaerő- és készséghiány kezelése, a társadalmi felzárkózás, Európa demográfiai kihívásainak megoldása, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése, valamint a szervadományozás. Mindezeken felül megállapodás született a nemdohányzók védelmét szolgáló tanácsi ajánlás szövegében is. Brüsszeli tanácskozásuk során a miniszterek szakpolitikai vitát folytattak a demográfiai kihívások átfogó megoldásairól. A vita két fő területet érintett: a szülők támogatását napjaink sürgető demográfiai kihívásaiban, valamint a fiatal és idősebb generációk kiaknázatlan lehetőségeinek felszabadítását.

A tagállamok továbbá következtetéseket hagytak jóvá az EU-ban tapasztalható munkaerő- és készséghiányról, különös tekintettel a kiaknázatlan munkaerő-potenciál mobilizálására. A következtetések a Bizottság 2024. márciusi cselekvési tervét követik, és az öt meghatározott cselekvési terület közül háromra összpontosítanak: az alulreprezentált emberek munkaerő-piaci hozzáférésének elősegítésére, a készségek, a képzés és az oktatás támogatására, valamint a munkafeltételek javítására.

A 2025-ös európai szemeszter ciklusával összefüggésben a miniszterek szakpolitikai vitát folytattak a foglalkoztatás és a szociálpolitika uniós szintű jövőbeli prioritásairól, ideértve a szociális konvergenciakeret jövőjével kapcsolatos elképzeléseket.

A delegációk ezt követően jóváhagyták a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatáson, észszerű alkalmazkodáson és rehabilitáción keresztül történő társadalmi befogadásának előmozdításáról szóló következtetéseket.

A Tanács következtetéseket fogadott el a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításáról a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek – köztük a romák – társadalmi integrációjának előmozdítása érdekében, a területi egyenlőtlenségek csökkentésével. A következtetések arra ösztönzik az uniós országokat, hogy biztosítsák, hogy minden polgár egyenlő hozzáférést élvezzen a társadalmi befogadás szempontjából elengedhetetlen, minőségi támogató szolgáltatásokhoz és a foglalkoztatási támogatásokhoz.

A tagállami miniszterek következtetéseket fogadtak el a nők és lányok mentális egészségének a nemek közötti egyenlőség előmozdításával történő megerősítéséről is. A következtetések az intézkedések széles körére terjednek ki, mint például a nemek közötti egyenlőség szempontjának beépítése a mentális egészségügyi politikák kialakításába, az erőszak és a nemi sztereotípiák minden formája elleni küzdelem, valamint az egyenlő bánásmódról szóló legújabb jogszabályok időben történő és helyes végrehajtásának fontosságára való figyelemfelhívás. A Tanács ezen kívül jóváhagyta a szervadományozásról és -transzplantációról szóló következtetéseket, amelyek célja az együttműködés erősítése, a szervhiány problémájának kezelése és a betegek életminőségének és gyógyulási esélyeinek javítása.

Jelentős előrelépés történt a gyógyszercsomag terén a gyógyszerekhez való egyenlő hozzáférésre, a hiányok kezelésére és az engedélyezési eljárások korszerűsítésére összpontosítva.

2024. november 27-28. között került megrendezésre a Víz és Tenger Igazgatók Informális Ülése Budapesten. A Víz és Tenger Igazgatók Informális Ülését V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár úr nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy az extrém meleg, valamint a szélsőséges csapadékviszonyok súlyosbodnak, egyre gyakrabban jelentkeznek árvizek és aszályok. Ezek az események környezeti, gazdasági és társadalmi kockázattal kombinálva Európa-szerte komoly kihívásokat jelentenek. Veszélyeztetik az élelmezés- és vízbiztonságot, az energiabiztonságot, a gazdasági fejlődést, valamint a lakosság egészségére is kockázatot jelentenek, ami pedig kihat a társadalmi kohézióra és stabilitásra. Összefogás, hatékony politika és egységes fellépés szükséges európai, regionális és nemzeti szinten, mellyel ezek a kockázatok jelentősen csökkenthetők. Az, hogy milyen mértékben tudjuk elkerülni a károkat, függ attól is, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tudjuk felkészíteni a társadalmat az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodásra.

A Víz Igazgatói szakaszban a Bizottság ismertette a Víz Keretirányelv és az Árvíz Irányelv végrehajtásával kapcsolatos értékelés előzetes eredményeit, illetve a tagországokkal lefolytatandó kétoldalú egyeztetések előzetes menetrendjét. Elfogadásra került a Közös Megvalósítási Stratégia (CIS) 2025-27-ig terjedő időszakra vonatkozó munkaprogramja, illetve jóváhagyásra került a Mesterséges Talajvíz Dúsítás tematikus dokumentum.

A Víz és Tenger Igazgatói közös szakaszban a Bizottság a politikai prioritásait ismertette. A Bizottság képviselője kitért az Ellenállóképes Vízgazdálkodás Stratégiára, az Óceán Paktumra. Itt mutattuk be a magyar elnökség egyéb vonatkozó rendezvényeit, eseményeit egy rövid előadásban
Ezt követte a soros lengyel és dán EU elnökség bemutatkozása. A Tenger Igazgatói szakaszban a Bizottság ismertette a Tenger Stratégia Második Intézkedési Programjának értékelését, tanulságait, a Jó Környezeti Állapot elérésének biztosításához szükséges további lépéseket. Előadás hangzott el a parton kívüli megújuló energia termeléssel kapcsolatban, illetve ismertetésre került az Északi Tengeri Stratégia.

Elemző |  Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre