👛 A gazdaság újraindítására és a hosszan tartó recesszió elkerülésére gondolva számos európai és közép-kelet európai kormányzat a költségvetés kiadási oldalának növelése mellett adókönnyítésekkel is próbálkozik. A recept mindenki számára egyértelmű: az adókönnyítések a háztartások ún. rendelkezésre álló jövedelmét emelik meg, a vállalati szektorban pedig többletforrást biztosítanak a fejlesztésekhez és a beruházásokhoz. Az alábbiakban néhány, a közelmúltban bejelentett adócsökkentés lehetséges hatását próbáljuk értékelni.
🔢 Hosszú évek óta egyértelmű kormányzati filozófia a munkát terhelő adók csökkentése, amely egyaránt érinti a vállalati és a háztartási szektort is. 2012 óta a szociális hozzájárulási adó közel a felére esett vissza és annak értéke 2022-től 15 százalék lesz. A szakképzési hozzájárulás beépül ebbe az adófajtába, így a munkát terhelő adók mértéke nagyjából 2 százalékponttal csökkennek. Ezek az intézkedések a vállalati oldalt érintik, és nagyjából évente 250 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál.
🏭 Ugyancsak a vállalati szektort érintik az új átalányadózási szabályok. 2022-től ez az adózási forma az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig érhető majd el. Becslések szerint a változás 70 ezer vállalkozásnak jelent majd könnyebbséget. A korábban bevezetett és sokat kritizált különadók közül a kormányzat kivezeti a kockázati tőkealap-kezelőket és a tőzsdéket érintőket. Ugyancsak egy meghatározott szektort érinti az az új kezdeményezés, mely szerint az energiaellátók veszteségessége esetén, a veszteségüket a következő 5 adóévben levonhatják az adózás előtti eredményükből. Fontos még megemlítenünk, hogy a kormányzat könnyíteni kíván a kriptodevizákból származó bevételek adózásán is, ugyanis az adóteher 30,5 százalékról 15 százalékra csökken. Ebből a költségvetés több milliárd forintos bevétel növekedést remél.
📈 A korábban bejelentett intézkedéseken túl ezek az új adójogszabályok igyekeznek új életet lehelni a gazdasági növekedésbe és a gazdaság különböző szektorait támogatva több forrást kívánnak hagyni az érintetteknél. Az adórendszer és az adózás folyamatának egyszerűsítése versenyképesség növelő tényező, melyet a gazdaság hosszú távú felzárkózásánál is érdemes figyelembe venni. A hazai kormányzat kisebb, egy irányba mutató lépesekkel igyekszik több ponton lendületet vinni az új típusú koronavírus-járvány utáni gazdaság lendületébe, és a kilábalás receptjét, egyébként más európai országokhoz hasonlóan, a kiadások növelésében és az adóterhek könnyítésében látja vállalva a költségvetési hiány ideiglenes növekedését is. Az emellett szóló érvek mindenütt egyértelműek: a gyors újraindulással az államadósság és a költségvetési hiány is könnyen lefaragható.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/hol-vezettek-meg-be-a-fiatalok-szemelyi-jovedelemado-mentesseget-magyarorszagon-kivul/
#koronavirusjarvany #adok #magyarorszag #2022
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
