Három hónapja javul a gazdasági hangulat Magyarországon. A konjunktúraérzetet jelző indexek értékei a számegyenes negatív tartományában sorakoznak, de az is látszik belőlük, hogy augusztustól a vállalatok és a lakosság is egyre bizakodóbb a gazdasági kilátásokat illetően. Bár a két kutatócég, a GKI és a Századvég a kormányzati gazdaságpolitika kritikájában általában élesen különböző hangot ütnek meg, friss konjunktúraindexeik most ugyanazt a trendfordulót jelzik.
A rövid távú gazdasági ciklusok növekedési és lassulási szakaszok váltakozásából épülnek fel. Az üzleti döntéshozatal és a hatásos gazdaságpolitika kialakítása szempontjából kulcsfontosságú olyan indikátorok létrehozása és folyamatos fejlesztése, amelyek alkalmasak a gazdasági aktivitás változásainak megbízható előrejelzésére. Ezek az indikátorok a konjunktúraindexek, amik a gazdaság aktuális állapotát és rövid távú kilátásait összegzik különböző típusú adatforrásokból. Ezek az indexek létrehozhatóak objektív statisztikai, reálgazdasági mutatókból vagy szubjektív percepciós mutatókból. Összetett, kompozit indikátorok, amiknek a kialakításához és finomhangolásához minden esetben több mutatót használnak, megfelelő súlyozással.
Gazdasági mutatók historikus adatsorai
Az objektív adatokon alapuló konjunktúraindexek közül az egyik legismertebb az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által kidolgozott Composite Leading Indicator (CLI, összetett előrejelző mutató). Az 1970-es évek óta fejlesztik és alkalmazzák a rövid távú gazdasági ciklusok, vagyis a növekedési és lassulási szakaszok váltakozásának előrejelzésére. Az index nem azt mutatja meg, hogy a GDP hány százalékkal fog nőni a következő időszakban, hanem azt, hogy a gazdasági aktivitás erősödik vagy gyengül a kibocsátás hosszú távú növekedési trendjéhez képest. Az index erénye, hogy megbízható előrejelzésre képes akár több hónappal a hivatalos makrogazdasági adatok létrejötte előtt.
Az OECD CLI kialakítása során döntően olyan objektív gazdasági indikátorokat vesznek figyelembe, amelyek a gazdasági változások jó előrejelzőinek bizonyulnak. Ilyen például az új ipari megrendelések, építési engedélyek száma, a tőzsdei részvényárfolyamok, az exportvolument jellemző forgalmi adatok. Az index komponenseinek, vagyis a figyelembe vett indikátoroknak a historikus adatsoraiból a kialakított módszertannak megfelelően állítják össze a konjunktúraindex aktuális értékét, amit havi rendszerességgel frissítenek az OECD mind a 38 tagországára vonatkozóan. (Magyarország 1996 óta tagja a nemzetközi szervezetnek.) Az index módszertanának fejlesztése folyamatos és kiterjed a komponensek kiválasztására, a trend-kiigazításra, az aggregálási eljárásra is.
A mutatóérték értelmezése egyszerű. Ha az index 100 felett van és emelkedik, akkor a gazdaság élénkül, a növekedés várhatóan gyorsul. Ha pedig 100 alatt van és csökken, a gazdaság lassul, a növekedési ütem gyengül.
Az objektív adatokon alapú konjunktúraindex egy vállalati döntéshozó számára különösen akkor ad hasznos jelzéseket, ha az iparága érzékeny a gazdasági ciklusokra. Ilyen például az építőipar, gépipar, logisztika, export-orientált szektorok. Ha az index hónapok óta csökken, akkor a kereslet várhatóan mérséklődni fog. Ez pedig a vállalati döntéshozót az óvatosabb készletgazdálkodás, a tervezett hitelfelvétel és beruházás elhalasztása, az erőforrás-tervek felülvizsgálata felé orientálhatja. Ha a CLI emelkedni kezd, az a gazdasági ciklus fordulópontját jelezheti és a beruházások előkészítésére vagy a foglalkoztatotti látszám bővítésére ösztönözhet.
Percepciós konjunktúraindexek
A gazdasági szereplők döntéseit nagyrészt nem a jelen pillanatban mérhető tények, hanem a meghatározó tényezők jövőbeli alakulására vonatkozó várakozások befolyásolják. A percepciós adatokon alapuló konjunktúraindexek nem a gazdasági teljesítményre közvetlenül ható objektív tényezőket mérik, hanem azt, hogy hogyan érzékelik a vállalatok és a fogyasztók a gazdaság helyzetét most és a közeljövőben. Ez a pszichológiai, percepciós dimenzió azért fontos, mert ez határozza meg a reálgazdaság egy későbbi időpontban megvalósuló állapotát a beruházási, foglalkoztatási, fogyasztási döntéseken keresztül.
Ha a vállalatok pesszimisták a gazdasági növekedést illetően, akkor nem a foglalkoztatotti létszám bővítését, hanem inkább leépítéseket terveznek, ami később a termelés visszaesését és recessziót eredményezhet. Ha a fogyasztók bizakodóak a gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatban, akkor bátrabban vásárolnak nagy értékű fogyasztási cikkeket, amivel összességében a gazdasági növekedés beindításához vagy fenntartásához járulnak hozzá. A gazdasági szereplők percepciói, várakozásai önbeteljesítő jóslatként is működhetnek.
