Categories
OecoGlobus

A folyókkal együtt a folyami szállítás is elapad

🚢A nemzetközi kereskedelem zavartalan működését számos tényező hátráltatta az elmúlt évek során. A 2020 tavaszán kitört újtípusú koronavírus járvány súlyos fennakadásokat okozott az ellátási láncokban, majd az áruk egyébként is nehézkes mozgása az orosz–ukrán háború és az energiaválság miatt még inkább akadozni kezdett. 2022 nyarán azonban felütötte fejét egy új, kritikus probléma. Európa vizei -a drasztikus hőhullámok és forróság következtében- elkezdtek kiszáradni, a vízszint csökkenése pedig befolyásolhatja a folyami hajózás és kereskedelem eredményes működését.

📦Az európai folyami kereskedelem gördülékenysége kulcsfontosságú aspektus a kontinens kereskedelmi életében: A Bloomberg adatai alapján minden egyes európai uniós lakos után átlagosan 1 tonna árut szállítanak éves szinten az európai csatornákon és folyókon. Ez a mennyiség hozzávetőlegesen 80 milliárd USD-t jelent, amely összeg hozzájárul az érintett gazdaságok fejlődéséhez. Az áruforgalmi és termelési szempontok alapján leginkább fontos folyók közé tartozik a Rajna. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Rajnán történő árumozgások a holland, a német, illetve a svájci gazdaság számára pótolhatatlan hozzáadott értékkel rendelkeznek. A Rajna 1230 kilométer hosszan folyik az érintett térségen, ahol nagyjából 58 millió ember él. Közülük ezrek megélhetésére van közvetlen kihatással; jó néhány vállalat nélkülözhetetlen szállítási útvonalként tekint rá. Ám a folyó nemrégiben tulajdonképpen hajózhatatlanná vált. Ez a tény valamennyi említett állam részére hatalmas problémát jelent, azonban a kieső szén import (ugyanis a szenet is döntő részben folyami hajózással szállítják) különösen érzékenyen érinti majd Németországot. Németországot az orosz gázellátás bizonytalan helyzete rákényszerítette szénerőművei ismételt üzembe helyezésére, ám Olaf Scholz német kancellár meglátása szerint ez a folyamat a szállítás csökkenése miatt lelassulhat.

💧A Rajna vízállásának megfogyatkozása, illetve a vízfelület hőmérsékletének növekedése nem csupán Németország energiaügyi törekvéseit szabotálja. Franciaországban az atomerőművek működtetésének sarokkövét jelenti a folyókból kinyert, az erőművek hűtéséhez felhasznált víz. Első sorban a Rajna és Garonne folyók szolgáltatják az ehhez szükséges mennyiséget, viszont a rendkívüli körülmények alternatív megoldások kidolgozására késztethetik a kormányt. Európa kereskedelmi életének másik meghatározó folyóján, a Dunán is rohamosan csökkenő vízállást láthatunk. Különösen kritikus állapotok uralkodnak a román-bolgár határ mentén fekvő Zimnicea térségben, de Szerbiában is sok helyen folynak kényszerű kotrási munkálatok; a hajók ugyanis képtelenek a közlekedésre. Mindez a szállítási és végül persze a fogyasztói árak alakulásában is visszatükröződik majd. Ennek kapcsán Gunther Jaegers, a Reederei Jaegers hajózási társaság igazgatója megjegyezte: Egyetlen nap alatt 30%-kal vált költségesebbé az uszályokon történő áruszállítás. Ráadásul az alacsonyabb vízállás törvényszerűen azt eredményezi, hogy a hajók egyszerre lényegesen szerényebb mennyiségű javakat tudnak célba juttatni. Jól érzékelhető, hogy ez az állapot nem tartható fenn huzamosabb ideig. Bejegyzésünk végén tekintsük át, milyen lehetséges lépéseket lehet tenni a vészhelyzet ártó hatásainak csökkentésére.

❓Több szakember egybehangzó véleménye alapján, az Európai Uniónak szükségszerűen meg kellene reformálnia vízgazdálkodási modelljét, egyidejűleg pedig pótlólagos útvonalak kidolgozása is hasznos lehet. Azonban, ahogyan azt már egy korábbi írásunkban is körbejártuk, a szárazföldi útvonalak csupán korlátozottan képesek pótolni a vízi szállítási eszközök kieső kapacitásait. Szemléltetésül: egyetlen uszály nagyjából 110 teherautónyi árumennyiség kiváltására képes; így amennyiben a hajók közlekedése tartósan meghiúsul, óriási számban szükségeltetnek majd egyéb szállítási eljárások és eszközök. További aggódalomra ad okot, hogy a vízi szállítás előtérbe helyezése szignifikáns szerepet tölt be az EU klímasemlegességi küzdelmében. A 95,5 milliárd eurós nagyságrendű Horizon Europe alap által előirányozott célkitűzések is veszélybe kerültek: az Európai Bizottság 2030-ra a belvízi és a rövidtávú tengeri áruforgalom 25%-os megnövelését tervezi megvalósítani, ám a folyók vízállásának apadása minden előzetes számítást keresztül húzhat. Úgy fest tehát, hogy a kettő párhuzamos érdek; a szállítási kapacitás fenntartása és a klímasemlegesség a jelen körülmények között nehezen valósítható meg egyidejűleg.

 👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-forrosag-ranyomja-a-belyeget-a-termelekenysegre-is/

#folyami #szallitas #kereskedelem #aszaly #klimavaltozas #rajna

Kutatási igazgató

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre