📚 A gazdasági sajtó már jó ideje feszegeti, hogy a hazai kormányzat az építőipari árak jelentős világpiaci és hazai emelkedése miatt piaci beavatkozásokra készül. Ennek egyik legmarkánsabb oka, hogy az árváltozás miatt a különböző otthonteremtési és felújítási kezdeményezések eddig elért eredményei és kedvezményei kerülhetnek veszélybe. Július első napjaiban a kormányzat felvázolta a piaci beavatkozás néhány pontját, melyek közül néhányat most gyakorlati működésük szempontjából elemzünk.
📈 Az intézkedések első szelete, hogy 2021 októberétől kiviteli korlátozást rendelnek el bizonyos építőanyagoknál. Valójában az intézkedés exportvám. Ebben az esetben az intézkedést bevezető ország a termékek kivitelét adóztatja, mely egyrészt árnövelő hatású a külső piacokon, másrészt pedig a kormányzati bevételeket gyarapítja. A legfontosabb hatása azonban az, hogy amíg az árnövekedés eredményeképpen a külső piacokon versenyképtelenné válik a termék, addig a hazai piacon nincs áremelő hatás, így az országhatárokon belül történik az értékesítés, és ott emelkedik meg a termékkínálat. Ugyan a nemzetközi kereskedelempolitikában egészen ritka az exportvám (az importvám sokkal gyakoribb), időről-időre azonban hallhatunk ilyen jellegű kezdeményezésekről.
🧾 Az intézkedések között hallhattuk továbbá egy ún. extraprofitadó bevezetését. Az ilyen jellegű intézkedéseknél a profitra egy árszint megjelölése mellett meghatározott szintig egy jellemzően alacsonyabb adókulcsot vetnek ki, efelett azonban büntetően magas az adóteher. Az intézkedés lényege az, hogy a vállatok egy bizonyos profitnagyság felett már ne legyenek érdekeltek a profitjuk további növelésében (például az értékesítési árak növelése által).
🎩 Az intézkedések sorában harmadikként a koncessziós jogok esetleges visszavonásáról is hallhattunk. A koncesszió az állam vagy az önkormányzat által nyújtott engedély, mely szerint bizonyos törvényben meghatározott jogok gyakorlása egy meghatározott idejű szerződésben átkerül a jogosulthoz. A gyakorlatban az történik, hogy a jogosult időben és területileg korlátozott piaci monopóliumot szerez. Abban az esetben pedig az állami intézkedések hatására valamelyik koncesszióban működő bánya leállítaná a termelését, vagy esetleg markánsan csökkentené azt, akkor az állam visszaveheti a kitermelési jogot. Néhány építőipari alapanyag ezáltal pedig „állami” termékként jelenhetne meg a piacokon.
💡 Az intézkedésekből láthatjuk, hogy a kormányzat egyszerre igyekszik beavatkozni az építőipari anyagok piaci kínálatába és a kínálati árakba. A következő hónapokban szoros figyelemmel kell kísérnünk, hogy az alapvetően a világpiacon beárazódó termékárak befolyásolására mennyi mozgástere van a hazai kormányzatnak. Fontos még azt is szem előtt tartanunk, hogy egy európai uniós ország által bevezetendő exportvám intézkedést előzetesen be kell jelenteni és a vámunió intézményrendszere által jóvá kell hagyatni. Ennek pedig több hónapos átfutási ideje is lehet.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/epitoanyagokon-belul-a-faanyag-dragulasa-kiemelkedo-a-covid-19-hatasara/
#epitoanyagok #exportvam #koncesszio #extraprofit #magyarorszag
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
