ūüƙԳŹAz Ian-hurrik√°n nemr√©giben hatalmas m√©rt√©kŇĪ puszt√≠t√°st v√©gzett Florid√°ban. Az Egyes√ľlt √Āllamok d√©lkeleti r√©gi√≥j√°ban t√∂bb, mint 40 ember vesztette √©let√©t. J√≥l megfigyelhetŇĎ, hogy a kl√≠mav√°ltoz√°s ok√°n a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ term√©szeti katasztr√≥f√°k imm√°ron egyre gyakrabban √©s erŇĎteljesebben csapnak le, mint kor√°bban valaha. Mai bejegyz√©s√ľnkben a term√©szeti katasztr√≥f√°k a gazdas√°gokra gyakorolt hat√°sait elemezz√ľk.

ūüĆäA term√©szeti katasztr√≥f√°k kapcs√°n felmer√ľlŇĎ k√∂lts√©gek ‚ÄĒide√©rtve t√∂bbek k√∂z√∂tt a k√°rok megt√©r√≠t√©s√©t √©s a megelŇĎzŇĎ int√©zked√©sek anyagi vonzatait‚ÄĒ fŇĎk√©nt makrogazdas√°gi szinten terhelik meg az egyes nemzetgazdas√°gokat. A kih√≠v√°sok kezel√©s√©re mind orsz√°gos, mind pedig helyi szinteken gyors √©s hat√©kony l√©p√©seket sz√ľks√©ges tenni. Az elhib√°zott d√∂nt√©sek ugyanis vesz√©lyeztethetik az √°llampolg√°rok testi √©ps√©g√©t √©s az anyagi javak biztons√°g√°t. A term√©szeti t√©nyezŇĎk √°ltal gener√°lt trag√©di√°k, mint p√©ld√°ul az √°rvizek √©s f√∂ldreng√©sek sokkalta nagyobb anyagi k√°rokat keletkeztetnek a civiliz√°ci√≥s eredetŇĪ katasztr√≥f√°khoz viszony√≠tva. A k√ľl√∂nb√∂zŇĎ orsz√°gokra m√°s-m√°s t√≠pus√ļ term√©szeti csap√°sok jellemzŇĎek, melyek fajt√°i az √°llamter√ľlet elhelyezked√©s√©vel √°llnak √∂sszef√ľgg√©sben. Hollandi√°ban a sz√°razf√∂ld tengerszint feletti magass√°ga rendk√≠v√ľl alacsony, √©ppen ez√©rt az √°rad√°sok komoly probl√©m√°t jelentenek az ott √©lŇĎk sz√°m√°ra. Megeml√≠thetj√ľk tov√°bb√° az √©szak-amerikai t√©rs√©get, ahol torn√°d√≥k √©s √°rvizek egyar√°nt gyakran elŇĎfordulhatnak.

ūüĎ∑Amennyiben a term√©szeti csap√°sok okozta k√°ros k√∂vetkezm√©nyeket vizsg√°ljuk, mindenk√©ppen sz√≥t kell ejten√ľnk a k√∂zvetett m√≥don jelentkezŇĎ negat√≠v hat√°sokr√≥l is. Amennyiben egy ter√ľletet katasztr√≥fa s√ļjt, az illet√©kes hat√≥s√°gok v√©lhetŇĎen kitelep√≠tik a k√°rosultakat, akik visszat√©r√©se m√©g a helyre√°ll√≠t√°si munk√°latokat k√∂vetŇĎen is bizonytalan: az emberek hajlamosak lehetnek egy m√°r kor√°bban lezajlott tragikus esem√©ny √ļjb√≥li bek√∂vetkez√©s√©nek kock√°zat√°t magasabbra becs√ľlni, mint az indokolt volna. Az elv√°ndorl√°s pedig munkaerŇĎhi√°nyt okoz, amely √©rtelemszerŇĪen visszaveti a mezŇĎgazdas√°gi √©s ipari termel√©kenys√©get egyar√°nt. K√ľl√∂n√∂sen viszontags√°gos azon orsz√°gok helyzete, amelyek turisztikai szempontb√≥l sok embert vonzanak. Egy katasztr√≥f√°t k√∂vetŇĎen a kikapcsol√≥dni v√°gy√≥k nagy val√≥sz√≠nŇĪs√©ggel m√°shov√° utaznak, √≠gy az adott gazdas√°g tekint√©lyes bev√©telektŇĎl esik el. Az eddigiekbŇĎl vil√°gosan kivehetŇĎ, hogy a katasztr√≥f√°kra val√≥ megfelelŇĎ felk√©sz√ľl√©s rendk√≠v√ľli m√≥don fontos. Ennek a folyamatnak integr√°ns r√©sz√©t k√©pezi a kock√°zat pontos megbecs√ľl√©se, amely mindenekelŇĎtt az esetleges beruh√°z√°sok megtervez√©s√©hez elengedhetetlen. Amennyiben egy term√©szeti csap√°s bek√∂vetkez√©s√©nek es√©lye magas, √ļgy a telep√ľl√©sfejleszt√©si √©s infrastrukt√ļrabŇĎv√≠t√©si tev√©kenys√©geket √©rdemes elhalasztani, vagy v√©glegesen besz√ľntetni. Az elŇĎzetes felm√©r√©s seg√≠ts√©g√©vel teh√°t sok p√©nz √©s f√∂l√∂sleges veszŇĎds√©g sp√≥rolhat√≥ meg. A k√°relh√°r√≠t√°s pedig egy√©rtelmŇĪ gazdas√°gi √©rdek √©s jogos elv√°r√°s a t√°rsadalom r√©sz√©rŇĎl. A megelŇĎz√©s f√°zisa maga is egyfajta befektet√©snek tudhat√≥ be, amely legink√°bb ter√ľletfejleszt√©si l√©p√©sekre koncentr√°l√≥dik.

