Categories
OecoGlobus

Valóban ennyire sokszínűek a vállalati adóterhek?

🧾 Az utóbbi hetekben jelentős hullámverést keltett a hazai és a nemzetközi gazdasági sajtóban a globális vállalati adók minimális szintjének meghatározására irányuló elképzelés. A leginkább Joe Biden amerikai elnökhöz köthető eredeti tervek szerint a társasági adó minimális értéke 21 százalék lett volna, de ma már 15 százalékról szól(na) a megállapodás. A G7-es pénzügyminiszterek Londonban már megállapodtak, a G20-as kollégáik pedig júliusban Velencében veszik napirendre a kérdést. A minimális vállalati adók bevezetésének terve mögött összetett gazdasági és politikai folyamatok húzódnak meg, és a döntéshozók leginkább azt emlegetik, hogy túlzottan nagy az egyes országok adókulcsainak heterogenitása. Valóban igaz ez?

🌍 A KPMG szerint ténylegesen tetten érhető az adókulcsok sokszínűsége. Globális szinten 2021-es adatok szerint 23,65 százalék a vállalati adó. Európa kínálja a legkedvezőbb átlagos mutatót 18,98 százalékkal, míg a legmagasabbat az óceániai térség (28,43 százalék). Fontos rámutatnunk, hogy az utóbbi 10 évben érdemi egységesedés nem történt. Ha országok szintjén vizsgálódunk, akkor egyértelműen láthatjuk, hogy több esetben (például Bahamák, Bermuda, Kajmán-szigetek, Guernsey, Jersey, Vanuatu) nincs társasági adó. Máshol azonban kétszámjegyű és tetemes összegeket kell fizetniük a vállalatoknak. Ugyancsak a KPMG adatbázisa szerint az Egyesült Arab Emírségekben 55 százalékos, Surinamban 36 százalékos, Szudánban, Zambiában és például Irakban 35 százalékos a társasági adó kulcsa.

🏭 Nem mondhatjuk azt, hogy 2011 és 2021 között egységesedtek volna az adókulcsok, hiszen vannak olyan országok, ahol egyáltalán nem történt változás a jelzett időszak alatt: például Botswana: 22 százalék és Szingapúr 17 százalék. Máshol növekedés történt (Bangladesben 27,5 százalékról, 32,5 százalékra), ugyancsak máshol pedig jelentős csökkenés volt megfigyelhető: Japánban több mint 40 százalékról, kicsit több mint 30 százalékra, Magyarországon 19 százalékról, 9 százalékra, vagy éppen Tunéziában 30 százalékról 15 százalékra. A különbségek jól láthatók, és a KPMG mellett a Tax Foundation is felhívja a figyelmet a heterogenitásra.

💰 A számokból is láthatjuk, hogy a vállalati adókulcsok nincsenek kőbe vésve és az egyes országok gazdaságpolitikájának fontos eleme, hogy milyen mértékben történik a vállalatok adóztatása. Fontos azonban figyelembe vennünk a következőket is: az adóalap meghatározása jelentősen eltérhet egyes országok között, illetve a kedvező adókulcsok önmagukban nem teremtenek kedvező üzleti környezetet. Abban az esetben például, ha egy ország nulla, vagy éppen egyszámjegyű társasági adókulcsot alkalmaz, de emellett többek között képzetlen a munkaereje, fejletlen az infrastruktúrája, vagy éppen inkább kedvezőtlen az üzleti környezete, kevesebb sikerrel tud multinacionális vállalatokat vonzani. A globális vállalati minimumadóról szóló narratívába ezen szempontokat, és a nagyobb heterogenitást, illetve az eltérő tendenciákat is mindenképpen érdemes beemelni.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/alacsony-adok-a-novekedesert-oeconomaps/

#tarsasagiado #globalis #minimum #heterogenitas

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Iratkozzon fel hírlevelünkre