[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=””][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_6″ layout=”1_6″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” last=”no”][/fusion_builder_column][fusion_builder_column type=”2_3″ layout=”2_3″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=””]
Egy új, kedvező befektetési lehetőség a lakosság számára. Az elmúlt időszakban az új szuperkötvény – hivatalos nevén a Nemzeti Kötvény – tartja lázban a befektetőket. 2019. június 1-től kerül bevezetésre az újfajta állampapír, ami számos újdonsággal segíti a lakosság számára a kockázatmentes hozamszerzést. 5 éves lejárat mellett a kamatozás lépcsősen fog emelkedni a lejárat végéig. A papírt számos szolgáltatótól meg lehet majd vásárolni a Magyar Posta és az Államkincstár mellett.[1] Az egyszerű konstrukció és a vonzó feltételek miatt esély nyílik arra, hogy a lakosság az eddig otthon őrzött jelentős készpénzállományát kockázatmentesen a Nemzeti Kötvénybe fektesse, akár rövidtávon is. 2018-ban a magyar lakosság 3.000 milliárd forintot tett félre és 4.800 milliárd forintot tartott készpénzben – ez háztartásonként majdnem 1,2 millió forint, amely a GDP 11,4%-át jelenti és európai viszonylatban is rendkívül magas értéknek minősül.[2] Az újfajta államkötvény a számos előnyével megfelelő ösztönző lehet a lakosság számára, hogy az otthon, készpénzben tartott vagyonát átcsatornázza és hozamot realizáljon rajta.
Nemzeti kötvény előnyei a lakossági befektető számára
Magas fix és sávosan emelkedő kamatfizetés. Az új Nemzeti Kötvény olyan konstrukcióban kerül hetente kibocsátásra, hogy a teljes 5 éves futamidő során sávosan emelkedik majd a fix kamatfizetés. Első félévben az induló kamatszint 3,5%, a második félévben 4%, majd ezt követően évente 0,5%-kal emelkedik a lejárat végéig minden egyes évben a kifizetett kamat, így az 5. év végére 6%-ot fizet a papír. Ezáltal egy magas, fix és kiszámítható kamatozó értékpapírt vásárolhat meg a lakosság.
Kamatadó mentesség. 2019. június 1-je után kibocsátott állampapírok után járó kamatbevételekre rakódó 15%-os kamatadót nem kell többé megfizetni a lakosságnak, amellyel a befektető hozama tovább nő. A becslések szerint a kamatadó megszüntetésével a lakosság 13-17 milliárd forintos megtakarítást ér el.
A kamatok újra-befektetése automatikusan történik. Az újfajta államkötvény egyik fontos tulajdonsága, hogy a jóváírt kamatok automatikusan újra befektetésre kerülnek, ezáltal a befektetés kamatos kamatot fizet. Ennek köszönhetően a legmagasabb fix hozamú, kockázatmentes befektetés jelenleg a magyar piacon, legalábbis az 5 éves időintervallumon belül. A Portfolio.hu kiszámolta, hogy más típusú kötvényekkel összehasonlítva a jelenleg ismert kamatkörnyezet mellett a Nemzeti Kötvény lejáratig számított hozama magasan veri a többi elérhető befektetési lehetőséget a jelenleg ismert kamatkörnyezetben.
