Friedrich Hayek: Út a szolgasághoz című könyve a XX. század legmeghatározóbb könyvei közé tartozik, amelynek 1944-es megjelenése óta hatalmas hatása volt volt a politikai és gazdasági gondolkodásra. Hayek a könyvet alapvetően figyelmeztetésnek szánja a központosított tervezés és a totális állam veszélyeivel szemben. Ahogy az osztrák születésű brit közgazdász levezette, a szocializmus és a központosított tervezés zsarnoksághoz vezet. Még ha a szocialisták kezdetben jó szándékúak is, elképzeléseik minden esetben elkerülhetetlenül a szabadság elnyomásához és a diktatúra kialakulásához vezetnek.
A könyv megjelenésekor a II. világháború vége felé járunk, az Európára árnyékot vetett fasiszta ideológia elkerülhetetlen veresége felé tart. Ám ekkor az értelmiségiek körében egyre népszerűbbé válik a háborús szövetséges, a Szovjetunió által képviselt eszmerendszer, a szocializmus és a kommunizmus. A baloldali eszmék kezdik behálózni Európát, hiszen úgy tűnik, hogy Marx, Engels és Lenin szovjetek által alkalmazott tanításai működnek.
Ezzel szállt szembe Hayek. Szerinte a gazdasági tervezés, még ha jó szándékkal is indul, elkerülhetetlenül az egyéni szabadság elnyomásához és a diktatúra kialakulásához vezet. A központosított tervezés hatalmi koncentrációt igényel. Ahhoz, hogy az állam irányítsa a gazdaságot, nagy hatalomra van szüksége, ami visszaélésekhez vezethet. A gazdaság feletti kontroll pedig az egész élet feletti kontrollhoz vezet. A hatékony tervezéshez az államnak nemcsak a termelést, hanem a fogyasztást, sőt az emberek gondolatait és meggyőződését is kontrollálnia kell.
A tervgazdaság továbbá nem hatékony. Nem tud rugalmasan reagálni a kereslet és kínálat változásaira, ami hiányhoz, sorban állásokhoz és pazarláshoz vezet. A tervezés elfojtja az egyéni kezdeményezést. Ha az állam irányítja a gazdaságot, az emberek elvesztik a motivációt a munkára, az innovációra és a kockázatvállalásra.
Vagyis Hayek érvelései szerint az egyén szabadsága és a szabad piac elválaszthatatlanul összekapcsolódnak. Csak a szabad piac körülményei között hozhatnak az emberek szabad döntéseket és bontakoztathatják ki tehetségüket. Az államnak korlátozott szerepet kell játszania a gazdaságban. Feladata a jogrend fenntartása, a tulajdon védelme és a verseny biztosítása, nem pedig a gazdaság irányítása.
Én magam Margaret Thatcher önéletrajzában találkoztam először Hayek könyvével: Hayek óriási hatással volt a fiatal Thatcherre, és a Vaslady későbbi nézetei kialakításában. Másrészt a könyv azért is nagyon fontos, mert az osztrák születésű brit közgazdász már 1944-ben, majdnem ötven évvel a Szovjetunió összeomlása előtt gazdasági érvekkel vezette le, hogy miért nem tud működni a kommunista rendszer. „A rabszolgaság útja” végül óriási hatással volt a 20. századi politikai és gazdasági gondolkodásra. Hozzájárult a liberális eszmék újjáéledéséhez és a szocializmus kritikájához. A könyv ma is aktuális, emlékeztetve minket az egyéni szabadság és a korlátozott állam fontosságára. Hayek pedig 1974-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott a munkásságáért.
Külpolitikai szakértő, újságíró. Korábban a Kitekintő posztszovjet rovatának vezetője volt, majd négy évig a Magyar Nemzeti Bank geopolitikai alapítványát vezette, később a Danube Institute kutatási igazgatója lett. Rendszeresen publikál az Indexen és Mandineren, a legtöbb magyar médium rendszeresen meghívott szakértője. Fő elemzési területe a posztszovjet államok biztonságpolitikája. Házas, öt gyermek édesapja.
Szakterülete: biztonságpolitika, geopolitika, posztszovjet térség