ūüá≠ūüáļMagyarorsz√°gon a FelsŇĎ-Tisza-vid√©k az √°rad√°sok szempontj√°b√≥l kiemelten magas kock√°zati besorol√°s al√° esik. √Čppen ez√©rt a k√∂zelm√ļltban sz√°mos, az √°rv√≠zi v√©dmŇĪvek korszerŇĪs√≠t√©s√©t c√©lz√≥ program val√≥sult meg. Az eff√©le l√©p√©sek t√∂bb szempontb√≥l is j√∂vedelmezŇĎek lehetnek. Egyr√©szrŇĎl az imm√°ron kev√©sb√© vesz√©lyeztetett ter√ľleteken nagyobb lesz a hajland√≥s√°g beruh√°z√°sokat eszk√∂z√∂lni. M√°sr√©szrŇĎl a munk√°latok kivitelez√©se az alacsonyabb iskolai k√©pes√≠t√©sŇĪ, helyi lakosok bevon√°s√°val val√≥sulhat meg. Cs√∂kkenhet a lok√°lis munkan√©lk√ľlis√©g. A region√°lis ter√ľletfejleszt√©si politik√°k megalkot√°sakor ezeket a faktorokat is √©rdemes sz√°m√≠t√°sba venni.

ūüďĚTekintettel az eddig le√≠rtakra aligha meglepŇĎ, hogy a term√©szeti csap√°sok pontos elŇĎrejelz√©s√©vel foglalkoz√≥ szakirodalmak k√∂re √©vrŇĎl √©vre bŇĎv√ľl. Ezen √≠r√°sok azonban rendszerint elk√∂vetnek egy s√ļlyos m√≥dszertani hib√°t, amely torz√≠tja a megfigyel√©seket: gyakorta homog√©n esem√©nyl√°ncolatokk√©nt szeml√©ltetik az egyes katasztr√≥f√°kat, a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √©rintett ter√ľletek eset√©ben pedig megegyezŇĎ adotts√°gokat felt√©teleznek. Azonban a meg√°llap√≠t√°sok k√∂z√ľl egyik sem felel meg a val√≥s√°gnak. Ahogyan nincsen k√©t egyforma kr√≠zishelyzet, √ļgy nem l√©teznek teljess√©ggel azonos jellemzŇĎkkel b√≠r√≥ orsz√°gok sem. √ČrtelemszerŇĪen egy fejlettebb, kedvezŇĎbb gazdas√°gi adotts√°gokkal rendelkezŇĎ orsz√°g hat√©konyabban k√©pes fell√©pni egy term√©szeti katasztr√≥f√°val szemben: az √°llam tekint√©lyesebb forr√°sokkal k√©pes megt√°mogatni a megelŇĎz√©st √©s a helyre√°ll√≠t√°st c√©lz√≥ l√©p√©seket is. Ami a fejlŇĎd√©sben l√©vŇĎ √°llamokat illeti, eset√ľkben a v√°ls√°gkezel√©s ‚ÄĒfŇĎk√©nt a csek√©lyebb anyagi forr√°sok ok√°n ‚ÄĒ sokkalta neh√©zkesebb. Egyes forr√°sok szerint egy komolyabb kr√≠zis ak√°r 15-30 √©vvel is visszavetheti a n√∂veked√©sben egy fejlŇĎdŇĎ orsz√°g gazdas√°g√°t. Az 1980-t√≥l 2015-ig tart√≥ idŇĎszakban a katasztr√≥f√°k sor√°n bek√∂vetkezett k√∂zvetlen vesztes√©gek (GDP sz√°zal√©kban kifejezve) 0,22%-ot tettek ki a fejlŇĎdŇĎ gazdas√°gok eset√©ben. A magasabb fejletts√©gi szinten √°ll√≥ orsz√°gokban ugyanez a mutat√≥ 0,13%-os volt.

ūüĎćHa tetszett a poszt, k√©rj√ľk, t√°mogasson minket azzal, hogy kedveli vagy k√∂veti az Oeconomus oldalt. Naponta j√∂v√ľnk √ļj tartalommal.

ūüď≤ Ez a kor√°bbi √≠r√°sunk is √©rdekelheti:

K√ľlsŇĎ junior elemzŇĎ | Megjelent √≠r√°sok