A percepciós konjunktúraindexek kérdőíves felméréseken alapulnak. Az indexértékeket létrehozó kutatók havi rendszerességgel gyűjtenek kvalitatív adatokat, véleményeket és várakozásokat különböző ágazatokban működő vállalatok vezetőitől és a fogyasztóktól. A cégeknél például arról érdeklődnek, hogy a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám bővítését tervezik vagy inkább leépítést, az értékesítési áraikat emelni vagy csökkenteni fogják. A lehetséges válaszok általában háromfokú skálán mozognak: növekedés/javulás; változatlanság; csökkenés/romlás. A válaszokat nettó egyenlegmutatóvá alakítják, vagyis a „növekedést” válaszolók arányából kivonják a „csökkenést” válaszolók arányát. Az így kapott részmutatókból megfelelő súlyozással képezik az üzleti bizalmi indexet, illetve a fogyasztói bizalmi indexet, a két indexből pedig a gazdasági kilátások összefoglaló jelzőszámát, a konjunktúraindexet.
A percepciós konjunktúraindex a gazdasági hangulat hőmérője. Ha az index értéke tartósan emelkedik vagy pozitív tartományban van, az arra utal, hogy a gazdasági szereplők inkább optimisták a közeljövőt illetően. Arra lehet számítani, hogy nő a beruházási, fogyasztási hajlandóság, élénkül a gazdasági aktivitás. Ezzel szemben, ha az index értéke csökken vagy negatív, az bizonytalanságot, visszafogottságot jelez. A vállalatok várhatóan óvatosabbak lesznek a fejlesztésekkel, a háztartások pedig a kiadásokkal. A percepciós konjunktúraindexek előrejelző jelleggel bírnak, mert a gazdasági szereplők várakozásai megelőzik a tényleges gazdasági fordulatokat. A vállalati döntéshozók és a gazdaságirányítás szereplői számára ezek az indexek korai figyelmeztető és iránymutató eszközök, amelyek segíthetnek a kereslet előrejelzésében, a pénzügyi és beruházási döntések időzítésében, a piaci hangulat és versenykörnyezet jobb megértésében.
A hazai üzleti és fogyasztói bizalom 2025-ben
Konjunktúrakutatással több kutatóintézet és cég is foglalkozik Magyarországon. A GKI és a Századvég havonta publikálja percepciós konjunktúraindex értékeit, az online elérhető adatok alapján a hazai gazdasági szereplők konjunktúra-észlelésének változásai többéves távlatban is elemezhetőek.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26157655/
Ha a 2025 januárja és októbere közötti időszak vállalati adatsorait nézzük, akkor a Századvégnél áprilisig romló, onnantól pedig 6 hónapon keresztül folyamatosan javuló tendenciát látunk. Szeptembertől októberre jelentősen nőtt a mutató értéke, meghaladva a januári mérés eredményét. A GKI-nál az első félévben stagnált, inkább csökkent az indexérték, augusztus óta viszont folyamatosan emelkedik. Októberben már meghaladta a januári értéket, sőt 13 havi csúcsra ért fel.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26157115/
A fogyasztó bizalmi index a GKI-nél hasonló lefutású 2025-ben, mint a vállalati index, csak alacsonyabb bizalmi szinten. Októberben a fogyasztói bizalom a cég mérése szerint 14 havi csúcsra ért fel, augusztus óta folyamatosan nő. Októberben a lakosság inflációs várakozása csökkent, a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátások érezhetően javultak.
A Századvég által mért lakossági konjunktúraindex értékek stagnáltak, enyhén csökkenő pályán voltak júliusig. Augusztusban azonban jelentősen megugrott az indexérték és azóta 3 hónapja növekvő a trendje, az októberi értéke meghaladja a januárit.
Mindkét kutatócégnél a vállalatok optimistábbak, mint a lakosság. Az augusztus trendfordulót jelentett a cégek és az emberek konjunktúraérzetében is, a mérési adatok alapján 3 hónapja folyamatosan javuló a gazdasági hangulat Magyarországon.
A konjunktúraindexek azért hasznosak, mert előre jelzik a gazdasági ciklusok fordulópontjait, a gazdasági teljesítmény jövőbeli alakulását. Ezért mind a gazdaságpolitikai irányítás, mind a vállalati stratégiai döntéshozatal számára fontos információs források. A kiválasztott gazdasági mutatók historikus adatainak felhasználásával képezett objektív konjunktúraindexek, mint például az OECD kompozit indexe rövid távon megbízható becslést képesek adni a makrogazdasági indikátorok alakulására. A gazdasági szereplők konjunktúraérzetét mérő üzleti és fogyasztói bizalmi indexek teljesen más megközelítéssel és módszertannal működnek, de hasonlóan alkalmasak a gazdasági aktivitás erősödésének vagy gyengülésének előrejelzésére. A becslési bizonytalanság, a terv-tény eltérés kockázata különböző módszertannal létrehozott, többféle konjunktúraindex egyidejű nyomon követésével és elemzésével mérsékelhető.
Gazdasági elemző. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott matematikatanárként és közgazdászként. Szakterülete a digitális gazdaság, az innováció gazdaságtana, a kkv-k világa. Házas, egy tündéri kisfiú büszke édesapja.
