🧾A 15%-os globális minimumadó bevezetését eredetileg 2023 elejére tervezték/tervezik megvalósítani, amely megszorítás komoly extra terheket ró(na) a vállalkozásokra. Azonban az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kitörése merőben eltérő gazdasági helyzetet teremtett, a világ államainak jelentős része vonakodni kezdett a minimumadó kivetése ellen. Rövid cikkünkben a tárgyalt adónem lényegi elemeit mutatjuk be, kiegészítve az egyes tiltakozó országok ellenérveivel.
🏢 A vállalkozások adózását illetően fő szabály szerint egészen az 1900-as évek eleje óta a következő érvényesül: a befizetendő összeg nagysága a területi/földrajzi értelemben vett jelenléthez kötött. A kulcskérdés tehát az, hogy az adott cég telephelye melyik országban található, hiszen az adó terhet a végzett tevékenység helyszínén érvényes adókulcsok alapján számítják ki. Az internet, pontosabban szólva a fizikai jelenlét nélküli munkavégzés megjelenése óta azonban jó néhány nagyobb vállalkozás könnyedén képes volt kikerülni a közteherviselés ezen formáját. A globális technológiai cégek például már valós jelenlét nélkül is képesek komoly bevételeket generálni, így pedig akár adózás nélkül is látványos jövedelemhez juthatnak. Mindez főként a fejlettebb nyugati államok költségvetésére való tekintettel igen hangsúlyos nehézségeket jelentett. A „digitális vállalkozások” eredményes megadóztatására elsőként az OECD tett javaslatot 2018-ban. Ennek nyomán megindultak az értekezések egy igazságosabb, az adók kikerülését ellehetetlenítő rendszer előirányzatáról. Így született meg a globális minimumadó ötlete, amely a méltányosabb közteherviselési szisztéma második pillére. Itt fontos említést tennünk a másik fontos alkotó elemről. Az első pillér kiköti, hogy a globális technológiaióriások – a telephelyük hollététől függetlenül – az adott tevékenység végzésének színhelyén kötelesek adózni. A két intézkedés együttesen képes lehet elérni, hogy a vállalkozásoknak ne álljon érdekében székhelyeiket adózási szempontból kedvezőbb feltételeket kínáló országokba áthelyezni.
💰A globális minimumadó koncepciója lényegbeli érdekellenétekre mutatott rá a főbb gazdasági szereplők között; sőt az Egyesült Államok esetében belső szembenállást is kiváltott. Lévén az adónem hatásai alól az amerikai nagyvállalatok sem mentesülnének, Donald Trump regnálásának idején a kormány folyamatos nemtetszését fejezte ki, ám a Biden-adminisztráció már másképpen állt a kérdéshez. 2021 első felében megindultak a gyakorlati kérdések tisztázását célzó tárgyalássorozatok, majd október elejére sikerült olyan feltételeket szabni, amikbe mind a 140 érintett ország beleegyezett. Ezt követően, december végére az Európai Unió vezetői is konszenzusra jutottak, az új, 15%-os adónem bevezetését a 2023-as évre tervezték. Magyarország vonatkozásában mindenképpen említést kell tennünk róla, hogy a társasági adó nagysága 2022 februárjában, éppen úgy ahogyan ama is régiós szinten a legcsekélyebb, 9%-os volt. Éppen ezért aligha meglepő, hogy ugyan a magyar kormány pártolta az adókerülők elleni fellépést, mégis korainak tartotta a 2023-as bevezetést. A Pénzügyminisztérium például az elfogadott rendszert túlzottan is komplikáltnak ítélte.
🤝🏼A február végén kirobbant háború, valamint a nyomában járó tömérdek gazdasági nehézség drasztikusan átformálta az előzetes elképzeléseket. Szijjártó Péter, külgazdasági-és külügyminiszter meglátása szerint a minimumadó bevezetése pillanatnyilag elfogadhatatlan lépésnek minősül, hiszen az negatív kihatással lenne Magyarország, illetve az egész Európai Unió versenyképességére. Grover Norquist, az Amerikaiak az Adóreformért (ATR) konzervatív érdekképviselet vezetője, támogatását fejezti ki Magyarország állásfoglalását illetően. Szerinte az intézkedés túlzottan is nagy terhet jelentene a vállalkozások részére, főként a fejlődő országok vonatkozásában. Ami az Európai Uniót illeti, egyelőre nem született új megállapodás a reformról, ám Bruno Le Maire, francia pénzügyminiszter optimistán tekint a jövőbe: meggyőződése, hogy végül minden érintett számára megfelelő kompromisszum születik majd.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/valoban-ennyire-sokszinuek-a-vallalati-adoterhek/
#ado #vallalati #globalis #minimumado #magyarorszag
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
