A magyar digitális infrastruktúra jelentős mértékű fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben, amit az európai uniós szakmai jelentések is tükröznek. A hazai internethálózat mind lefedettségben, mind szolgáltatás-minőségben eléri, esetenként meg is haladja az uniós átlagot. Az 5G lefedettségben jelentőset léptünk előre az utóbbi években, de még így is kis mértékű lemaradásban vagyunk. A vezetékes internethálózat kiépítettségében viszont tartósan az uniós fejlettségi szint felett teljesítünk. A háztartások internettel való ellátottságának EU-s rangsorában a 11. helyen állunk. Ami a netezés sebességét illeti, a magyar szélessávú vezetékes hálózat az európai élbolyban van, a mobilnet-hálózat a sereghajtók között. Az internet infrastruktúra fejlesztésére az elmúlt évtizedben több mint 150 milliárd forintot költött Magyarország, ebből 70 milliárd forintot meghaladó volt az állami támogatás, ami a területi és társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését szolgálta. A versenyben maradáshoz azonban további fejlesztés szükséges, a Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2030-ig 220-250 milliárd forint értékű internet infrastruktúra beruházással számol.
A digitális gazdaság fejlődéséhez, a hatékony és korszerű digitális szolgáltatások biztosításához és az emberek digitális komfortérzetéhez nélkülözhetetlen a magas minőségű, nagy kapacitású digitális infrastruktúra. Ennek alapja a stabil, elérhető, nagy sebességű internet, illetve az ezt biztosító fejlett vezetékes- és mobilinternet-hálózat.
Az International Telecommunication Union (ITU) 2020-as kutatási jelentése szerint a szélessávú vezetékes internetszolgáltatás 10%-os bővülése 0,77%-os GDP növekedést indukál globálisan, a gazdagabb országokban (22 000$ < GDP/fő) pedig még erőteljesebb ez a hatás (1,4%). Egy 2024-es kutatás azt állapította meg, hogy Kínában a szélessávú vezetékes hálózat gyors ütemű fejlesztése jelentős pozitív hatást gyakorolt a pénzügyi szektor fejlődésére, a fintech szolgáltatások terjedésére. Egy 2023-as brit tanulmány pedig kimutatta, hogy a gyorsabb szélessávú internet-hozzáférés pozitívan befolyásolja az új vállalkozások létrejöttét. A digitális infrastruktúra fejlesztése kedvező közvetlen és közvetett hatást gyakorol a makrogazdasági adatokra és a vállalati működés hatékonyságára is.
Az európai digitális átállás aktuális helyzetéről, az európai társadalom és a vállalkozások digitalizációjának trendjeiről és eredményeiről korábbi írásunkban számoltunk be. Ebben az elemzésben a legszűkebb értelemben vett digitális infrastruktúrának, az internethálózatnak a kiépítésében elért eddig eredményeket és a közeljövő kihívásait vizsgáljuk Magyarországon, európai kontextusban.
Digitális Évtized
Az uniós országok digitalizációjának folyamatát többféle indikátorral méri rendszeresen az Eurostat. Az egyes indikátorok értékeinek alakulását 2014-től évente és országonként a Digitális Gazdasági és Társadalmi Index (Digital Economy and Society Index, DESI) jelentéseiben publikálták, az adatokból egy kumulált mutatót, a DESI-indexet képeztek. A DESI-index az egyes uniós országok digitális átállásának folyamatait tette egyszerűen összehasonlíthatóvá térben és időben. 2023-tól a DESI mérést integrálták az EU 2030-ig terjedő időszakra megfogalmazott digitális stratégiájának, a Digitális Évtizednek (2030 Digital Decade) a megvalósítását nyomon követő monitoring rendszerbe.
A Digital Decade (DD) keretében, a korábbi DESI mérésekhez hasonlóan, négy fő indikátorcsoportban vizsgálják és értékelik az európai digitalizáció előrehaladását. A digitális infrastruktúra fejlettségére, a vállalkozások digitalizációjára, a digitális készségek fejlődésére és a digitális közszolgáltatásokra vonatkozóan határoztak meg indikátorokat, ezekhez pedig 2030-ra elérendő célértékeket. Az Európai Bizottság évente ad ki egy közösségi szintű jelentést és országspecifikus jelentéseket, ajánlásokat a DD indikátorok aktuális értékeivel kapcsolatban.