Forrás: Portfolio.hu[3]
Minimális illetve költségmentes visszaváltási árfolyam. A konstrukció kedvezményes visszaváltási árfolyammal rendelkezik, ezáltal könnyen visszaváltható a befektetés, amennyiben a befektetnek a lejárat előtt valamilyen okból kifolyólag pénzre lenne szüksége. Barcza György, az ÁKK vezére hangsúlyozta, hogy az új Nemzeti Kötvény esetében az 5 éves futamidő során a lakosság lényegében bármikor visszaválthatja a befektetését.[4] Ráadásul ez a korábbi visszaváltási költségekhez képest lényegesen kedvezőbben hajtható végre. Amennyiben a befektető a Magyar Államkincstárnál nyitott számláján hajtja végre a tranzakciót, úgy csupán 0,25%-os díjlevonás történik, mely összeget a kamatok akár néhány hetes tartás esetén is kitermelnek. Ez mindenképpen kedvező a korábbi 1%-os visszaváltási díjhoz képest. Ráadásul a kamatforduló napján egy tervezett 7-10 napos időszakon belül a lakosság 100%-os árfolyamon tudja majd visszaváltani a kötvényeket. Ennek értelmében, tehát úgy is visszaváltható a kötvény, hogy azon a lakosság semmilyen veszteséget nem szenved el.[5]
A Nemzeti Kötvényt érdemes összevetni más fix kamatozású állampapírral, azonban a számok is jól mutatják, hogy messze túlszárnyalja a korábbi állampapírokon elérhető hozamot. A Nemzeti Kötvény egyik nagy előnye a kamatadó mentessége lesz, ezért érdemes összehasonlítani másik olyan konstrukcióval, amelyben a lakosságnak korábban lehetősége volt ugyanerre. A Tartós Befektetési Számla (TBSZ) 5 éves tartást követően lehetővé tette, hogy adómentesen juthasson hozzá a befektető a hozamához. Természetesen a Nemzeti Kötvényből származó kamatbevétel minden egyes évben mentes a kamatadótól, ezáltal a kamatadó-mentességért cserébe nem kell 5 évig tartani a kötvényt, így kisebb elköteleződést kíván, miáltal kényelmesebb befektetést kínál a lakosságnak. Az online elérhető banki hirdetményekből látszik, hogy a TBSZ konstrukció különböző magyarországi pénzintézeteknél – eltérő díjak mellett – vehető igénybe. Az átlagos éves állományi díj 0,16%.
TBSZ számlavezetési díjak az egyes magyarországi bankoknál
| Bank | Hirdetmény | Éves állományi díj |
| OTP | 100 ezer EUR alatt 0,22% (min 722 Ft), 100 ezer EUR feletti részre 0,11% | 0,22% |
| Erste | Fix 350 Ft/hó, plusz 50 m Ft-ig havi 0,01% díj | 0,12% |
| K&H | Negyedévente 0,025% (min. 500 Ft max. 10.000 Ft) 500 millió forintig | 0,10% |
| CIB | Éves 0,1% az állományi díj | 0,10% |
| MKB | Min. 330 Ft/hó, állampapírnál évi 0,17% állományi díj | 0,17% |
| Raiffeisen | 6 millió Ft-ig évi 0,24%, 30 millió Ft-ig 0,285%, díj minimum 869 Ft negyedévente | 0,24% |
| Átlag | 0,16% |
Forrás: OTP, Erste, K&H, CIB, MKB, Raiffeisen 2019. május 1-én hatályos hirdetményei alapján
Hogyan teljesít az új kötvény a régiekkel összevetve? Amennyiben a befektető 1 millió forintot fektet be Nemzeti Kötvénybe, úgy 5 év múlva 1,27 millió forint lesz a megtakarításából. Vessük ezt össze a 2020/B kötvénnyel, amely fix 3,5%-os kamattal rendelkezik. A számításokban feltételeztük, hogy az évente a megkapott kamatokat azonos kamatszint mellett újra be tudjuk fektetni 3,5%-on (ennél a konstrukciónál az újrabefektetés nem történik meg automatikusan). A kamatadó alól csak abban az esetben mentesülünk, ha a 2020/B kötvényt TBSZ-re vettük, azonban ennek fenntartási költségével is kell számolni. A számpéldán jól látszik, hogy korábban megérte TBSZ-re venni állampapírt az adott mennyiségnél, mivel így az ötödik év végén 19.371 Ft-tal (a kezdeti befektetés kicsit kevesebb, mint 2%-a) több pénzünk lesz. Az új Nemzeti Kötvénnyel ugyanakkor a TBSZ költsége sem terheli a befektetőt és a magasabb fix kamatozás miatt még magasabb hozamot biztosít a lakosság számára, ezáltal egyértelműen a jelenlegi legjobb kockázatmentes befektetésnek tekinthető a jelenlegi kamatkörnyezetben.
