⚔️Heves küzdelem van kibontakozóban az autógyártók körében, melynek tárgya egy, az elektromos járművekben használt akkumulátorok előállításához nélkülözhetetlen anyag: a lítium. Mivel a lítium az elektromos autók gyártásának elengedhetetlen komponense, az elektromos forradalom teljes megvalósításához bőséges készletekre van szükség. Éppen ezért nem véletlen, hogy napjainkban a lítium iránt támasztott kereslet túlszárnyalja a kínált mennyiséget.
🔋Az elektromos autógyártásban betöltött megkerülhetetlen szerepe okán a lítium mostanra a világkereskedelem középpontjába került. Olyan globális verseny alakult ki érte, amelynek résztvevői a legnagyobb autógyártó óriáscégek, így például a BMW vagy a Stellantis. A fokozódó versenyhelyzetet, valamint a megnövekedett lítium-keresletet az is jól szemlélteti, hogy mindkét említett vállalat létesített nemrégiben lítium start-upokot. Kent Masters, a charlottei székhelyű Alberle, a világ legjelentősebb, nyilvánosan jegyzett lítium termelőjének vezérigazgatója, szerint hiába próbálják az előállítók megsokszorozni a nyersanyag kitermelését, a lítium piaca várhatón tartósan szűk marad. Ehhez bizonyosan az is hozzájárul, hogy az ára 2020 óta több, mint nyolcszorosára növekedett; feltehetően az azóta bekövetkezett (új típusú koronavírus és az ukrán válság által generált) súlyos gazdasági sokkok hatására. 2022 áprilisában egy tonna lítium 70 ezer USD-ba került, ami igen magas árnak számít, még egy ilyen esszenciális nyersanyag tekintetében is.
⚙️Fontos tudnunk, hogy a lítium, a kobalthoz vagy a nikkelhez hasonlóan, kivonható például agyagból, sőt sóoldatból is. Egyes kutatók szerint a legfejlettebb technológia néhány éven belül képes lesz ellensúlyozni a túlkeresletet, bőséges lítium készletek felhalmozásával. Azonban Eric Norris, a Teslát is üzletfelei között tudó Alberle „lítium-elnöke” aggályait fejezte ki a derülátó becslésekkel kapcsolatosan. Szerinte az előállítók hajlamosak túlbecsülni az autógyártók igényeinek kielégítésére tett kísérleteik sikerességét. Véleménye nyomatékosítására hozzátette: „A tőkeprojektek megvalósításának képessége nem terjedt el széles körben.” Ráadásul a múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy a lítiumtermelő vállalatok az előzetes megállapodásokhoz képest átlagosan 25%-kal kevesebb lítiumot tudtak az adott évben előállítani. A szerényebb mennyiség különböző műszaki hibáknak és késedelmeknek tudható be.
🔌A Nemzetközi Energiaügynökség felmérése szerint nagyjából 60 további lítium bányára lenne szükség ahhoz, hogy 2030-ig megvalósíthatóvá váljanak a kormányzatok által előirányozott klímasemlegességi törekvések, így az elektromos autókra történő teljes átállás is. (Jelenleg egyébiránt három ország, Ausztrália, Chile és Kína adja a világ lítiumtermelésének 86%-át.) Ezen célkitűzések elérése viszont az egyre növekvő infláció és energiaárak tükrében igencsak kétséges még abban az esetben is, ha sikerül megfelelő mennyiségű lítiumot előállítani.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/tovabb-zajlik-az-elektromobilitas-ternyerese-a-vilagon-amelynek-koszonhetoen-a-kozlekedes-egyre-fenntarthatobba-valik/
#ev #litium #arak #vilagkereskedelem #tulkereslet
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