Tempós infrastruktúra fejlesztés
Az internet infrastruktúra kiépítettségét a DD a „digitális infrastruktúra” elnevezésű indikátorcsoportba sorolt penetrációs mutatókkal monitorozza. Ebben az indikátorcsoportban a DD a félvezetőgyártás volumenének, a kvantumszámítógépek és edge node-ok darabszámának növekedését is nyomon követi, az elemzésünk azonban kizárólag a internethálózat minőségi és mennyiségi paramétereire, a szűkebb értelemben vett digitális infrastruktúrára terjed ki. A mobilinternet-hálózat fejlettségét a DD jelenleg az 5G lefedettséggel méri, a vezetékes hálózat fejlettségét pedig az FTTP (Fibre to the Premises) és az VHCN (Fixed Very High-Capacity Network) indikátorokkal. Az FTTP az előfizetői végpontig vezetett optikai hálózatot, a VHCN a nagyon nagy kapacitású vezetékes hálózatot jelenti. A VHCN a bővebb szabályozási, műszaki kategória, a kizárólag optikai hálózatokon (pl. FTTP) túlmenően ide tartoznak azok a fejlett hibrid koaxiális vagy rézalapú technológiák is, amelyek teljesítik az előírt műszaki kritériumokat.
A DD legfrissebb adatai szerint egyetlen év (2023) alatt nagyon jelentősen, 44,6%-kal bővült az 5G lefedettség Magyarországon. Ezzel a lefedettségi arány 83,7% itthon, ami 5,6 százalékponttal elmarad az uniós átlagtól (89,3%). A nagy teljesítményű vezetékes hálózat (VHCN) elterjedtsége itthon 81,4%, ami 2,6 százalékponttal magasabb, mint a 78,8%-os uniós átlag. Még nagyobb, 12,2 százalékpontos a különbség az FTTP hálózat kiépítettségében, ami Magyarországon 76,2%, míg az Unióban átlagosan 64,0%.
Az ábra itt hivatkozható:https://public.flourish.studio/visualisation/23591242/
A Magyarországról készített uniós jelentés úgy értékeli a 2023-as évet, hogy az figyelemre méltó előrelépést hozott itthon mind a vezetékes-, mind a mobilinternet-hálózat fejlesztése terén. A DD indikátorok értékei alapján 5G lefedettségben az uniós átlagtól kis mértékű lemaradásban vagyunk, a stabilabb és nagyobb adatátviteli sebességet biztosító vezetékes hálózat kiépítettségében viszont tartósan az átlagos uniós fejlettségi szint felett teljesítünk.
Átlag feletti hozzáférés
Az infrastruktúra kiépítettsége fontos, az infrastruktúra hasznosulása még fontosabb. Az Eurostat azt is nyomon követi, hogy a háztartások hány százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. A mérési adatok alapján az utóbbi tíz évben jelentős mértékű előrelépés történt Európában ezen a téren. Míg 2014-ben az uniós háztartások 79,6%-ának volt internet-hozzáférése, addig 2024-re 94,1%-ra sikerült feltornászni ezt az értéket. Magyarország az uniós tempónál gyorsabban fejlődött. 2014-ben a hazai 73,1%-os érték az akkori uniós átlag alatt, míg a 2024-es 94,8%-os érték az uniós átlag felett helyezkedik el. Ezzel a háztartások nettel való ellátottságának EU-s rangsorában a 11. helyen állunk.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23591761/
Gyors vezetékes, cammogó mobil
Az internetkapcsolatot biztosító infrastruktúra kiépítettsége, az infrastruktúra hozzáférhetősége mellett az adatforgalom sebessége is meghatározó tényezője a felhasználói élménynek, illetve a digitális technológiák hatékony alkalmazásának és széleskörű elterjedésének.
Szélessávú vezetékes internet
A 2025. áprilisi adatok alapján a szélessávú vezetékes internetszolgáltatás medián letöltési sebessége globálisan a legnagyobb Szingapúrban (368,5 Mbps), az Egyesült Arab Emirátusokban (318,6 Mbps) és Hongkongban (312,6 Mbps). A top 10-be bekerült még Franciaország, az Egyesült Államok, Svájc és Kína is.
Az európai uniós ranglistát Franciaország 308,0 Mbps-os medián letöltési sebességgel vezeti, Dánia és Spanyolország előtt. Magyarországra vonatkozóan ez az adat 215,2 Mbps, ezzel a lista 6. helyén állunk. A sort Bulgária, Csehország és Görögország (68,8 Mbps) zárják (Litvániára vonatkozóan nincs adat ebben a felmérésben).
Mobilinternet
A 2025. áprilisi adatok alapján a mobilinternet-szolgáltatás medián letöltési sebességét tekintve az Öböl-menti országok teljesítenek kimagaslóan jól. Katar (521,5 Mbps), az Egyesült Arab Emírségek (512,9 Mbps) és Kuvait (331, 3 Mbps) vezetik a világranglistát, az első tízben szerepel még Bulgária, Brazília, Kína és Dánia is.
