2020-as költségvetési törvényjavaslatban a kormány 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal, a GDP-arányos államadósság további csökkenésével – év végére 66,7 százalékra -, valamint 2,8 százalékos inflációval számol. A miniszterelnök pedig már arról is beszélt, hogy a jövőben a hiányt teljesen fel kell számolni és a többletes költségvetésre kell törekedni.
Gazdaságpolitikával foglalkozók számára korábban az egy százalékos hiánycél is a tudományos-fantasztikus kategóriába tartozott, nemhogy a költségvetési többlet. A 2020-as költségvetés pedig már az ezt az egy százalékos, minimális hiányszámot célozta meg. Nem volt olyan régen, amikor még a három százalékos hiány is elérhetetlen távolságban volt, ami miatt az EU-csatlakozás óta – egyedi államként – folyamatosan túlzott deficiteljárás alatt volt az ország az évről évre felelőtlenül túlköltekező kormányzat miatt.
Ebből a nézőpontból a 2020-as költségvetés egyik legfontosabb száma az egy százalékos hiánycél. Hazánk ellen a tagság kezdete, vagyis 2004 óta volt folyamatban túlzottdeficit eljárás, mivel megsértette az EU azon előírását, hogy a költségvetés éves hiánya nem haladhatja meg a 3 százalékos értéket. Az EU hosszú ideig elnéző volt a felelőtlenül magas, magyar hiánnyal kapcsolatban, pedig 2005-ben és 2006-ban Magyarországon volt a legmagasabb a költségvetési hiány – a 7,8 és a 9,3 százalékos hiánynak még csak a nyomába sem ért senki az egész EU-ban. 2002 és 2007 között példátlan módon elszabadult a magyar deficit, miközben a visegrádi országok már az egyensúly megteremtésén dolgoztak.
2010 után a magyar gazdaságpolitika sikeresen állította helyre az egyensúlyt, aminek köszönhetően 2013-ban hazánk Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia társaságában kikerült a túlzottdeficit eljárás alól. Az, hogy egy ország kikerül a szégyenpadról korántsem biztosíték a jövő tekintetében, hiszen oda vissza is lehet kerülni, nem egyszeri megoldásra van tehát szükség, hanem tartósan felelősségteljes és elkötelezett gazdaságpolitikára. A 2020-as egy százalékos hiánycél ezt erősíti meg.
A jövőre tekintve elmondhatjuk, hogy a költségvetési hiány többletbe fordítása óriási gazdaságpolitikai siker lenne Magyarország számára, a célkitűzés és az eddig elért eredmények pedig nagyon pozitív üzenetet hordoznak a piacok számára.
