Categories
OecoGlobus

Pozitív mellékhatása is van a kriptopiac összeomlásának

📉 Az elmúlt fél évben a kriptodeviza piac összértéke 2900 milliárd dollárról 69%-os eséssel közel 900 milliárd dollárra csökkent. A Bitcoin dominanciáját mutatja, hogy azt leszámítva a csúcson a többi mérhető és valós kapitalizációjú, közel 10 ezer kriptodeviza (összesen közel kétszer ennyi kriptodeviza van forgalomban az egyik legnagyobb kriptotőzsdén) piaci összértéke 1600 milliárd dollár volt, jelenleg pedig 510 milliárd. Az összeomlás mögött a negatív piaci hangulat, a makrogazdasági környezet rossz állapota, a strukturális problémák és a főbb jegybankok (FED, ECB) infláció miatti kamatemelése áll. A piaci depressziót és a befektetők defenzív hozzáállását jól jelzi, hogy a Bitcoin bányászatának visszaesett jövedelmezősége miatt a májusban kibányászott Bitcoinok közel 100%-át eladták, míg a korábbi hónapokban átlagosan csak a negyedüket. A kriptodeviza árfolyamokat alapvetően meghatározza a reálgazdasági állapot, erősen korreláltak például a Nasdaq tőzsdeindexszel az elmúlt két és fél évben. A tőzsdéken is az elmúlt fél évben medvepiac tapasztalható, vagyis a piaci trendet jelző indexek a csúcstól több mint 20%-ot csökkentek. A sok technikai kereskedő által figyelt, nevezetes, gyakori árfolyamfordító szintekre beállított, úgynevezett stop-loss ajánlatok a nagy esés következtében aktiválódtak, aminek következtében megnőtt a kínálat, így tovább csökkent az árfolyam. Az Egyesült Államokban az előrejelzett 8,3%-nál magasabb, 8,6% volt a tényleges infláció, így a FOMC (Federal Open Market Committee) a várt 50 bázispont helyett 1994-óta nem látott mértékben, 75 bázisponttal emelte az alapkamat szintjét. Ennek következtében a magasabb kamatkörnyezet miatt nehezebb hitelhez jutni, kevesebb elkölthető pénz áramlik a tőzsdékbe.

Idén június közepétől egy Bitcoin átlagos bányászási költsége másfél év után újra meghaladta a tényleges piaci értékét. A költségeket a felhasznált áram díja alapján a Cambridge egyetem kutatói számítják ki. A becslést megnehezíti, hogy nem ismert az összes bányászgép lokációja, teljesítménye és az energiaárak országonként jelentősen eltérnek. Az olcsó energiaárak miatt 2021-ig Kínában bányászták a Bitcoinok 75%-át. Tavaly azonban a világ második legnagyobb gazdaságában a decentralizáltság, gyakori csalások és a kibocsátáscsökkentési célkitűzések teljesítésének érdekében teljesen betiltottak minden kriptodevizákhoz kapcsolódó tevékenységet. Ehhez a bányászcégek kénytelenek voltak gyorsan alkalmazkodni, jelenleg a legnagyobb digitális pénz bányászatának 35 százaléka az Egyesült Államokban folyik. Itt több bányászvállalat régi, használaton kívüli erőműveket is újra üzembe helyeztek a bányászati kapacitás növeléséért. A pontosabb becslés érdekében az illetményeket és a bányászgépek átlagárát is érdemes lett volna mérni. Az elmúlt évben a bányászat költsége közel 60 százalékkal emelkedett, míg a Bitcoin árfolyama közel 40%-ot esett (a történelmi csúcstól számolva 70%-ot). Ebben a helyzetben, mivel a bányászat már kevésbé jövedelmező, a bányászati tevékenység csökkenésére lehet számítani. Ahogy az egyik ábrán látszik is, a Bitcoin bányászat károsanyag kibocsátását csak az árfolyamesés tudta visszafogni. Így bár jelentős vagyonok váltak semmivé az elmúlt fél évben, a piaci összeomlásnak a környezetvédelem szempontjából van pozitívuma.

🏭 Ahogy az ábrán is látszik, egy tavaly szeptemberben készült tanulmányban 2019 szeptemberétől vizsgálták a Bitcoin bányászása közben felhasznált áram forrástípus szerinti összetételét. A tárgyidőszak alatt a megújuló és szén energiaforrások aránya csökkenő trendet mutatott. Ezzel szemben a nukleáris és a földgáz alapú energia aránya nőtt. Ez részben ellentmond annak a gyakori érvnek, hogy a bányászás során felhasznált energia becsült mennyisége azért nem pontos, mert a bányászvállalatok törekednek a fenntartható energiaforrások használatára, hiszen az olcsóbb és nem rontja a vállalat hírnevét. A valóságban azonban pont visszaszorulóban van a megújuló áramforrások aránya. A fenntarthatóságot kutató think-tank, a Thinkthrough Consulting számításai szerint egyetlen Bitcoin tranzakció ugyanakkora energiaigényű, mint közel egymillió darab banki átutalás. A szén-dioxid kibocsátás tekintetében pedig egyetlen Bitcoin tranzakció közel 1,8 millió hagyományos átutalás károsanyag kibocsátásával ekvivalens. Egyetlen tranzakció energiaigénye egy átlagos USA-beli háztartás 49 napi fogyasztását fedezné. A Bitcoinbányászat még a híresen környezetterhelő aranybányászásnál is 27-szer több szén-dioxid kibocsátással jár. Egy évvel ezelőtt a Bitcoin bányászgépek világszerte összesen még 150 TWh energiát használtak éves szinten, amely a 45 milliós lakosságú Argentina évi fogyasztásával megegyező árammennyiség. A felhasznált energiamennyiség 70 megatonna szén-dioxid kibocsátását eredményezte, ami Görögország éves szennyezésével egyenlő. A jelenlegi, csökkent bányásztevékenység már csak Ausztria éves áramigényével egyenlő, a károsanyag kibocsátás pedig a világ összes elektromos autójának emissziójával.