| 1. év | 2. év | 3. év | 4. év | 5. év | |
| Nemzeti Kötvény kamatkulcs | 3,75% | 4,50% | 5,00% | 5,50% | 6,00% |
| Kamat összeg | 37 500 | 46 688 | 54 209 | 62 612 | 72 061 |
| Befektetés | 1 037 500 | 1 084 188 | 1 138 397 | 1 201 009 | 1 273 069 |
| 2020/B kötvény kamatkulcs | 3,50% | 3,50% | 3,50% | 3,50% | 3,50% |
| Kamat | 35 000 | 36 041 | 37 113 | 38 218 | 39 355 |
| Kamatadó utáni kamat | 29 750 | 30 635 | 31 546 | 32 485 | 33 451 |
| Befektetés (kamatadóval) | 1 029 750 | 1 060 385 | 1 091 932 | 1 124 416 | 1 157 868 |
| Befektetés (kamatadó nélkül) | 1 035 000 | 1 071 041 | 1 108 155 | 1 146 372 | 1 185 727 |
| TBSZ átlagos állományi díj | 1 583 | 1 639 | 1 696 | 1 755 | 1 815 |
Az infláció és a visszaválthatóság mint azonosítható kockázatok csak extrém esetben jelentenek kockázatot a befektetőnek. Az emelkedő inflációs környezet rövid, illetve közép távon kockázatot jelent a lakossági befektetőnek, hiszen a fix kamatozás miatt a reálhozam bizonytalan. Ugyanakkor az MNB sikeresen tartja a kitűzött 3%-os inflációs célját, amely biztonságot nyújthat a befektetőnek. A kedvezményes visszaváltást elvileg megváltoztathatja a Magyar Államkincstár (MÁK), ahogyan erre Soós Péter, a HOLD Alapkezelő szenior privát vagyonkezelője is rámutatott. A MÁK forgalmazóként minden egyes nap közzéteszi az egyes, még le nem járt állampapírok visszavásárlási árát, ugyanakkor dönthet úgy egyoldalúan, hogy felfüggeszti a visszavásárlást, illetve módosítja a visszaváltás költségét.[6] A piaci értékesítés lehetősége azonban ilyenkor is adott.
A világban számos jól működő példát találunk az állampapírhoz kapcsolt adómentességgel kapcsolatban. Az állami és helyi önkormányzatok adósságának kb. 43%-a volt a lakosság kezében 2018 első negyedévében az Egyesült Államokban. Az ilyen kötvényekből származó jövedelem az 1913-as bevezetése óta a szövetségi jövedelemadótól mentes, ezért rendkívül népszerű kockázatmentes befektetési forma.[7] Indiában a kormányzat döntően az infrastruktúrafejlesztéseket végrehajtó állami nagyvállalatokat támogatja azzal, hogy az általuk kibocsátott kötvények kamatai jövedelemadó-mentesek. Ezek a befektetések jellemzően hosszú lejáratú papírokat foglalnak magukba.[8] Japánban a Tokubetsu-Maruyu sémán keresztül egyes meghatározott csoportoknak, főleg mozgássérülteknek nyújt kedvezményt a kormány azáltal, hogy az állampapír után járó kamatokhoz adómentesen jussanak hozzá a jogosultak maximum 3,5 millió jen befektetésig.[9]
[1] https://www.portfolio.hu/befektetes/allampapir/egy-sor-allampapirt-letarol-az-uj-szuperbefektetes-bejelentettek-a-reszleteket.320213.html
[2] https://infostart.hu/gazdasag/2019/04/01/haztartasonkent-12-millio-forintot-tartunk-otthon
[3] https://www.portfolio.hu/befektetes/ongondoskodas/kiszamoltuk-mekkorat-kaszalhatsz-az-uj-szuperallampapiron.320249.html
[4] https://infostart.hu/gazdasag/2019/03/13/barcza-gyorgy-kamatmentessege-miatt-sokkal-vonzobb-lesz-a-lakossagi-allampapir
[5] https://www.portfolio.hu/deviza-kotveny/allampapir/8-szazalekos-hozam-ket-ev-alatt-minden-reszlet-az-uj-allampapirrol.321973.html
[6] https://g7.hu/penz/20190429/van-egy-alabecsult-kockazata-a-lakossagi-allampapiroknak/
[7] https://www.taxpolicycenter.org/briefing-book/what-are-municipal-bonds-and-how-are-they-used
[8] https://www.goodreturns.in/personal-finance/investment/2016/07/7-tax-free-bonds-that-look-good-tax-free-income/articlecontent-pf3853-465730.html
[9] https://www.mof.go.jp/english/jgbs/topics/taxation2016/1.html
[/fusion_text][/fusion_builder_column][fusion_builder_column type=”1_6″ layout=”1_6″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” last=”no”][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
