A védelmi költségvetés emelésének lehetősége a gazdasági növekedés fenntartása mellett az elmúlt évek egyik legakutabb kérdésévé vált Európában. Míg egyes tagállamok a gazdaság militarizálásában a jóléti kiadások elkerülhetetlen csökkenését és a gazdasági teljesítmény visszaesését látják, mások azzal érvelnek, hogy a védelmi célra átcsoportosított források az ipari termelés, foglalkoztatás, kutatás és fejlesztés megélénkülése miatt pozitív hatással lehetnek a nemzetgazdaságra. A NATO-ban már idén 3%-ra emelhetik a tagállamok GDP-arányos védelmi költésének minimumát, az EU pedig 800 milliárd euróból fegyverkezne. Így hamarosan a gyakorlatban is kiderül, hogyan teljesít az európai gazdaság a növekvő védelmi költekezés terhe alatt.
Az ágyú vagy vaj dilemmája
A közgazdaságtan egyik közismert, mély szakirodalommal rendelkező kutatási területe az „ágyú vagy vaj dilemma”, amely a nemzetgazdaságok védelmi kiadása és gazdasági növekedése, jóléti finanszírozása közti összefüggést vizsgálja. A dilemma szerint a védelmi és jóléti kiadások csak egymás kárára növelhetőek, úgynevezett trade-off (haszonáldozat) keretében. Tehát ha többet költünk fegyverekre, akkor kevesebb maradhat oktatásra, egészségügyre és szociális kiadásokra. Mivel az elmélet a fegyverkezést a nem termelő ágazatok közé sorolja, ezért eszerint a költségvetés súlypontjának eltolódása a védelmi kiadások irányába negatívan hat egy ország gazdasági növekedésére. Az elméletet azonban sok szakirodalomban rögzített eset cáfolta már, hiszen a gazdasági növekedést számos más külső és belső tényező, gazdaságpolitikai döntés együttállása befolyásolhatja.
A védelmi költségvetés emelésének lehetősége a gazdasági növekedés fenntartása mellett Európában az egyik legakutabb kérdéssé vált az elmúlt években. A háborúk okozta turbulens geopolitikai helyzet, valamint az amerikai védelmi garanciák megkérdőjeleződése a transzatlanti szövetségi rendszeren belül arra készteti az európai országokat, hogy önállóan és uniós szinten is többet költsenek a védelemre. A NATO tagállamok pedig várhatóan a jelenlegi GDP 2%-os védelmi költési kötelezettség minimum határát hamarosan 3-3,5%-ra emelhetik.
A védelmi kiadások emelése azonban számos európai nemzetgazdaság számára elviselhetetlen tehernek látszik. A Covid-19 világjárvány majd a háború árnyékában a nemzetközi ellátási láncok fragmentálódása, a drasztikusan emelkedő energiaárak és a kialakuló kereskedelmi és vámháború együttese nehéz helyzetbe sodorta az európai gazdaságok többségét. Így a maastrichti kritériumokban előírt GDP 60%-át meg nem haladó államadóssági szintet és 3% alatti költségvetési hiányt a tagállamok többsége nem tudta tartani. Tavaly hét tagállammal szemben kezdte meg az Európai Tanács és a Bizottság a túlzottdeficit-eljárást, míg további tíz tagállamnak középtávú korrekciós pályát írtak elő.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21943046/
Stratégiai autonómia gazdasági visszaesés nélkül?
Ezen európai gazdasági és geopolitikai környezet tudatában a Kiel Institute legfrissebb kutatása a költségvetési multiplikátor hatás elemzésével azt vizsgálta, hogy a védelmi költéségvetés egységnyi emelése milyen hatással lehet az adott ország vagy blokk gazdaságára, a GDP növekedésére.
A számos történelmi példán alapuló elemzés szerint a védelmi költségvetés emelése a korábbi percepciókhoz képest nincs szoros összefüggésben a GDP növekedésével. Az EU védelmi kiadásainak és GDP növekedésének historikus ábrázolásával nem mutatható ki kontraciklikusság a két érték között.
Az elemzés szerint a fegyverkezés a vártnál kisebb kompromisszumot igényelhet az európai gazdaságok részéről a jóléti költések és védelmi költés közötti dilemmában. Más szóval a védelmi költségvetés emelése rövid távon nem követel meg jelentős haszonáldozatot.
A Kiel Insitute becslése szerint az európai védelmi kiadások a GDP 2%-áról 3,5%-ra emelésével az európai GDP akár 0,9% és 1,5% közötti növekedést is elérhet.
A gazdaság bővülésének mértéke azonban több gazdasági együtthatótól függ. Az Európai Központi Bank monetáris politikai reakciója, illetve a megemelt védelmi költségvetés finanszírozási formája nagyban befolyásolhatja, hogy a védelemre allokált pluszkiadások ne szorítsák ki a magánfogyasztást és a beruházásokat.
