Mit kíván a magyar nemzet II – A lakossági nettó vagyon alakulása

 

Minden állampolgár szempontjából alapvető kérdés, hogy mit vár el gazdasági szempontból a kormánytól, milyen kritériumok alapján tudja értékelni a gazdaságpolitika eredményességét. Sorozatunkban ezeket a szempontokat szedjük csokorba, és egyúttal értékeljük is az elmúlt évek teljesítményét. Ezzel párhuzamosan objektív elemzés alá vonjuk Magyarország eredményeit a V4-es országok és az eurozóna viszonylatában is.

Egy ország gazdasági sikerességének értékelésekor alapvetően azonos szempontokat érdemes vizsgálni, mint családi vagy egyéni szinten. Állampolgárként elsősorban az érdekel minket, hogy mekkora a jövedelmünk, gyarapodik-e a vagyonunk, hiteleket kell felvennünk vagy csökken az adósságunk, illetve amennyiben vannak hiteleink, mekkora költséget jelentenek ezek. Ebben az írásunkban a hazai nettó pénzügyi magánvagyon alakulását elemezzük. A számszaki adatokat az OECD és az EuroStat adatbázisából vettük.

 

Hosszú lejáratú kötelezettségek

A nettó vagyon egyik jelentős komponense az idegen források alakulása. Ennek növekedése (például hitelfelvétel okán) a későbbi kamatok és törlesztési kötelezettségek miatt csökkenti az adott gazdasági szereplő jövőbeni nettó pénzáramlásait, ezáltal nettó vagyonát is. Tekintsük először az amerikai dollárban mért teljes lakossági hosszú lejáratú adósságállomány alakulását a visegrádi négyekre. A lenti ábra mutatja a mérőszám alakulását 2002-2018 között. Lengyelország esetében az adatok csak 2004-től álltak rendelkezésre.

1. ábra: Hosszú lejáratú lakossági adósság alakulása 2002-2018 között (millió USD). Forrás: OECD.

Mint az ábrán is láthatjuk, 2002-2010 között mind a négy visegrádi országban jelentősen növekedett a lakosság hosszú lejáratú adóssága. 2010-2018 között azonban Magyarország elvált a régiótól. Míg a többi V4-es országban a lakosság hosszútávú eladósodottsága továbbra is emelkedő trendet mutat, addig ez a mutató hazánk esetében közel felére esett vissza.

 

Rövid lejáratú kötelezettségek

A gazdasági szereplők vagyona szempontjából természetesen nem csak a hosszú, de a rövid lejáratú kötelezettségek állományának alakulása is lényeges mutató. Tekintsük most az amerikai dollárban mért teljes lakossági rövid lejáratú adósságállomány alakulását a visegrádi négyekre. A lenti ábra mutatja a mérőszám alakulását 2002-2018 között. Lengyelország esetében az adatok csak 2004-től álltak rendelkezésre.

2. ábra: Rövid lejáratú lakossági adósság alakulása 2002-2018 között (millió USD). Forrás: OECD.

Az ábra szerint ebből a szempontból nagyjából hasonló folyamatok figyelhetők meg a V4-ek tekintetében. A válság előtt nőtt, utána pedig csökkent a lakosság rövid lejáratú kötelezettségeinek értéke.

 

Összes kötelezettség

Bár a kötelezettségek lejárat szerinti megbontása hasznos betekintést nyújt a gazdasági folyamatok alakulásába, a napnak a végén a vagyon értékére a teljes adósságállomány alakulása van hatással. Vessünk tehát egy pillantást az amerikai dollárban mért teljes lakossági adósságállomány alakulására a visegrádi négyek tekintetében. A lenti ábra mutatja a mérőszám alakulását 2002-2018 között. Lengyelország esetében az adatok csak 2004-től álltak rendelkezésre.

3. ábra: Összes lakossági adósság alakulása 2002-2018 között (millió USD). Forrás: OECD.

Mint az ábrán is látható, 2002-2010 között mind a négy visegrádi országban jelentősen növekedett a lakosság adóssága. 2010-2018 között azonban Magyarország ezen mutató alapján is elvált a régiótól. Míg a többi V4-es országban a lakosság eladósodottsága továbbra is emelkedő trendet mutat, addig ez a mutató hazánk esetében nagyjából felére esett vissza.

