Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által február 7-én, szerdán bemutatott Oeco-Index eredményei szerint a 2012, 2017 és 2022-es vonatkoztatási évek mutatói alapján Magyarország a fejlett országok csoportjába tartozik, az Európai Unión belül a 18. helyet, világviszonylatban, 164 ország közül a 34. helyet foglalja el. Regionális vezetőként, olyan országokat előz meg, mint Portugália, Olaszország és Görögország. Az index azt az egyes sajtóorgánumokban terjesztett mítoszt is megdönti, miszerint Románia gazdasági mutatókban Magyarországnál jobban teljesítene.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a módszertan ismertetésénél elárulta, az Oeco-Index megalkotásához összesen 25 részmutatót használtak fel. Ezek azokat a gazdasági, társadalmi és a politikai dimenziókat ölelik fel, amelyeket kellő gyakorisággal publikáltak, és az országok széles köre esetében elérhetőek a különböző nemzetközi adatbázisokban. A komplex mutató segítségével lehetőség nyílik az egyes országok és régiók összehasonlítására, illetve az időbeli változás figyelemmel kísérésére. Az elsődleges cél minden esetben a fejlettség szintjének és alakulásának egzaktabb megértése: az országok fejlettségének vizsgálatakor ne egyetlen mutató kedvező, vagy éppen kedvezőtlen alakulása alapján vonjunk le következtetéseket, hanem több mutató együttes változását nyomon követve.
– „Ez egy olyan kompozit mutató, amely a mai kihívásokkal teli időszakban segít eligazodni az ország reális helyzetét illetően. A minősítés sokkal többet elmond egy ország gazdaságáról, versenyképességéről, mint a megszokott bruttó hazai termék (GDP) mutatója” – méltatta a mérőszám megalkotását nyitóbeszédében Csepeti Ádám a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára.
– „Az országok gazdasági teljesítményét értékelő mutatók gyakran politikailag motiváltak. Így fordulhatott elő például, hogy a sajtó egy része szerint Románia már leelőzte Magyarországot. Ezért bő egy évvel ezelőtt egy olyan objektív index megalkotását tűztük ki célul, amely mindennapi tapasztalatainkhoz közelebb álló képet alkot” – hívta fel a figyelmet Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az eseményt követő kerekasztal-beszélgetésen neves magyar közgazdászok értékelték az index jelentőségét, illetve tekintették át a különböző mérőszámok előnyeit és hátrányait. Dobos Balázs (Makronóm Intézet, szakmai igazgató), Isépy Tamás (Századvég, Makrogazdasági Üzletág üzletágvezetője), Kovács Attila (Alapjogokért Központ, Európai Uniós kutatási igazgató), Pásztor Szabolcs (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, kutatási igazgató), Sebestyén Géza (MCC, Gazdaságpolitikai Műhely vezetője), Vukovich Gabriella (Nézőpont Intézet, gazdaságkutatási igazgató) egyetértettek abban, hogy szükség van minél több komplex, politikai előítéletektől mentes mutató megteremtésére. A kerekasztal-beszélgetést az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, Bendarzsevszkij Anton moderálta.
Az eseményről készült képek itt tekinthetők meg.
Külpolitikai szakértő, újságíró. Korábban a Kitekintő posztszovjet rovatának vezetője volt, majd négy évig a Magyar Nemzeti Bank geopolitikai alapítványát vezette, később a Danube Institute kutatási igazgatója lett. Rendszeresen publikál az Indexen és Mandineren, a legtöbb magyar médium rendszeresen meghívott szakértője. Fő elemzési területe a posztszovjet államok biztonságpolitikája. Házas, öt gyermek édesapja.
Szakterülete: biztonságpolitika, geopolitika, posztszovjet térség