Az Európai Unión belül jelenleg Bulgáriában (234,1 Mbps), Dániában (204,5 Mbps) és Hollandiában (179,7 Mbps) lehet a leggyorsabban mobilnetezni. A sereghajtók pedig Németország (75,0 Mbps), Magyarország (74,2 Mbps) és Írország (61,2 Mbps). (Máltára vonatkozóan nincs adat ebben a felmérésben.)
Nagyon nem mindegy az elérhető netsebesség szempontjából, hogy melyik szolgáltató hálózatát használjuk. Magyarországon a 2025. első negyedéves átlagos letöltési sebesség adatok alapján a vezetékes hálózatok közül a leggyorsabb a Telekomé (190,4 Mbps), a leglassabb a Yettelé (56,1 Mbps). Teljesen más a helyzet az itthon elérhető átlagos mobilnet sebességnél. A Yettelé (109,1 Mbps) a leggyorsabb hálózat, ennél jelentősen lassabban lehet netezni a Telekom (62,3 Mbps) vagy a One (39,3) hálózatán. Az adatok alapján több mint háromszoros sebesség-különbségek is előfordulhatnak.
Jó a track, de nincs megállás
A hazai netes infrastruktúra fejlesztés eredményeit úgy lehetett elérni, hogy célzott kormányzati intézkedések is segítették az internetszolgáltatási piac erőfeszítéseit. A Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében 2014 és 2023 között közel 22 500 km hosszúságú új optikai hálózat kiépítése valósult meg. Ez lehetővé tette Magyarország teljes területének lefedését legalább 30 Mbps sebességű internethálózattal. A korábban nem lefedett, üzletileg nem jövedelmező területekre, jellemzően településközponttól távoli lakott helyekre is elvitték el az internetet, a kormányzati intézkedésre a társadalmi igazságosság, az esélyteremtés érdekében volt szükség. A fejlesztési program költségvetése meghaladta a 150 milliárd forintot, amiből több mint 70 milliárd forint volt az uniós és hazai költségvetési forrásból biztosított állami támogatás. A SZIP fejlesztések 86%-ában a legkorszerűbb FTTH (Fibre to the Home) technológiát alkalmazták. Nagyrészt a SZIP fejlesztések eredményeinek köszönhető a hazai vezetékes netes infrastruktúrának az a fejlettségi szintje, ami a fentebb ismertetett DD 2024 indikátorértékek alapján is az uniós átlag feletti.
A Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2022 – 2030) helyzetelemzése szerint az elmúlt évtized digitális fejlesztési programjai hozták az eredményeket, amiket az uniós szakmai jelentések is elismernek. A hazai digitális infrastruktúra mind lefedettségben, mind szolgáltatás-minőségben eléri, esetenként meg is haladja az uniós átlagot. Az 5G lefedettségben nagyot léptünk az utóbbi években, de itt még van némi felzárkózni való. A vezetékes internethálózat kiépítettségében viszont tartósan az uniós fejlettségi szint felett teljesítünk. A háztartások internettel való ellátottságának EU-s rangsorában a 11. helyen állunk. Ami a netezés sebességét illeti, a magyar szélessávú vezetékes hálózat az európai élbolyban van, a mobilnet-hálózat a sereghajtók között, utóbbiban bőven van még tere a további fejlesztéseknek.
De nincs megállás a digitálisinfrastruktúra-fejlesztésben más területeken sem. A Nemzeti Digitalizációs Stratégia arra is felhívja a figyelmet, hogy a felhasználók számának folyamatos bővülése, illetve az egy felhasználóra jutó átlagos sávszélesség-igény növekedése nyomán a következő években várhatóan a többszörösére emelkedik a digitális hálózatok forgalma Magyarországon. A növekedés fő mozgatórugója az okoseszközök terjedése, valamint a digitális on-demand videó forgalom növekedése. De sávszélességigény-növekedést generál a felhőalapú alkalmazások további terjedése, illetve az e-közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások kínálatának és igénybevételének bővülése is. A növekvő igények kielégítéséhez a digitális infrastruktúra további fejlesztése szükséges. A Nemzeti Digitalizációs Stratégia az uniós Digital Decade célkitűzéseihez illeszkedő, illetve esetenként annál ambiciózusabb célokat fogalmaz meg, és ezek eléréséhez intézkedési javaslatokat tesz. A számítások szerint 2030-ig 220-250 milliárd forint értékű beruházásra lesz szükség a magyar digitális infrastruktúrába. A kormányzatnak 82-93 milliárd forinttal kell beszállnia állami támogatás formájában, így biztosítható, hogy mindenki hasíthasson és senki se maradjon a digitális szupersztráda szélén Magyarországon.
