🌍 Melyek voltak 2021 legjobb (köz)gazdasági témájú könyvei? – OecoGlobus
🧾 A Financial Times hosszú évek óta elkészíti az adott év legjobb (köz)gazdasági, történelmi, politikai, sci-fi és többek között gyermekeknek szóló könyvek listáját. Tekintve, hogy az új típusú koronavírus-járvány időszakában át, vagy éppenséggel felértékelődött az olvasás, új megvilágításban láthatjuk a Martin Wolf, a Financial Times társszerkesztőjének, és gazdasági újságírójának azon listáját, melyben 2021 második felének kötelezően elolvasandó könyveit tartalmazza. A listában szereplő könyvcímek már önmagukban is megmutatják a legfontosabb tendenciákat és az érdeklődésünk középpontjában lévő kérdéseket, néhány könyv kiemelésével azonban még további segítséget kapunk ahhoz, hogy egészen pontosan milyen könyvekhez nyúljunk akkor, ha meg szeretnénk érteni az utóbbi évek legfontosabb gazdasági és társadalmi folyamatait.
📖 A lista egyik fontos tétele Eswar Prasad könyve, melynek címe: The Future of Money: How the Digital Revolution is Transforming Currencies and Finance. A szerző a munkájával azokhoz csatlakozik, akik a pénzügyek digitalizációjának kérdését feszegetik. A könyv abba enged bepillantást, hogy valójában mit is jelent ez a digitalizációs folyamat: a fizikai formában megjelenő pénz eltűnése, a jegybanki pénz majdnem jegybanki „fizetőeszközökkel” versenyez, a pénzügyi közvetítőrendszer pedig átalakul. A szerző azonban nem hagyja figyelmen kívül a tényt, hogy a lehetőségekkel kockázatok is járnak.
📓 Markus Brunnermeier könyvének címe: The Resilient Society. A szerző ebben azzal érvel, hogy a reziliencia (rugalmasság) lehet a legfontosabb vezérelve az új típusú koronavírus-járvány utáni időszaknak, ugyanis a pandémia megtanított bennünket arra, hogy rugalmasak legyünk a sokkokkal szemben. A rugalmasság elsősorban nem robosztusságot, hanem sokkal inkább az ellenállást és a megújulás képességét jelenti.
🔖Diane Coyle könyvének a Cogs and Monsters: What Economics Is, and What It Should be címet adja. A munkában arra hívja fel a figyelmet, hogy a közgazdászoknak mennyire nehéz objektívnek maradni, és az eredetileg racionális gazdasági fogaskerekek irreálisakká váltak egy olyan korszakban, amikor digitális szörnyetegek vannak. Fontosnak tartja hangsúlyozni még azt is, hogy a gyakorló közgazdászok nem feltétlenül azt a társadalmat mutatják be, mint amit tanulmányoznak.
📔 Shankar Acharya An Economist at Home and Abroad: A Personal Journey című könyve az indiai gazdaság teljesítményét mutatja be. Teszi ezt egyrészt úgy, hogy korábban a Világbank szakértője volt, másrészt pedig úgy, hogy hosszú évekig az indiai pénzügyminisztérium vezető gazdasági tanácsadójaként állt alkalmazásban. Ebben a kettős szerepben írt könyvben keveredik a magánélet és a karrier, a szerző pedig mindvégig megőrzi a tisztánlátását és az elbűvölő stílusát.
🕮 Jeffrey Garten Three Days at Camp David: How a Secret Meeting in 1971 Transformed the Global Economy című könyve, ahogyan annak címe is sugallja, egy 1971-es titkos találkozó globális gazdaságra gyakorolt hatásáról szól. A hetvenes évek elején Nixon elnök és tanácsadói felszámolták az amerikai dollár és az arany között átváltás szabad lehetőségét, ezzel pedig a végéhez ért az aranystandard rendszer. A könyv azt mutatja be, hogy mi következett ezután és milyen tanulságokat vonhattunk le az ezt követő évtizedekben.
👓 Raphael Kaplinsky könyvének címe: Sustainable Futures: An Agenda for Action. A szerző innovációs szakértő és arra hívja fel a figyelmünket, hogy egyre inkább kezdünk áttérni a tömegtermelési paradigmáról az infokommunikációs paradigmára. A legnagyobb feladat pedig az, hogy egy virágzó és környezeti szempontból fenntartható világot hozzunk létre ebben a keretrendszerben.
🗐 Végezetül Lorenzo Forni munkáját érdemes még kiemelni, melynek címe The Magic Money Tree and Other Economic Tales. A könyv elsődleges konklúziója az, hogy a költségvetési korlát igenis számít mind a háztartások, mind pedig az üzleti szféra esetében. Ráadásul a kormányzatok sem képeznek kivételt ez alól. Senki sem kreálhat tartós és fenntartható növekedési pályát a pénzkínálat emelésével, amelyik kormányzat ezzel próbálkozik hasonlóan jár, mint a jelenkori Argentína.
Jó olvasást kívánunk!
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/olvasasi-csuccsal-varjuk-az-uj-iskolaevet/
#financialtimes #konyv #2021 #kozgazdasag
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
