A jelenlegi munkaerőpiaci adatok nem, hogy a 2010-es számokat, de a 2006-os, gazdasági válság előtti adatokat is jócskán túlszárnyalják. A sikeres munkaerőpiaci fordulat mögött pedig világos stratégiát fedezhetünk fel. Az egymillió új munkahely létrehozásának, vagy a teljes foglalkoztatottság elérésének meghirdetése, mind egy új gazdaságpolitikai szemléletet tükröztek, melynek ma már világosan látjuk az eredményeit.
Munkaerőpiaci szempontból a társadalom két részre osztható: gazdaságilag aktívak és inaktívak. Az aktív népesség pedig a munkanélküliek és a foglalkoztatottak számának összegéből kerül ki. Magyarországon 2010 elött az aktívak száma is alacsony volt és azon belül is kevesen dolgoztak és sokan keretek munkát.
Forrás: KSH, első negyedéves adatok
A feladat tehát kettős volt: növelni az aktívak számát és elérni, hogy közülük, minél többen találjanak munkát. Gazdaságilag aktív az, aki dolgozik, vagy munkát keres, a 2010 utáni gazdaságpolitika célul tűzte ki, hogy aktivizálta a társadalmat és ezt sikerrel tette. Hiszen nem elég valakit visszavinni a munkaerőpiacra, – hiszen azzal még a munkanélküliek számát is növelhetné – a gazdaságialg aktívak megnövekedett tömegeinek munkahelyeket is kell biztosítani. Ha így nézzük, akkor dupla sikert ért el a gazdaságpolitika, hiszen úgy nőtt az aktívak száma, hogy azon belül jelentősen csökkent a munkanélküliek és nőtt a foglalkozatottak száma.
2006-ban, – még a gazdasági válság elött – 3.9 millióan dolgoztak és 325 ezren kerestek munkát, míg 2019 elején 4.5 millióan dolgoznak és 165 ezren keresnek munkát. 2018-ra, a foglalkoztatási ráta elérte a 60 százalékot. 10 év alatt 10 százalékkal nőtt a mutató.
Forrás: KSH
A KSH adatai alapján, 2019. február–áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 162 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5% volt. Ami gyakorlatilag megfelel a teljes foglalkoztatásnak. 2010-ben kitűzött nagyon ambiciózus cél volt a teljes foglalkoztatottság elérése, azonban 2018-ra gyakorlatilag elérte ezt a szintet az ország. A munkanélküliségi rátát úgy kapjuk meg ha a munkanélküliek számát elosztjuk a gazdaságilag aktívak számával. A munkanélküliségi ráta tehát úgy tudott csökkenni, hogy az osztásban a nevező jelentősen nőtt.
Való igaz, hogy az Egyesült Államoktól, Japánig, számos európai országon át, javuló foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat látunk, a folyamat azonban egyáltalán nem törvényszerű. Elég csak megvizsgálni néhány uniós tagország adatait és összevetni hazánkkal. Spanyolország, Görögország és Olaszország máig nem tudta kezelni a válság okozta munkaerőpiaci sokkot, sőt a helyzetük tovább romlott. Érdekes, hogy olyan hagyományosan jól teljesítő gazdaságok, mint a finn és a svéd is 2007-hez képest növekvő munkanélkülisági adatokat produkálnak.
Forrás: Eurostat
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2019 áprilisában Magyarországon a negyedik legalacsonyabb a munkanélkülisági ráta. Hazánkat, csak Csehország, Németország és Hillandia előzi meg. A magyar adat (3.4%) közel 3 százalékkal jobb, mint az EU átlag és négy százalékkal előzi meg az eurót használó országcsoport átlagát.
Hagyj üzenetet