Hanyatlik-e a Nyugat, felsőbbrendű-e a zsidó-keresztény kultúrkör, hasznos-e a NATO-tagság? – többek között ezek voltak a témái az OecoRing – Veszélyek kora: geopolitikai kihívások a Kárpát-medencében címmel rendezett csütörtöki vitának. Ezúttal Schiffer András ügyvéd és Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumának elnöke ütköztették érveiket.
– Tényleg hanyatlik a Nyugat? – szegezték a kérdést Schiffer András ügyvédnek, valamint Törcsi Péternek, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumának elnökének az OecoRing – Veszélyek kora: geopolitikai kihívások a Kárpát-medencében című vitaesten.
Van-e alternatívája a Nyugatnak?
Schiffer András úgy értékelt, „hatásvadász, propagandisztikus” az ilyen megjegyzés, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a korábbi egypólusú világrendnek vége. Szerinte ez a kérdés valójában csak a felszín, az igazi összeütközés a tőkefrakciók, az Egyesült Államok és befolyási övezete által képviselt globális nagytőke, valamint a nemzeti burzsoázia között van.
– A nyugati életforma vonzó volt, és nemcsak azért, mert gazdagabb, hanem mert szabadabb is – mutatott rá ezzel kapcsolatban Törcsi Péter. Emlékeztetett rá, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a Nyugat követendő példa, a siker receptje volt, ez mára megváltozott.
– Az orosz Telegram-csatornákon úgy hívnak minket, hogy Gayrope. Röhejessé és puhává váltunk a nem nyugati világ nagy részén a woke, a politikai korrektség és a folyamatos identitáspolitikára visszavezethető belső feszültségek miatt – magyarázta. Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére a nyugati világrendnek nincs alternatívája számunkra. – Gazdaságilag érdemes keletre tekinteni, de kulturálisan mindig a zsidó-keresztény kultúrkör lesz jobb – tette hozzá.
Azzal Schiffer András is egyetértett, hogy a Nyugat számára nincs alternatívája a jelenlegi berendezkedésnek. Ő viszont óva intett attól, hogy a zsidó-keresztény alapokon nyugvó kultúrát magasabb rendűnek higgyük a többinél, szerinte ez tőrőlmetszett rasszista logika.
– Ez vezette arra az imperialistákat, hogy elkezdjék a demokráciát exportálni. Jó lenne, ha a „művelt Nyugat” – beleértve Magyarországot – leszállna a magas lóról! – figyelmeztetett. Szerinte most érkezett fordulópontjához az a korszak, hogy a globális észak kizsákmányolta a globális delet. Törcsi Péter is elismerte, hogy az említett arrogáns demokráciaexport sokat ártott a Nyugatnak. Azzal viszont vitába szállt, hogy a hagyományos nyugati kultúrát mi nyugatiak ne tekinthetnénk a legjobbnak. Csak a nyugati kultúrkörben van hagyománya annak, hogy a gazdasági fejlettség, az egyéni és piaci szabadság egyszerre létezik. Szerinte ennek bizonyítéka, hogy akik ezt a nyugati berendezkedést követték a világ más részein a 20. század második felétől – példaként említette Japánt és Dél-Koreát – sikeresek lettek és ma is sikeresek.
Magyarország helye
Arról is élénk vita alakult ki, hogy vajon ebben a világrendben gazdaságilag és geopolitikailag hol van Magyarország helye? Schiffer András a magyar kormány külpolitikáját illetően arra figyelmeztetett, hogy a tisztán érdekalapú külpolitika nem vezet sehova, stratégia nélkül egyik napról a másikra működik. Úgy vélte, hogy a rendszerváltás után Kelet-Európában nem volt még egy olyan posztkommunista elit, amely úgy odadobta volna az országot a külföldi tőkének, mint a magyar. Szerinte ez érdemben azóta sem változott, ugyanakkor a jelenlegi kormány erényeként ismerte el, hogy stratégiai ágazatokban visszaszorította a külföldi tőkét, jóllehet álláspontja szerint ez még nem elég.
Törcsi Péter erre úgy reagált, a ’90-es évek rabló privatizációját aligha lehet a jelenlegi kormányzat nyakába varrni. Rámutatott, hogy a blokkosodó, bezárkózó világban Magyarország külpolitikai stratégiája az, hogy mindenkivel a lehető legjobb viszonyt ápolja. Hangsúlyozta, Magyarország nagy erénye éppen a kiszámíthatóság: még akik politikai okokból támadnak is minket tudják, hogy hazánkkal lehet kompromisszumot kötni, amelyhez tartani fogjuk magunkat. Az egyre bizonytalanabbá váló világban a kiszámíthatóság fontos érték.
Jó dolog a NATO?
Ami Magyarország geopolitikai helyzetét illeti, Schiffer András szerint az uniós tagságunk a gazdasági sajátosságok miatt valóban megkerülhetetlen, viszont a NATO-val koránt sem ez a helyzet. Emlékeztetett, hogy annak idején kifejezetten a csatlakozás ellen érvelt. Ugyan elismerte, hogy jelenleg nem realitás a kilépés, de szerinte Magyarország biztonságának jövője nem az atlantizmus, hanem az európai kollektív védelem. Schiffer András arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke egy erős Európa.
Törcsi Péter ezzel szemben rámutatott, hogy Magyarország földrajzi adottságai sem teszik lehetővé a NATO-tagság megkérdőjelezését. – Ha egy keleti szomszédunk NATO-tag lenne, még elképzelhető lenne a semlegesség, de így aligha – magyarázta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány szorgalmazta a közös európai védelem kiépítését. Emlékeztetett még így is Magyarország volt az egyetlen olyan NATO-tagország, amely ellen tudott állni a nyomásnak, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának, és nem állt be a háborúpárti kórusba. Országunk és a régiónk biztonságára jelenleg a NATO-tagság az elsőszámú garancia.
A teljes vita visszanézhető az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Youtube-csatornáján.
