📈2022. február elsejétől a magyar kormány 2021. október 15-i állapotnak megfelelően rögzítette néhány élelmiszeripari termék árát. Az intézkedés egészen pontosan hat terméket érint: a búzafinomlisztet (BL55-ös őrlési típusú), a kristálycukrot, a finomított napraforgó-étolajat, a sertéscombot (friss és fagyasztott), a csirkemell és csirkefarhát (friss és fagyasztott) és a 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tehéntejet. Ez a termékkör nagyrészt már korábban is kedvezményezett volt, ugyanis mindösszesen 5 százalékos általános forgalmi adó súlytotta a fogyasztást.

A lépés oka azonban az volt, hogy 2021 novemberétől kezdődően látványosan begyűrűzött Magyarországra az élelmiszerek inflációja és leginkább decemberben ugrottak meg az árak. Az intézkedés nagy visszhangot váltott ki a hazai gazdasági sajtóban, azonban éppen a fogyasztás felőli megközelítés maradt el. Ez a poszt éppen ezért azt kívánja bemutatni, hogy az utóbbi időszakban hogyan alakult ezekből a termékekből a hazai fogyasztás. Egy ilyen megközelítéssel azt is értékelni tudjuk, hogy mennyire volt releváns a kormány intézkedése.

🍲 A liszt esetében a KSH viszonylag friss adatai csak 2010 és 2013 között érhetőek el, de itt is csak a rizs figyelembevételével készült el a számvetés. Ezután a kenyérfogyasztás alakulását követhetjük nyomon, mely leginkább csak egy jó közelítésnek számít. 2010 és 2013 között 94,1 kg éves szintről 85 kg-ra csökkent az elfogyasztott liszt és rizs mennyisége. A kenyérfogyasztásra vonatkozó adatok 2010-től érhetőek el és abban az évben 44,5 kg volt a fogyasztás. 2019-ben pedig, az előzetes adatok szerint 36,9 kg kenyeret fogyasztottunk, de például 2018-ban csak 34,4 kg-ot. A kenyérfogyasztás esetében látványos a visszaesés. Tejből 2010-ben egy főre vetítve 53,6 liter volt a fogyasztás, mely 2015-re 53,0 literre csökkent, 2019-re viszont 56,2 literre ugrott az érték.

🧋Cukorból 2010-ben 13,8 kg volt az egy főre jutó éves fogyasztás, mely 2015-re 14,4 kg-ra ugrott. 2018-ban már csak 11,8 kg volt ugyanezen érték 2019-ben pedig 10,9 kg cukrot fogyasztottunk. A cukorfogyasztásunk egyébként a világtendenciáknak megfelelően átalakult, ugyanis a fél, illetve késztermékekkel visszük be a szükséges mennyiséget. Az étolajat a KSH az olívaolajjal együtt tartja nyilván melyből az egy főre eső fogyasztás 2016-ban 9,3 kg volt, 2017-ben 11,1 kg volt ugyanezen érték, míg 2018-ban 12,4 kg. 2019-ben pedig az előzetes adatok szerint 13 kg volt az elfogyasztott mennyiség. Ezen a termékvonalon látványos volt a növekedés.

🍖 Az egy főre eső sertéshúsfogyasztásunk 2010-ben 15,7 kg volt, mely az utóbbi években látványosan emelkedett. 2016-ban már 16,3 kg-ot, 2017-ben már 17,0 kg-ot, 2018-ban 18,3 kg-ot, míg 2019-ben már 19,2 kg-ot fogyasztottunk. A baromfihúsfogyasztás átalakulása talán még ennél is látványosabb volt Magyarországon. 2010-ben az egy főre jutó fogyasztás 16,5 kg volt, mely folyamatosan emelkedett a 2019-es 23,1 kg-os értékig.

🔢 A KSH hosszú évtizedek óta ún. reprezentánsok segítségével figyeli az infláció alakulását. Ezekből jelenleg 977-féle van, tehát az infláció mozgását közel négyszámjegyű termék és szolgáltatás segítségével figyel a statisztikai hivatal. A fogyasztási kiadások esetében az élelmiszerek 26,5 százalékos súllyal rendelkeznek, melyet a szolgáltatások követnek 25,9 százalékos értékkel. Ebből látható, hogy az élelmiszerek árának szabályozása hatással lehet az inflációs mutató alakulására, és miközben lisztből és cukorból kevesebbet, addig tejből, étolajból, sertéshúsból és baromfiból egyre többet fogyasztanak a hazai háztartások.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#elelmiszer #arstop #arbefagyasztas #fogyasztas #magyarorszag