🔗 Egyre több bányász vállalat vásárol karbon krediteket, melyekkel szén-dioxid megkötő projekteket finanszíroznak. Így próbálják elérni a karbonsemlegességet. A legtöbb kriptodeviza bányászata az úgynevezett proof-of-work (PoW) algoritmuson alapszik. Ekkor a blokklánc ”építéséért” járó digitális pénznem egységeket a számítási kapacitás függvényében osztják ki. A PoW mechanizmus szerint kriptografikai feladatok megoldására szükséges a blokklánc építéséhez, vagyis sok számítási kapacitást igényel. A másik elterjedt módszer a proof-of-stake (PoS), vagyis amikor a blokkláncon a következő blokk kódolóját véletlenszerűen választják ki, az adott digitális pénznemből nagyobb mennyiséggel rendelkezőt nagyobb eséllyel. Az utóbbi algoritmus akár 99,95%-kal kevesebb energiafelhasználással is lebonyolítható. A második legnagyobb kriptovaluta, az Ether, mely az Ethereum hálózaton fut a közeljövőben tervez átállni a PoS metódusra, de tavaly már elkezdték kipróbálni.

📜 Idén június elején egy republikánus és egy demokrata szenátor közösen benyújtott egy Felelős Pénzügyi Innováció (Responsible Financial Innovation Act) névre hallgató törvényjavaslatot, amely a digitális pénznemeket hivatott szabályozni. A képviselők állítása szerint az új, átlátható és konzisztens szabályozás felváltja az eddigi, több mint 50 darab kriptoeszközökre vonatkozó törvényt. Teljesen integrálni kívánják az eddig kilógó eszközcsoportot a pénzügyi rendszerbe, amellett, hogy megőrzik a blokklánc technológiában és a digitális pénzben rejlő lehetőségeket, előnyöket. Az új szabályozás hatálybalépését követően az úgynevezett stabil kriptodevizák (angolul stablecoin-ok, melyek árfolyama valamely nagyobb fiat pénznemhez, jellemzően dollárhoz vagy euróhoz van kötve egy-egy arányban) esetében az értéküknek megfelelő, auditált, megbízható és magas likviditású fedezet kell rendelkezésre álljon a kibocsátó fejlesztői csoportnak, és csatlakozniuk kell a szövetségi betétbiztosítási társasághoz (FDIC). Ezzel várhatóan megelőzhetőek lesznek az olyan piaci összeomlások, mint például a május közepén látott TerraUSD-Luna kapituláció. Ekkor mindkét pénznem árfolyama rövid időn belül közel 100 százalékot zuhant. A Terra ökoszisztéma azon alapult, hogy a Terra árfolyamát a forgalomban levő pénzmennyiség változtatásával kötötték a dollárárfolyamhoz. A törvénytervezet másik kiemelt célkitűzése a befektetővédelem. Jelenleg a legtöbb kriptotőzsde, kriptobank belső szabályozása szerint váratlan piaci helyzet esetén (mint például az elmúlt félév piaci összeomlása) az ügyfelek számláit zárolják, és egy esetleges csőd esetén ezek értékesítésével teremtik elő a túléléshez szükséges pénzt. A reform értelmében a befektetők rendelkeznek majd a saját eszközeik fölött. A javaslatcsomag a kriptopiac szabályozását és felügyeletét a CFTC-hez rendelné (Commodity Futures Trading Commission), ezzel meghagyva a SEC-nél (Securities Exchange Committe, Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet) csupán a Howey-teszt alapján definiált kripto-projekteket. (A Howey-teszt szerint azon projektek minősülnének értékpapírnak, amelyek egy vállalat finanszírozásához gyűjtenek forrást). Az Egyesült Államokban a kibányászott blokkok után is kell illetményt fizetni. Ezt tervezik átalakítani a tőzsdén jegyzett vállalatok értékpapírjaihoz hasonlóan, ahol csak az értékesítés révén realizált nyereség (és az osztalék) adóköteles. Továbbá a reform tartalmazza a 600 dollárnál kevesebb tőkenyereség adómentességét. Ezzel élénkíteni akarják a kisbefektetők keresletét, és növelni akarják a Bitcoin elfogadó kereskedelmi helyek számát. Várhatóan a novemberi kongresszusi választás után kerülhet sor a javaslatról való szavazásra.

🖥️ Az elmúlt évben az ipari termelést megnehezíti a globális chiphiány. A nemzetközi áruhiányt az alapanyagköltségek emelkedése, a járvány miatt szigorodott ellenőrzés, a szállítási kapacitások szűkössége, a bottleneck-ek, a texasi téli viharok és kaliforniai erdőtüzek (itt összpontosul a chipgyártás jelentős hányada) okozza. Jelentősen hozzájárul ehhez a megnövekedett bányászat igénye. A piaci feszültség enyhítésének érdekében az Intel kifejezetten kripto bányászathoz használható chip-et fejlesztett ki. A másik legnagyobb chipgyártó, az NVIDIA pedig olyan videókártyát fejlesztett ki, amelyik ha érzékeli hogy bányászatra használják, korlátozza a teljesítményét.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-kriptodevizak-jelentos-kockazatokat-hordoznak-mikozben-foleg-az-azokat-nem-eszlelo-fiatal-generacio-koreben-nepszeruek/

#Kripto #Bitcoin #Tozsde #Befektetes #Inflacio

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kapcsolódó cikkek

Iratkozzon fel hírlevelünkre