Az újszerű és karakteres intézkedéscsomagokat sokszor a kitalálójukról nevezik el. Ilyen elnevezés például az 1980-as évek amerikai elnökéről, Ronald Reaganről elnevezett Reaganonomics, a szintén ekkor hivatalban levő brit miniszterelnökről, Margaret Thatcherről elnevezett Thatcherizmus, vagy a magyar pénzügyminiszterről elnevezett 1995-ös Bokros-csomag. A 2022. július 9-én Nara városban meggyilkolt volt Japán miniszterelnök, Abe Shinzo gazdaságpolitikai intézkedéseinek összefoglaló neve az Abenomics. Japánban a gazdasági stagnálás a 80-as évek végén kezdődött, amikor kipukkadt az ingatlanbuborék. Az 1990-től 2000-ig tartó időszakra az „elvesztegetett évtizedként” szoktak hivatkozni.
Abe Shinzo a világ harmadik legnagyobb gazdaságú országának történelmében a miniszteri pozíciót a leghosszabb ideig, két szakaszban töltötte be. Először 2006-2007 között, majd a 2012-től 2020-ig, amikor egészségügyi állapotára hivatkozva lemondott. Japánt 2012 előtt politikai instabilitás jellemezte (1987 óta átlagosan egy miniszterelnök kevesebb mint másfél évig volt hivatalban), így nem tudtak végrehajtani hosszútávú reformokat. Újraválasztásakor a gyenge exportteljesítmény és a 2011-es nukleáris katasztrófa és cunami kárelhárításának kombinációjaként kialakult recesszióval kellett szembenéznie. Ekkor meghirdette a „három nyíl” („three arrows”) programot, mellyel újra növekedési pályára akarta állítani a három évtizede stagnáló gazdaságot. Az intézkedéscsomag három alappillére a megnövelt állami kiadások, laza monetáris politika és a gazdaság strukturális reformja volt. Az intézkedés több újszerű rendelkezést tartalmazott, ekkor aggatták rá az „Abenomics” szóösszetételt.
A fiskális bővülés keretében összesen 15,8 ezer milliárd yen értékben költöttek infrastrukturális beruházásokra. A megemelt kiadások fedezésének érdekében a kormányzat több lépésben megduplázta a fogyasztási adókat, ezzel a defláció ellen is küzdve. 2014-ben 8%-ra emelték a hozzáadott érték adót, azonban az intézkedés a kereslet csökkenésén keresztül egy újabb recessziót idézett elő. Ezután többszöri halasztást követően 2019-ben vezették be a 10%-os fogyasztási adót.
A japán jegybank mennyiségi lazítási program keretében évi 660 milliárd dollár értékben eszközöket vásárolt. Ennek hatására megnőtt a gazdaságban forgó pénzmennyiség, nőtt a pénzkínálat. Ez csökkenő, 2016-tól negatív rövidtávú kamatokat eredményezett, ami élénkítette a hitelfelvételt és befektetésre ösztönzött. A gyenge monetáris politikának köszönhetően létrejött pénzbőség a külföldi és tőzsdei befektetésekben csapódott le, ami így gyengítette a yent és a japán tőzsde szárnyalását okozta (Nikkei 225 tőzsdeindex 2012-2020 között közel megháromszorozta árfolyamát).
A gazdaságszerkezeti reformok a nők munkaerőpiacra való bevonzását és a nemi egyenlőséget, a részmunkaidőben dolgozók szociális védelmét, illetve az agrárium modernizációjaként a külföldiek foglalkoztatásának könnyítését tűzték ki célul. Emellett a gazdasági verseny és beruházások fokozásának érdekében csökkentették a vállalati adóterheket. A „három nyíl” program kezdete után pár évvel a strukturális reformokat hanyagolták, mivel a vállalkozások felől jelentős ellenállással szembesültek. 2015-ben a munkaerőhiány csökkentésének érdekében Abe Shinzo meghirdette az Abenomics 2.0 programot, melynek célja a születési ráta emelése és a társadalombiztosítási ellátások fejlesztése volt. Kétezer milliárd yent költöttek az oktatás és gyermekellátás korszerűsítésére, és létrehoztak a magyarhoz hasonló, demográfiai folyamatokért felelős kormányzati pozíciót.
Abe Shinzo Japán külpolitikai stratégiáját is jelentősen átalakította. A multilateriális kapcsolatok kiépítésének érdekében megkötötték a CPTPP megállapodást (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership), melynek keretében létrehoztak egy Japán mellett 11 Csendes-Óceán térségi állam közötti szabadkereskedelmi uniót. Abe Shinzo az Egyesült Államokkal is törekedett a bilateriális kapcsolat erősítésére, melyre kísérlet volt a TPP létrehozása (CPTPP elődje). Kína erőszakos gazdasági és diplomáciai terjeszkedését ellensúlyozandó Abe Indiával erősebb kapcsolat kiépítésére törekedett. Bár Abe gazdasági szempontból liberálisnak számított, kulturális szempontból pedig konzervatívnak, a külpolitikáját a nacionalizmus jellemezte. Emiatt, és a japán haderő fejlesztésére tett erőfeszítései miatt gyakran vádolták meg revizionista indíttatással.
Az Abenomics bár kettős megítélésű, vannak elvitathatatlan eredményei. A legfőbb ilyen siker a fogyasztói és befektetői bizalom visszaállítása, ugyanis egy gazdaság addig nem tud prosperálni, amíg nagy a bizonytalanság. A yen indirekt leértékelődése miatt javult az exportteljesítmény (bár csak összértékben, a kivitel volumene nem nőtt érdemben) és sikerült teljesíteni a 2 százalékos inflációs célt. Emellett jelentősen nőtt a foglalkoztatottság. Azonban a japán gazdaság az Abenomics hatására sem tudott kikerülni a több évtizedes stagnálásból, és a jövedelemegyenlőtlenségek is növekedtek. Abe Shinzo vezetése bár a nominális GDP tekintetében az elmúlt három évtized kormányzataihoz képest a legalacsonyabb növekedési ütemet produkálta, és a lakossági fogyasztás is kis mértékben csökkent, az egy főre eső vásárlóerőparitáson számított GDP világszinten kiemelkedő mértékben nőtt.
Különös egybeesés, hogy az utolsó japán miniszterelnök, aki ellen erőszakos támadást követtek el pont Abe Shinzo nagyapja, Nobusuke Kishi volt. Unokájával ellentétben Kishi túlélte a merénylet-próbálkozást. Az 1960-as támadás mögött az állt, hogy Kishi a parlamenti tiltakozás ellenére megkötött az Egyesült Államokkal egy biztonsági szerződést. Ennek keretében Japán területen amerikai katonai támaszpontok létrehozásának engedélyezéséért cserébe az USA biztosította a szigetország területi integritását.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecobright/a-devizapiaci-egyensuly-alapfeltetele-a-kamatparitas-adalek-annak-megertesehez-hogy-miert-erosodik-a-dollar-es-gyengul-az-euro-es-a-forint/
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.