 

Pénzügyi eszközök

A kötelezettségekkel szemben a lakosság pénzügyi eszközei és megtakarításai állnak. Vizsgáljuk most meg, hogyan alakult a lakossági pénzügyi eszközök állománya amerikai dollárban mérve a visegrádi négyek tekintetében. A lenti ábra mutatja a mérőszám alakulását 2002-2018 között. Lengyelország esetében az adatok csak 2004-től álltak rendelkezésre.

4. ábra: Lakossági pénzügyi eszközök állományának alakulása 2002-2018 között (millió USD). Forrás: OECD.

Ezen mutató tekintetében egyértelmű emelkedő trend figyelhető meg 2002-2010 között, mely 2010 után csak Csehország és Szlovákia esetében maradt meg. Lengyelország esetében a trend a csökkenés irányába váltott, míg Magyarországon az emelkedő trend ugyan megmaradt, a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnése miatt azonban 2011-ben egy jelentősebb esés látható a mutató értékében (itt jegyeznénk meg, hogy a lakosság tényleges vagyona közel sem csökkent ekkora mértékben, hiszen egyrészt a reálhozamok kifizetésre kerültek, másrészt a lakosságnak továbbra is fennáll követelése, csak immár nem a magánnyugdíjpénztárak, hanem az állam felé).

 

Nettó pénzügyi vagyon

Egy gazdasági szereplő akkor gyarapodik, ha eszközei és befektetései gyorsabb ütemben bővülnek, mint a kötelezettségei. Így ezen két tényező együttes, nettó hatása a legfontosabb mutató a számára. Mi volt tehát a fenti folyamatok teljes nettó hatása? Hogyan változott a nettó lakossági vagyon a régióban? Utolsó lépésben a nettó pénzügyi vagyon alakulását elemezzük. A lenti ábra mutatja a mérőszám alakulását 2002-2018 között. Lengyelország esetében az adatok csak 2004-től álltak rendelkezésre.

5. ábra: Lakossági nettó pénzügyi vagyon alakulása 2002-2018 között (millió USD). Forrás: OECD.

Ahogy az ábra mutatja, 2002-2010 között egyetlen ország (Szlovákia) esetében nem csökkent a lakosság nettó pénzügyi pozíciója, de növekedést itt sem tapasztalhatunk. A magyarok, csehek és lengyelek vagyoni helyzete eközben egyértelműen romlott. 2010-2018 között azonban a régió folyamatai szemmel láthatóan nagyon eltérő irányba változtak. Lengyelország és Szlovákia lakossága jelentős vagyonvesztést szenvedett el, Csehország állampolgárai némi hullámzás után nagyjából azonos vagyoni helyzetben voltak az időszak végén, mint az elején, egyedül Magyarország lakossága gyarapodott egyértelműen a vizsgált nyolc év alatt.

 

GDP-arányos nettó pénzügyi vagyon

A fenti ábrák tökéletesen mutatják az egyes országok trendjeit és tendenciáit, azonban nem ideálisak akkor, ha az egyes országok teljesítményét direkt módon szeretnénk összevetni, hiszen abszolút mérőszámokon alapulnak, mely értékekre az országok és gazdaságaik mérete is hatással van. A közvetlen összehasonlítás érdekében nézzük most a lakosságok GDP arányos nettó pénzügyi vagyon mutatóinak alakulását. A lenti ábra mutatja a mérőszám alakulását 2002-2018 között. Ezen mutató egyedül Magyarországra adott a teljes időszakra. Mivel a lenti adatok az EuroStat adatbázisából vannak, így a nettó pénzügyi vagyon tartalma részben eltér a fenti OECD adatbázison alapuló értelmezéstől (az EuroStat például figyelembe veszi a pénzeszközöket és a bankbetéteket is a mutató számításakor), a trendek és tendenciák azonban összevethetők.

6. ábra: Lakossági nettó pénzügyi vagyon alakulása 2002-2018 között (GDP-arányosan). Forrás: EuroStat.