Éppen ezért, hogy az emelt hadi kiadások ne járjanak a gazdaság visszaesésével, két nagyon fontos szempontot kell a tagállamoknak szem előtt tartaniuk.
- Első, hogy a védelmi kiadások emelését ne az adóterhek növelésével, hanem az államadósságból finanszírozzák.
- Második pedig, hogy a védelemre költött pluszforrásokat amennyire csak lehet a hazai, de legalábbis az európai védelmi ipar és fejlesztés számára csatornázzák be a külföldi beszerzések helyett.
A Kiel Institute elemzése a védelmi költés emelkedésének pozitív hatásaként említi még a kutatás és fejlesztés, valamint a „learning by doing” tevékenység megélénkülését, amely jelentős technológiai és innovációs előrelépéseket hozhatnak az adott országokban. Történelmileg is számos példa van ugyanis a védelmi területre fejlesztett, majd a civil szektorban is széleskörűen elterjedt eszközökre, gondoljunk csak a mikrohullámú sütőre, mobiltelefonra, GPS-re vagy akár a drónokra. Az elemzés szerint ezen pozitív hatás miatt a katonai kiadásoknak GDP 1%-os növekedése a hosszú távú GDP/munkaóra termelékenységet negyed százalékkal növelheti.
Továbbá az olyan katonai célból történő infrastrukturális fejlesztésekből, mint például egy vasútfejlesztés, autópálya-korszerűsítés vagy energia infrastruktúra-fejlesztés, a polgári szegmens szintén profitálhat. Nem beszélve arról, hogy a hazai védelmi ipar fejlesztése munkahelyteremtési szempontból is pozitív hatással bír. Mindezek a tényezők tehát a termelékenység fokozását, a gazdaság növekedését idézhetik elő.
Hogyan finanszírozható Európa felfegyverzése?
Hasonló megfontolásokat követ a március 4-én Ursula von der Leyen által bemutatott „ReArm Europe” program is. Az Európai Bizottság elnöke egy történelmi, 800 milliárd eurós finanszírozási keretet javasol Európa felfegyverzésére, az európai védelmi ipari kapacitások fejlesztésére.
Ebből mintegy 150 milliárd euró hitelként állna rendelkezésére a tagállamoknak, hogy a fent leírt szempontok miatt a megemelt védelmi költéseket a tagállamok ne adóemelésekből, hanem az államadósság növelésével tehessék meg. Továbbá a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti menekülési záradékának aktiválásával az Európai Unió államai jelentősen növelhetnék a védelmi kiadásaikat annak veszélye nélkül, hogy ezért az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indítana velük szemben, hiszen a hiányszámításnál levonhatók lennének a védelmi beruházások.
Ha von der Leyen tervét az unió tagállamai pozitívan fogadják, valamint, ha a júniusi NATO-csúcson valóban GDP 3%-ra emelik a szövetség védelmi költségvetési minimumát, akkor hamarosan a gyakorlatban is kiderül, hogy lehetséges-e jelentős védelmi kiadásnövelés a gazdasági növekedés fenntartása mellett.
Források:
KUTASI, Gábor; MARTON, Ádám; GRZEGORZ Waszkiewicz: Ágyú vagy vaj: az európai államok fiskális felkészültsége Oroszország Ukrajna elleni háborújára. In: Külgazdaság, LXVIII. évf., 2024. július-augusztus (3–24. o.)
https://kulgazdasag.eu/api/uploads/02_Kutasi_2dc58d0583.pdf (2025.03.06.)
ILETZKI, Ethan: Guns and Growth: The Economic Consequences of Defense Buildups. In: Kiel Institute for the World Ecomomy, 2025 február
https://www.ifw-kiel.de/fileadmin/Dateiverwaltung/IfW-Publications/fis-import/78d4d746-2284-4431-bd95-4c4ef055e042-Kiel_Report_Nr2_DE_FINAL-27-2.pdf (2025.03.06.)
HALTIWANGER, John: What It Means for Europe to Go It Alone. In: ForeignPolicy, 2025.02.20.
https://foreignpolicy.com/2025/02/20/europe-trump-nato-hegseth-vance-munich-defense-spending/ (2025.03.06.)
SZABÓ, Dániel: Az EU gazdasága nem is kaphatna Trump ármánykodásánál nagyobb ajándékot. In: Portfolio, 2025.02.25.
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20250225/az-eu-gazdasaga-nem-is-kaphatna-trump-armanykodasanal-nagyobb-ajandekot-743507 (2025.03.06.)
SORGI, Gregorio: Von der Leyen proposes new €150B common defense fund. In: Politico.eu, 2025.03.04.
https://www.politico.eu/article/ursula-von-der-leyen-proposes-new-150b-common-defense-fund-military-spending/ (2025.03.06.)
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
