🐇 Minden ünnepnek megvannak a jellemző kellékei, és az ilyenkor bevett fogyasztói szokások. A KSH adatai alapján a sonka és a tojás esetében a húsvéti a csúcsszezon, de a csokoládé forgalma is jelentősen növekszik ilyenkor. A lakosság – más időszakokhoz viszonyítva – az ún. sonka, szalámi kategóriába tartozó termékekre mintegy harmadával költhet többet e jeles ünnep környékén, (a húsvét mozgó időpontja nehezíti a statisztikák összevetését). Miközben tojásból az egy főre jutó fogyasztás volumene közel harmadával-negyedével haladhatja meg az év más időszakait. Továbbá a csokoládé iránti kereslet majdnem kétszeresére (175-180%) emelkedhet egy átlagos hónaphoz viszonyítva.
🥚 Más összefüggésben megvilágítva a tojással kapcsolatos fogyasztói szokásokat: a húsvéti fogyasztás évente átlagosan mintegy 270-280 millió darab, ami az éves mennyiség 10-11%-át teszi ki. A teljes éves kereslet megközelíti a 2,5 milliárd darabot. Húsvéttól függetlenül a tojásfogyasztás – legalábbis 2013 óta – Magyarországon évről-évre nőtt, egészen 2020-ig. Az egy főre jutó fogyasztás 2019-ben 243 db volt, a 2020-as KSH-adat szerint viszont némileg visszaesett: akkor 240 tojás jutott minden állampolgárra, nagyjából annyi, mint tíz évvel azelőtt. A tojás fogyasztás esetében jelentős ingadozások figyelhetőek meg. A statisztikai adatokból ugyanis az is kiolvasható, hogy 2005-ben az évi fejenkénti adag még 280 darab volt, 15%-kal több, mint 2020-ban. A lakosság tojásfogyasztása 2013-ban érte el a mélypontot, akkor olyan 210 tojás lehetett a fejenkénti átlagos mennyiség – amelyet követően egyre több és több tojás fogyott egészen 2019-ig.
💸 Az idei statisztikákra árnyat vet a nemzetközi szintről begyűrűző, élelmiszerek esetében is tapasztalható árnyomás. Ennek megfékezésére több kormányzati intézkedés van érvényben, mint a legkritikusabb és legnagyobb arányú árnövekedést mutató termékek esetében az élelmiszerár-stop. Továbbá a kormányzat olyan lépésekkel is igyekezett a lakosság terheit mérsékelni, mint a családok SZJA-visszatérítése vagy a 13. havi nyugdíj.
📜 A tojás tavaszi ünnepkörben betöltött kiemelt szerepe a régmúltban gyökerezik. A magyar népi hitvilágban és a népszokásban fontos szerepet tölt be; általában termékenységvarázsló jelleggel, illetve az újjászületést, növekedést és gyarapodást jelképező tárgyként szerepel. A tojás ilyenkor az étkezésénél is kiemelt fontosságú, az egyszerű főtt tojástól, a különféle süteményeken keresztül az olyan különleges ételekig, mint a főként az északkeleti országrészben, a görög katolikus vidékeken ismert sárgatúró. Továbbá a hosszas történelmi hagyományokkal rendelkező tojásdíszítés is az ünnep egyik főmotívuma, amelyre az idei évben már nem csak otthon, hanem számtalan közösség program keretében is lehetőség adódik. Így többek között a legnagyobb húsvéti hagyományőr fesztivál is megrendezésre kerül Hollókőn, az elmúlt két év tavaszi járványügyi lezárásai miatti kényszerpihenőt követően.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-2021-ben-legnagyobb-arnovekedest-mutato-termekekre-vonatkozik-az-elelmiszerar-stop/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/lencsestatisztika/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-unnepek-gazdasagtana/
#elelmiszer #arstop #arbefagyasztas #husvet #tojas #sonka #unnep
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