Ahogy az ábrán is látható, 2002-2010 között a magyar lakosság gyarapodott a legtöbbet. A csehek lényegében stagnáltak (2,9 százalékpontos csökkenés), a lengyeleknél nagyobb visszaesés tapasztalható (9,8 százalékponttal csökkent a GDP-arányos nettó pénzügyi vagyon), a szlovákoknál közepes (4,9 százalékpontos), míg a magyaroknál nagyobb (8,6 százalékpont) emelkedés tapasztalható. Magyarország 11,2 százalékpontot vert a többi V4-es országra ezen nyolc év alatt.

2010-2018 között Magyarország első helye nem, csak a dominancia mértéke változott. Ezen nyolc év alatt Szlovákia állampolgárainak nettó vagyona 1,8 százalékponttal esett vissza GDP-arányosan, Lengyelország lakosai esetében a növekedés 14,5 százalékpont volt, Csehország lakossága esetében 25,0 százalékpont, de Magyarország még a csehekre is 12 százalékpontot verve produkálta a legdinamikusabb növekedést, a magyar állampolgárok nettó pénzügyi vagyona 37 százalékponttal nőtt 2010 és 2018 között.

 

Összefoglalás

Nem ritkán hallhatunk olyan véleményeket, hogy Magyarország rosszul teljesít, lemarad, leszakad a régióhoz vagy az eurozónához képest. A tényadatok tükrében a nettó lakossági pénzügyi vagyon mutatót alapul véve 2002-2010 között valóban voltak veszteségek, de a régióhoz képest ekkor is jól teljesített az ország, azonban 2010-2018 között hazánk lényegében állva hagyta a régiót.

A nettó lakossági vagyon valamivel többel csökkent 13 milliárd amerikai dollárnál 2002-2010 között Magyarországon. Bár a vagyon csökkenése soha nem örömteli hír, ezen nyolcéves időszakot kedvezőtlen trendek jellemezték az egész régióban, így a relatív teljesítményünk nem számít ennyire rossznak. Bár Szlovákia esetében a csökkenés alacsonyabb volt (6 milliárd amerikai dollár felett), Csehország (majdnem 26 milliárd amerikai dolláros veszteség) és Lengyelország (valamivel 40 milliárd amerikai dollár felett) lakói nálunk többet veszítettek összességében. 2010-2018 között azonban Magyarország nem csak abszolút, de relatív értelemben is kiemelkedően jól teljesített. A nettó lakossági vagyon jelentős visszaesést mutatott Lengyelországban (majdnem 59 milliárd amerikai dollár), Szlovákia esetében szintén csökkenést láthatunk (13 milliárd amerikai dollár körül), Csehország esetében minimális növekedést (a pozitívum alig több 2 milliárd amerikai dollárnál), míg hazánk esetében majdnem 14 milliárd amerikai dollárral nőtt a nettó lakossági vagyon.

A relatív (GDP-arányos) nettó lakossági pénzügyi vagyont vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy 2002-2010 között minimális hazai növekedés (mely az abszolút vagyon csökkenése okán elsősorban a GDP jelenős visszaesése miatt lett csak plusz 8,6 százalékpont) állt szemben a régió nem túl acélos értékeivel (a lengyeleknél 9,8, míg a cseheknél 2,9 százalékpontos csökkenés, a szlovákoknál pedig 4,9 százalékpontos növekedés). 2010-2018 között a régió szintet lépett, Magyarország pedig egyenesen kilőtt. Míg Szlovákia esetében 1,8 százalékponttal esett vissza a GDP-arányos nettó lakossági pénzügyi vagyon, és Lengyelországban 14,5, Csehországban pedig 25,0 százalékponttal javult a mutató értéke, addig Magyarországon kiemelkedő mértékben, 37,0 százalékponttal nőtt meg a lakosság nettó pénzügyi vagyona a GDP arányában.

A trendeket, a nettó lakossági pénzügyi vagyon alakulását az alábbi táblázat foglalja össze.

  1. táblázat: Magyarország abszolút és relatív teljesítménye.